Csárdi Antal (LMP)
2019-05-27 · 67. ülésnap · elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés · 2:54Szöveg2 584 karakter · 4 bekezdés · JSON
CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! „Őszintén sajnáljuk, hogy a tájékoztatáson túl nem lehettünk a segítségükre. Helyzetüket átérezve, ezúton kívánunk Önöknek Miniszterelnök úr nevében kitartást és további minden jót!” Ezzel a mondattal fejezte be a levelét a miniszterelnök úrnak a levelezési osztálya, amikor hozzá fordult egy többgyermekes családanya, aki kilakoltatás előtt volt. Ott állt a kilakoltatás előtt, és a kormány ezen a mondaton kívül gyakorlatilag nem tudott neki semmilyen segítséget, semmilyen támaszt nyújtani, pedig, azt gondolom, ki más segíthetne ezeken a rászoruló családokon, ha nem a magyar kormány vagy akár Magyarország miniszterelnöke. A Fidesz kormányzása alatt, úgy látszik ezek alapján, teljesen normális, hogy egy sokgyermekes családot hagynak az utcára kerülni, a bankok és az ingatlanspekulánsok által kisemmizni, a kormány nem tesz semmit, nem alkot jogszabályt a családok megvédésére.
A kilakoltatások jelentős része a devizaadósságból következik. Azt gondolom, ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy az Európai Bíróság az elmúlt két évben két olyan döntést is hozott, ami egyértelműen megmutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát. A kormány döntései ‑ a 2015-ös törvények ‑ a bankok érdekeit képviselték, és csak az adósok kisebbik részének biztosítottak lehetőséget legalább elfogadható módon kiszállni a devizahitel-problémából.
A két bírósági döntés lényege röviden, hogy egyrészt a kockázatoknak, beleértve az árfolyamkockázatot is, világosan, az adós számára érthető módon, annak a törlesztőrészletekre ‑ ezen keresztül a hitelfelvevő egzisztenciális helyzetére ‑ gyakorolt lehetséges hatásával együtt kell szerepelnie a szerződésben, és lássuk be, ezek a szerződések nem így lettek megkötve.
Mindezek alapján kérdezem az államtitkár úrtól, hogy hajlandó‑e a kormány azonnal felfüggeszteni a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat. Ha nem, akkor miért nem? Hajlandó‑e a végrehajtási és kilakoltatási moratóriumot legalább addig fenntartani, amíg az Európai Bíróság ítéleteiből fakadó kötelezettségeinek eleget nem tesz a törvényhozás, és ha nem, akkor miért nem? Valamint, végül, hajlandó‑e törvényt alkotni a devizaadósságok újraszámolásáról, hogy az igazságtalanul és gyilkos módon a kockázatokat teljes egészében az adósra hárító bankok vállalják ezeknek a terheknek a nagyobbik részét? Ha nem hajlandó, akkor miért nem hajlandó? Nagy tisztelettel várom a válaszát. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Csárdi Antal — 2019-05-27, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/67-74.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-67-74,
title = {Csárdi Antal — 2019-05-27, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/67-74.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}