Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt számokat mondanék, konkrét kérdésre konkrét válaszokat adnék, azért szeretnék arra utalni, hogy lehet, hogy ezt a kérdést érdemesebb lett volna feltenni kilenc évvel ezelőtt, és akkor meg lehetett volna kérdezni azt, hogy az a vidékellenes gazdaságpolitika vagy közlekedéspolitika, amely az akkori szociálliberális kormánynak a sajátja volt, miért eredményezte azt (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), hogy a vidéki úthálózathoz, a mellékúthálózathoz éveken keresztül érdemben nem nyúltak hozzá (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!), s 2010 után kellett nagyon gyorsan intézkedni annak érdekében (Dr. Vadai Ágnes: Ez sem igaz!), hogy ahogy a költségvetési források rendelkezésre állnak, szinte azonnal látható javítást és javulást okozzunk az ottani beavatkozásokkal a mellékúthálózat kapcsán.

Természetesen ehhez egy-két évnek el kellett telnie, míg azt a csődközeli helyzetben lévő gazdaságot a mély gödörből sikerült kihúzni, amit egyébként az előbb említett szociálliberális kormányzat oda juttatott, ahova juttatott. A vidék felemeléséért dolgozó Orbán-kormányzat ezért közúti beruházásokkal nyitja meg Magyarországot és a felzárkózó térségeit (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) a lehetséges beruházók, munkahelyeket teremtő vállalkozások, a helyi gazdaságot élénkítő, a családok életlehetőségeit javító fejlesztések előtt. Ennek a munkának éppúgy részét képezi a gyorsforgalmi utak országhatárokig tartó, megyei jogú városokat összekapcsoló hálózatának az építése, mert ott teremtődnek nagy számban munkahelyek a vidéki emberek számára is, de emellett természetesen a mellékutak és a bekötőutak fejlesztése is nagyon-nagyon fontos.

A kormány ezzel a célkitűzéssel hatalmas fába vágta a fejszéjét, ugyanis a korábban évtizedekig elmaradt karbantartások, beruházások miatt (Dr. Vadai Ágnes: Ez sem igaz!) közel 20 ezer kilométernyi útszakaszon van szükség ‑ úgy, ahogy ön is mondta ‑ beavatkozásra. Bárki beláthatja, hogy ilyen volumenű munkát egyik pillanatról a másikra, de egyik évről a másikra sem lehet elvégezni. A felelős és reális gondolkodás a hosszú távú, ütemezett, stabil finanszírozással bíró felújítási program elindítása lehet.

A felszólalása alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt években látta, hogy történtek lépések ebbe az irányba, de nem teljes mélységében tájékozódott, ezért szeretném felhívni a figyelmét, hogy az úthálózat fejlesztésére és felújítására a kormányzat a feladat nagyságához mért forrást különített el. A 2024-ig tervezett közútfejlesztési projekteket keretbe foglaló útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint, a magyar gazdaság növekedésének köszönhetően e keretösszeg több mint felét hazai forrásból fogjuk finanszírozni.

Hogy konkrét intézkedéseket is nevesítsek, a hazai finanszírozású komplex útfelújítási programban 2018-ban és 2019-ben 614 kilométer mellékút újul meg, az uniós finanszírozású terület- és településfejlesztési operatív program keretében pedig ugyanebben az időszakban 521 kilométer mellékút rendbetétele történik meg vagy van folyamatban a rendbetétele. A kifejezetten a kistelepülésekre koncentráló „Magyar falu” program keretében 2019-ben 50 milliárd forint áll rendelkezésre az útfelújítások kivitelezésére. Idén 163 helyszínen közel 430 kilométer úthosszon kezdődik meg a felújítási munka.

A kormány megteremtette a közutak karbantartásához szükséges anyagi alapokat is, a kabinet 2016 és 2020 között összesen 400 milliárd forintnyi költségvetési forrást biztosít a közútkezelő számára az üzemeltetési és fenntartási feladatok színvonalas ellátásához.

Ennek eredményeként a mindenkori éves büdzsébe e célra betervezendő kötelezettségvállalás mértéke a kiinduló 60 milliárd forintos szintről fokozatosan több mint a másfélszeresére fog nőni, tehát biztosított ‑ ahogy említettem ‑ a tervezett és ütemezett mellék- és bekötőút-felújítás.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)