Dr. Szél Bernadett (független)

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót, mert igazából egy kordokumentumról tárgyal most a magyar parlament, ugyanis ez, amiről most beszélünk, egyáltalán nem függetleníthető attól az időszaktól, amit Magyarország az EP-választások óta él. Ahhoz, hogy megértsük ennek az egész kordokumentumnak a természetét, én azt gondolom, hogy beszélnünk kell arról a korszakról, amit most élünk, és amiben ez a dokumentum megszületett.

Egy szó, mint száz, nagyot fordult a világ az EP-választások óta, és nagyot fordult a világ a Fidesz számára az EP-választások óta. Ki kell mondani, tisztelt államtitkár úr, hogy Orbán Viktor számításai nem jöttek be, és nem történt meg az a jobboldali és populista fordulat, amelyet most már évek óta remél a magyar miniszterelnök. Mindig azt mondta, hogy jön a lázadás, a lázadás éve. Hát, lázadott is Európa, csak éppen nem azok, akikre ők számítottak. A liberálisok és a zöldek erősödése történt meg Európa-szerte.

Azt láttuk a választások előtt, hogy gyakorlatilag egymásnak adták a kilincset a karmelita kolostorban a szélsőjobboldali, populista vezetők; volt olyan is, aki utána perceken belül megbukott. Gyakorlatilag reggeltől estig azt hallhattuk, hogy a Néppárt úgymond balra tolódott, lepaktált a baloldallal, a liberálisokkal, eldobta keresztény gyökereit, a bevándorláspárti erők kerültek többségbe a Néppártban, Soros irányítja őket, és még sorolhatnám; mindenki olvasta ezeket a különböző eposzi jelzőket és fordulatokat, amelyeket a propagandamédián keresztül egész Magyarország élvezhetett.

Én magát a miniszterelnököt is sokszor hallottam, ő maga mondta azt, hogy ha balra tolódik ‑ az ő megítélése szerint ‑ a Néppárt, akkor a Fidesz semmiképpen nem maradhat a tagja, mert sosem támogatnának egy, idézem, bevándorláspárti nagykoalíciót. Azt is kinyilatkoztatta a magyar miniszterelnök, hogy Manfred Weber alkalmatlan vezető, és a Fidesz nem fogja támogatni a kinevezését. És aztán jött a kijózanodás, aztán jött a fordulat.

Elmaradt a populista előretörés az európai parlamenti választásokon, és kik erősödtek, hát, kik? A liberálisok és a zöldek. A patás ördögök a Fidesz számára, a liberálisok és a zöldek. Erősödtek ‑ a lázadás megtörtént, csak nem ott, ahol a magyar miniszterelnök várta.

Egyszerűen az történt, hogy eltaktikázta magát, és gyakorlatilag iszonyú gyorsan, már a választások másnapján irányváltás kezdődött el a Fideszben. Hirtelen reális opció lett a Néppártban maradás, és jött az előremenekülés, és itt jött be, amiről most is beszélünk, hogy a közigazgatási bíróságok felállítását elhalasztják, de ott volt a reklámadó lenullázása is, és ott volt az is, az az iszonyatos udvarlási késztetés, amit Szijjártó Pétertől elkezdve a fél kormány a német autóipar irányába megtett. Elég látványos volt; már-már, megkockáztatom, hogy a klímaváltozás tagadásával felért az az igyekezet, ahogy a Fidesz-KDNP megpróbált megfelelni az autóipar vélt vagy valós ‑ ki tudja? ‑ elvárásainak.

Ez az egész történet, amit itt vázoltam, világosan mutatja, hogy miközben Orbán Viktor magát az elvek emberének próbálja itt Magyarországon bemutatni, a keresztény Európa kivont kardú védelmezőjének, gyakorlatilag semmi más, mint egy hatalomtechnikus. Ennyi. Csakhogy van ezzel egy probléma: egy politikus nem lehet egyszerre kettő. Valaki vagy az elvek mentén megy tűzön-vízen keresztül, ha kell, egész Európával szemben, ha kell, az egész világgal szemben, vagy azt mondja magáról, hogy igazából valaha voltam fiatal demokrata, de most már egy kisstílű, idős féldiktátor vagyok, korrupt vagyok, és a magam részéről két szék között a pad alá estem. Gyakorlatilag Orbán Viktorral ez történt meg.

