{"cycle": 41, "id": "67-74", "date": "2019-05-27", "ulnap": 67, "seq": 74, "speaker": "Csárdi Antal (LMP)", "p_azon": "c044", "faction": "LMP", "kind": "elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés", "role": null, "event": "Interpelláció megtárgyalása I/6078 Felfüggeszti-e a kormány a végrehajtásokat és kilakoltatásokat, s hoz-e törvényt a devizahitelek újraszámolásáról?", "iromany": "I/6078", "duration_s": 174, "position": null, "chars": 2584, "paragraphs": ["CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! „Őszintén sajnáljuk, hogy a tájékoztatáson túl nem lehettünk a segítségükre. Helyzetüket átérezve, ezúton kívánunk Önöknek Miniszterelnök úr nevében kitartást és további minden jót!” Ezzel a mondattal fejezte be a levelét a miniszterelnök úrnak a levelezési osztálya, amikor hozzá fordult egy többgyermekes családanya, aki kilakoltatás előtt volt. Ott állt a kilakoltatás előtt, és a kormány ezen a mondaton kívül gyakorlatilag nem tudott neki semmilyen segítséget, semmilyen támaszt nyújtani, pedig, azt gondolom, ki más segíthetne ezeken a rászoruló családokon, ha nem a magyar kormány vagy akár Magyarország miniszterelnöke. A Fidesz kormányzása alatt, úgy látszik ezek alapján, teljesen normális, hogy egy sokgyermekes családot hagynak az utcára kerülni, a bankok és az ingatlanspekulánsok által kisemmizni, a kormány nem tesz semmit, nem alkot jogszabályt a családok megvédésére.", "A kilakoltatások jelentős része a devizaadósságból következik. Azt gondolom, ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy az Európai Bíróság az elmúlt két évben két olyan döntést is hozott, ami egyértelműen megmutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát. A kormány döntései ‑ a 2015-ös törvények ‑ a bankok érdekeit képviselték, és csak az adósok kisebbik részének biztosítottak lehetőséget legalább elfogadható módon kiszállni a devizahitel-problémából.", "A két bírósági döntés lényege röviden, hogy egyrészt a kockázatoknak, beleértve az árfolyamkockázatot is, világosan, az adós számára érthető módon, annak a törlesztőrészletekre ‑ ezen keresztül a hitelfelvevő egzisztenciális helyzetére ‑ gyakorolt lehetséges hatásával együtt kell szerepelnie a szerződésben, és lássuk be, ezek a szerződések nem így lettek megkötve.", "Mindezek alapján kérdezem az államtitkár úrtól, hogy hajlandó‑e a kormány azonnal felfüggeszteni a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat. Ha nem, akkor miért nem? Hajlandó‑e a végrehajtási és kilakoltatási moratóriumot legalább addig fenntartani, amíg az Európai Bíróság ítéleteiből fakadó kötelezettségeinek eleget nem tesz a törvényhozás, és ha nem, akkor miért nem? Valamint, végül, hajlandó‑e törvényt alkotni a devizaadósságok újraszámolásáról, hogy az igazságtalanul és gyilkos módon a kockázatokat teljes egészében az adósra hárító bankok vállalják ezeknek a terheknek a nagyobbik részét? Ha nem hajlandó, akkor miért nem hajlandó? Nagy tisztelettel várom a válaszát. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)"]}