Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. A beszámoló általánosságban ismerteti a magyarországi nemzetiségek helyzetét. A beszámoló a demográfiai és nyelvi adatok és tendenciák ismertetésétől kezdve a nemzetiségi jog érvényesítését szolgáló szabályozás ismertetésén és költségvetési támogatásán át a nemzetiségi oktatás és kultúra helyzetének ismertetéséig részletes, számokkal és adatokkal alátámasztott áttekintést ad, és szerintem ennyit is szeretnék mondani a beszámolóról.

Néhány mondatot röviden a kormánypárti politikusok vezérszónoki hozzászólásaiban, bizottsági jelentésében és államtitkár úr expozéjában elhangzottakról hadd mondjak.

Egyetlenegy területet szeretnék kiemelni az államtitkár úrra reagálva. Ő hosszan ecsetelte, hogy a magyarországi roma nemzetiség helyzetének javításáért az oktatáson keresztül mi mindent tett az elmúlt időszakban az Orbán-kormány. Elfelejtette azokat az adatokat megemlíteni, államtitkár úr, hogy több mint ötszáz olyan iskola van ma Magyarországon, ahol szegregált oktatásban részesülnek a gyerekek, és ez kimondottan a roma gyerekeket érinti. Ez ötszáz oktatási intézmény, drasztikus emelkedésnek lehettünk tanúi az elmúlt időszakban, drasztikusan nőtt Magyarországon azoknak az oktatási intézményeknek, iskoláknak a száma, ahol szegregált oktatásban részesülhetnek a gyerekek. 2016-ban az Európai Bizottság ezért eljárást indított Magyarországgal szemben, és több per zajlik a szegregált oktatás miatt a magyar kormány, Magyarország ellen.

A Magyar Tudományos Akadémia tavaly egy jelentést készített, amelyben megállapította, nemhogy csökkent volna Magyarországon a szegregáció, hanem drasztikusan növekszik évről évre. Azt látjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt években több olyan jelentést adott ki, amely komolyan bírálta a magyar kormány tevékenységét, ennek meg is lett a következménye, láthatjuk az elmúlt hetekben történt eseményeket.

Ha ezt a beszámolót elolvassuk és meghallgatjuk az önök felszólalásait, akkor azt gondolhatnánk, hogy ma Magyarországon minden rendben van a nemzetiségeket érintő kérdésekben is, de nem beszélünk közben az elvándorlásról, nem beszélünk a lakhatás problémáiról, nem beszélünk a tavaly decemberben botrányos körülmények között elfogadott rabszolgatörvénytől, a 400 óra túlóráról, ami minden magyar állampolgárt és benne a nemzetiségi dolgozókat is érinti.

(10.20)

Nem beszélünk az egészségügy helyzetéről, és pontosan, amikor az egészségügyről beszélnünk kellene, akkor nagyon fontos megemlítem, hogy tegnap látott napvilágot az az újabb adat, hogy majdnem százzal nőtt azoknak a háziorvosi körzeteknek a száma, amely tartósan betöltetlen. Nem tudják ellátni a megüresedett háziorvosnak azon gondját, hogy nagyon gyorsan lehetne ma Magyarországon. (Sic!) És főleg vidékről beszélünk, és ha vidékről beszélünk, akkor itt megint ki kell emelni a hátrányos helyzetű lakosság helyzetét. Körülbelül ma, akkor kimondhatjuk, hogy 600 ezer olyan magyar honfitársunk van, aki napi szinten nem tud alapvető egészségügyi ellátást igénybe venni. Államtitkár úr erről sem beszélt.

Azt gondolom, hogy ma Magyarországon, ha a magyar parlamentbe bejövünk, akkor azt látjuk, hogy felszólalnak a kormánypárti képviselők, minden rendben van, minden nagyon szép, minden nagyon jó, közben meg azt látjuk, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy iszonyúan magas a korrupció, az állami korrupció, a Fidesz-KDNP-kormányhoz köthető korrupció, nem beszélünk az elvándorlásról, nem beszélünk az egészségügy helyzetéről, nem beszélünk a rabszolgatörvényről, vagyis a kormánypárti képviselők nem beszélnek, és lényegében elbeszélés zajlik a magyar Parlament falai között.

Én azt gondolom, hogy erről többet nem is lehet mondani. Addig, amíg ez a magyar parlament szokása, azt gondolom, felesleges vitatkozni bármilyen törvényről. Köszönöm szépen, elnök úr.