Érdekes volt önöket tegnap látni az Index videóján, ahogy nyilatkoztak erről a helyzetről. Egyik képviselőtársunk úgy fogalmazott, hogy ez itt a reálpolitika, és ez egy nagyon érdekes… (Közbeszólás a Jobbik részéről: Kósa Lajos.) A nevét nem szerettem volna kimondani, ne is mondjuk! Az egyik fideszes azt mondta, hogy ez a reálpolitika, és itt látszik pontosan a Fidesz valós természete.

Hiába van önöknek a mi pénzünkből, a magyar adófizetők pénzéből iszonyatos médiabirodalma, hiába vannak oligarchái, hiába van minden, amit elkövettek ez ellen az ország ellen most már évek óta, gyakorlatilag ebben az egy válaszban, hogy ez a reálpolitika, a Fidesz megmutatta a valós arcát. És Orbán Viktor is megmutatta a valós arcát, mert most önök azon kepesztenek ‑ így magyarosan megmondva ‑, hogy a Néppártban tudjanak maradni, mert az önök vezetője kőkeményen elszámolta magát.

Ez a törvényjavaslat, amelyről itt beszélünk, ez gyakorlatilag maga a hátraarc, ezt úgy hívják, 180 fokos fordulat. Korábban semmi nem tudta a Fideszt megállítani, szó szerint semmi. Emlékszünk a szavazásra? Képviselőtársaim biztos emlékeznek. Mindenhol itt voltunk a teremben, önök meg próbálták a gombot nyomkodni, botrányos körülmények voltak a magyar parlamentben. A Velencei Bizottságnak sehol nem volt még meg a véleménye, de önök nyomták a gombot, és megszavazták a közigazgatási bíróságok felállítását; nem érdekelte önöket a Ház tekintélye, semmi nem érdekelte önöket; a kártyák nem voltak bent. Pontosan emlékszünk erre a szavazásra. Ennyire fontos volt önöknek, hogy ez a javaslat átmenjen.

És most meg itt ülnek, már elnézést kérek, viszonylag kevesen, lógó orral, és próbálnak úgy csinálni, mintha mi sem történt volna. De történt. Elszámították magukat, és ennek én nagyon örülök. Azért örülök, mert kaptak egy kőkemény visszajelzést az Európai Uniótól, hogy az, amit önök itt megpróbálnak felépíteni, ez az egész illiberális állam, ez az Európai Unióban nem működik, nem kompatibilis, nem fér össze a kettő. És a magyar emberek az Európai Uniót akarják, a magyarok európai identitása megkérdőjelezhetetlen. Önöknek kell változni.

És akkor nézzük, hogy konkrétan mit is kellene változtatni, mert jelenleg egy centralizált autokrácia vagyunk, némi demokratikus díszlettel. Itt a magyar parlamentet is megpróbálták már többször térdre kényszeríteni, tényleg, most már ott tartunk, hogy csatákat vívunk annak érdekében, hogy valamiféle szavunk legyen itt a magyar törvényhozásban. Gyakorlatilag önök megerőszakolták a magyar demokráciát, és maga a miniszterelnök mondta azt pár éve, hogy ő nem liberális, hanem illiberális államot épít. Azt mondta gyakorlatilag a magyar kormányfő, hogy a liberalizmus alapvető értékeit, úgymint a szabadságot, nem teszi az államszerveződés központi elemévé. Bár a miniszterelnök nagyon szereti hangsúlyozni, hogy számára az illiberális az nemzeti államot jelent, de a lényege nem más, mint a hatalmi korlátok módszeres fölszámolása. Ez az, amit önök csinálnak. És hatalmi korlát az önök számára az égvilágon minden, központi hatalomtól független intézmény; de hatalmi korlát az a lájkoló is a Facebookon, akit megfenyegettek az önök emberei, hogy kirúgják az állásából, ha Szél Bernadett egyik posztjára nyom egy lájkot, mert ilyen államot építettek föl önök. Ez rémálom!

