Dr. Palkovics László

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja, hogy Magyarország a belátható jövőben európai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményt tudjon nyújtani. A fennálló rendszer nem hatékony, leginkább azért, mert az intézményi K+F-finanszírozás nem kötődik a teljesítményhez, a tudományos kiválósághoz vagy az elért hatáshoz. Magyarország lemaradásban van, a gazdasági növekedés és a versenyképesség szempontjából meghatározó innováció területén a sereghajtók közé tartoztunk az Európai Unióban 2017-ben. A bevált, elsősorban német gyakorlathoz igazodó átalakításra, hatékonyságnövelő intézkedésekre van szükség.

A tervezett változások elsődleges célja Magyarország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek a megteremtésével. A társadalmi-gazdasági hasznosság szempontjának fokozottabb érvényesítése a korábbinál is nyomatékosabb igényként jelenik meg, miután a kormány a gazdaságvédelmi akciótervben arról döntött, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt éves forrásmennyiséget 2020-ban 32 milliárd forinttal emeli meg. E körülmények együttesen nagymértékben indokolják és halaszthatatlanná teszik a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs intézményrendszer és a finanszírozási struktúra átalakítását.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a kutatás-fejlesztés és innováció új szervezeti és finanszírozási modelljének kialakításával olyan konstrukció létrehozása, amellyel lehetővé válik a források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználása, a rendszer szereplői közötti együttműködések erősítésével a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységre fókuszálása, és ezáltal Magyarország versenyképességének a növelése. Az új struktúra részeként létrejön az egységes szerkezetű finanszírozás az egységes NKFI Alap formájában, amely az eddigi széttagoltság megszüntetése mellett lehetővé teszi a források allokálásának optimalizálását, a tudományos és szakpolitikai szempontok egységes érvényesülését. A 32 milliárd forintos összeg az NKFI Alapba fog jutni. A teljesítményalapú finanszírozás irányába való elmozdulás jól mutatja, hogy a többletforrásokból elsősorban az innovációs versenypályázatok és a tématerületi kiválósági program, valamint a nemzeti kiválósági központok részesülhetnek. A jelenlegi tervek szerint e két területre fordítjuk a jövő évre tervezett összes forrásnövekmény több mint kétharmadát.

A törvényjavaslat szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapban a jövőben elkülönül az innováció finanszírozása a kutatás finanszírozásától. A kutatási alapba tartozó forrásokat kizárólag kutatóintézeteknél és felsőoktatási intézményekben, valamint egyéni kutatói kiválóság finanszírozására lehet majd felhasználni. A kutatási alap rendeltetése az értékteremtő, társadalmilag hasznos kutatási projektek finanszírozása versenypályázatok keretében. Az innovációs alap elnevezésű alaprész támogatja a vállalati innovációt, a piacorientált, túlnyomórészt az akadémiai, egyetemi és vállalati szektor által közösen megvalósított kutatás-fejlesztési tevékenységet. Az uniós támogatási struktúrát tükröző szerkezet elősegíti a közvetlen irányítású uniós támogatási alapokhoz való hozzáférés növekedését, általa javulhat a kutatók és a kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya.

Tisztelt Országgyűlés! Javaslatunk értelmében létrejön a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól független, kizárólag a kormánynak felelős testületként felügyeli az NKFI Alap működését. Az NTT véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban is. Az NTT a kormányzati és az egyetemi, tudományos, gazdasági, vállalati szféra képviselőiből álló testület, amelyen keresztül valamennyi érintett közösen tehet javaslatot, illetve bizonyos esetekben hozhat döntést a kutatás-fejlesztést és az innovációt érintő kiemelkedő területeken. Így különösen az NTT véleményt nyilvánít az NKFI Alap felhasználásának az elveiről, figyelemmel kíséri az alap felhasználását, és ajánlásokat fogalmaz meg a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval összefüggő stratégiai jelentőségű kérdésekről. A kormány a támogatáspolitika rendszerének újragondolásától azt várja, hogy annak eredményeként önfenntartó, piaci alapú működési modellek is létre fognak tudni jönni.

Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy a hazai kutatóintézet-hálózat tudományos teljesítménye a magyar gazdaságra és társadalomra kifejtett hatása érdemben növekedjen, a nemzetközileg sikeres modelleket alapul vevő új irányt és struktúrát javaslunk felállítani, alapfinanszírozás helyett pedig teljesítményalapon elosztott költségvetési támogatásra szükséges a hangsúlyt helyezni.

A törvényjavaslat elfogadásával létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely hozzájárul a kutatóintézet-hálózat hazai alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához.

Ki kell emelnem, hogy a törvényjavaslat a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi státuszát nem érinti. Az Eötvös Loránd kutatóhálózat a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá, ilyen módon a kutatási autonómiája a mai állapothoz képest növekedni fog.

A kutatóközpontok és a kutatóintézetek központi költségvetési szervi vagy közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működhetnek, a saját döntésüknek megfelelően. A kutatóhelyek jogalanyiságát tehát nem érinti a törvénymódosítás. Tevékenységüket az elnyert pályázataik és megkötött szerződéseik, továbbá az alapító okiratuk keretei között maguk határozzák meg. A kutatóhelyek vállalkozási tevékenység végzésére is jogosultak.

A kutatóhálózat égisze alatt 17 központi költségvetési szerv működik majd. Az Eötvös Loránd kutatóhálózat titkárságának fő döntéshozó szerve az irányító testület. A 13 fős irányító testületet a törvényben meghatározottak szerint megilleti többek között a kutatóhálózat pénzeszközei feletti rendelkezési jog, gyakorolja a titkárság vezetője feletti alapvető munkáltatói jogokat, dönt a kutatóintézetek vezetőinek kinevezése tárgyában. Az irányító testület elnökön felüli tagjai közül hat főt a kormány, hat főt a Magyar Tudományos Akadémia delegál azzal, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Komoly előrelépés, hogy a tagok személyükben garantálják és vállalnak felelősséget az intézményhálózat működésének a minőségéért és jóságáért.

Az irányító testület munkáját a nemzetközi gyakorlat mintájára a szélesebb horizontra kitekintő, a sokszínű tudományos szempontokat és érdekeket megjelenítő tudományos tanács és a világszerte elismert külföldi kutatókból álló nemzetközi tanácsadó testület segíti majd. Utóbbi közreműködik az Eötvös Loránd kutatóhálózat rendszeres tudományos és szervezeti teljesítménymérésében, növelve a működés hatékonyságát.

Összefoglalva, a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer új szervezeti és finanszírozási modelljének kialakítása lehetővé teszi a hazai KFI tevékenységek fókuszálását, a kutatás-fejlesztési és innovációs források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználását, az együttműködések erősítését, megkönnyíti a hazai kutatási tevékenység beágyazódását a hazai és a nemzetközi innovációs rendszerbe. A kormány több forrásból több kutatást és több innovációt szeretne, a finanszírozást ezért a bevált nemzetközi gyakorlathoz és az uniós támogatási szerkezethez igazítjuk. A források növelése és a hatékonyabb felhasználásukat célzó szervezeti, finanszírozási változások a kutatók érdekeit, az eredmények jobb hasznosulását fogják majd szolgálni.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fentiekben részletezett törvények módosítására vonatkozó javaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.40)