Én még akkor nem éltem, de itt több képviselő élt, amikor ilyen állam működött Magyarországon, bár Facebook nem volt. Besúgók rendszere volt, pokol volt az élet Magyarországon. Önök visszahozták ezt az intézményt.

(15.20)

Fékek és ellensúlyok önöknek nem kellenek. Alkotmánybíróság ‑ ugyan, térdre kényszerítik ‑, köztársasági elnök intézménye, közvetlen demokrácia intézményei, népszavazás, független igazságszolgáltatás ‑ ugyan már, Orbán Viktornak erre nincs szüksége ‑, ügyészség ‑ Polt Péter, pontosan tudjuk, hogy milyen figura ‑, civil társadalom, szabad sajtó. Az a lényege a Fidesznek, hogy az égvilágon minden ellensúlyt kiiktat és mindent centralizál. Ez az, amit önök megpróbálnak az Európai Unió szívében, kellős közepében, egy rendkívül erős európai identitással rendelkező magyar nép számára megvalósítani. Hát mit reméltek?! Hát persze, hogy kaptak egy pofont. Mit gondoltak, meddig lehet tolni ezt a biciklit?

Akkor nézzük végig, hogy ha önök komolyan gondolják azt, hogy bármin is változtatni akarnak, és mondjuk, a Néppártban szeretnének maradni, vagy egyáltalán valami szalonképes helyen szeretnének maradni, ami működőképes, és el tudja leplezni azt, hogy igazából egy szélsőjobboldali fordulatot hajtottak végre, és leépítették Magyarországon a demokráciát, akkor van még itt egy-két dolog. Szeretném, hogyha Orbán államtitkár úr esetleg jegyzetelne, hogy mit kellene még benyújtani, és akkor szeretettel látjuk itt a plenárison.

Kezdem azzal, hogy az ország nevéből kitörölték azt a szót, hogy „köztársaság”. Folytatom azzal, hogy megváltoztatták a választási rendszert, gyakorlatilag alkotmányozó többséget biztosítottak maguknak úgy, hogy számszakilag nem érdemlik meg ezt a helyzetet. Írtak egy új egypárti alkotmányt. Az égvilágon semmiféle konszenzust nem élvez ez az alkotmány, még a neve is más, az, hogy Alaptörvény. Népszavazás soha nem erősítette meg. Letörték az Alkotmánybíróság jogosítványait.

Megszűnt a paritásos jelölés. És ami még így sem tetszett az Alkotmánybíróságnak, fogták magukat, és azt beírták az alkotmányba. Egy pártkatonát ültettek a köztársasági elnök székébe, aki engem azért is különösen idegesít, mert valamiféle zöldmessiásként adja elő magát, de tulajdonképpen végignézi, ahogy az országban leépítették a környezetvédelmi intézményrendszert, a természetvédelmet, és tönkreteszik az országot, és a klímaváltozásról is most már csak a pacalpörkölt jut az önök eszébe. (Derültség.)

A népszavazás és a társadalmi egyeztetés intézményét gyakorlatilag megszüntették, saját hatalmi eszközükké tették. Emlékszünk rá, hogy mikor volt itt népszavazás Magyarországon és milyen témában. (Nacsa Lőrinc: 2016-ban!) Vannak elvileg hatalomtól független intézmények, de hát ott van az Állami Számvevőszék. Pártkatonát ültettek az élére, és sportot űz abból, hogy az ellenzéki pártokat minden ok nélkül körbebünteti. Ott van a Nemzeti Választási Bizottság, a Legfőbb Ügyészség, a Médiatanács élén szintén pártkatona ül, csupa pártkatona, bebetonozva a pozíciókba. És muszáj beszélni arról a mértéktelen propagandáról is, ami egy szellemi kútmérő ebből a szempontból…