Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és a tájékoztatást a fennmaradó időkeretről.

Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között szerepel az oktatás, a tudatosítás és az emberi és intézményi kapacitás javítása az éghajlatváltozás mérséklésével, alkalmazkodással, a hatás csökkentésével és a korai figyelmeztetéssel kapcsolatban. Számos ENSZ-tagállam éghajlatváltozással kapcsolatos akciótervében szerepelnek a negyedik fenntartható fejlődési célhoz, a minőségi oktatás biztosításához kapcsolódó cselekvések, elsősorban a figyelemfelkeltés, a tartalomszabályozás, az éghajlatváltozással kapcsolatos célzott programok kidolgozása és a kapcsolódó kutatások támogatása terén.

Hazánkban a 2017-2030 közötti és a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia határozza meg a rövid, közép- és hosszú távú célokat, cselekvési irányokat. A 2018. október 31-től hatályos stratégia alapján hat hónapon belül el kell készíteni a három évre szóló cselekvési tervet, amely a klímavédelem konkrét intézkedéseit tartalmazza majd. Ebből az oktatás területén 10 cselekvési irányt jelöl ki. Ezek között hangsúlyos, hogy elemezni kell a kerettanterveket, a felsőoktatási képzési követelményeket, valamint a tanárképzés rendszerét az éghajlatváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálás további erősítése érdekében, valamint át kell világítani a közigazgatási vizsgák anyagait a fenntarthatósággal, éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek szempontjából.

A felsőoktatási intézmények jelentős részben különféle programokkal segítik a fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatási törekvéseket. Ezek összehangolására 2018 novemberében az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián folyt tanácskozás, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma is aktív szerepet vállalt. Kiemelkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési moduljainak sora.

Az éghajlatváltozás témaköre a rendszerváltozás után megalkotott, különböző tartalmú szabályozó dokumentumokban rendre szerepelt, ennek következtében évtizedek óta a hazai oktatási rendszer által közvetített ismeretek szerves részét képezi. A felnövekvő nemzedéknek ismernie kell és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában egyaránt. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel kell használni. A köznevelési intézményeknek ezzel összefüggésben fel kell készíteniük a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, valamint meg kell ismertetniük velük azokat a társadalmi és gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt.

Az iskoláknak a tanulás-tanítás és a közösségi élet napi gyakorlatán túl intézményi szintű projektnapok és témahét szervezésével, a tanuló együttműködését és aktivitását igénylő gyűjtésekkel, helyi, regionális, országos és nemzetközi programokba való bekapcsolódással szükséges támogatniuk a tanulókat a természeti és épített környezettel, valamint közösségeink jövőjével kapcsolatos felelősségérzetük kialakításában.

Ugyanakkor az is egyértelmű elvárás, hogy annak érdekében, hogy a tanulók megértsék, milyen veszélyt jelent az anyagokkal való felelőtlen gazdálkodás az élőlények sokféleségére, életmódjuk és megjelenésük gazdagságára, továbbá tudatosuljon bennük saját felelősségük a fenntartható jövő alakítása iránt, a pedagógusoknak hiteles példát kell mutatniuk, illetve olyan ismereteket és tapasztalatszerzési lehetőségeket kell biztosítaniuk a tanulók számára, amelyek kapcsolatban állnak az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatával.

Az EMMI által fenntartott ökoiskola-program, illetve annak megvalósító intézményei, az ökoiskolák magyarországi hálózata nemzetközileg is elismert, jó gyakorlat. 2004 óta fenntartótól függetlenül közel ezer iskola, a magyarországi iskolák 29 százaléka csatlakozott a kezdeményezéshez, és nyerte el pályázat útján az ökoiskola vagy az örökös ökoiskola címet. Ezekben az intézményekben rendszerszerűen, egész intézményes megközelítésben, vagyis az iskola minden dolgozójára, tanulójára érvényesen, őket bevonva és mindennapi gyakorlatként foglalkoznak a környezettudatosságra, a fenntarthatóságra, a környezeti egészségre, valamint a globális felelősségvállalásra neveléssel.

Az iskola az alapdokumentumaiban rögzített módon működését, az iskolai élet szervezését, a pedagógiai munkát, a külső partnerei bevonását, de még a kommunikációt is beleértve foglalkozik a környezeti értékek hangsúlyozásával, átadásával, így például a hulladékszállítás megszervezése és megvalósítása, a helyi tantervbe beépített terepi foglalkozások, az erdei iskolák, a témanapok, a témahetek megvalósítása vagy az iskolai közösségi szolgálat tekintetében természetvédelmi, környezetvédelmi tevékenység ajánlása, szervezése a diákok részére.

Sok ökoiskolában működtetnek energiakommandót: a diákok aktív és tudatos közreműködésével valósul meg az iskola épületének energiatakarékos működtetése. A 2018-19-es tanévben már ezer általános iskola és középiskola tartozik a környezettudatosságra, fenntarthatóságra kiemelten figyelmet fordító köznevelési intézmények sorába, ez azt jelenti, hogy közel minden harmadik magyar iskola. 48 első ökoiskola, 54 megújított és 56 örökös ökoiskola cím került ebben a tanévben átadásra. Az ökoiskolák körülbelül 79 százaléka tartozik a tankerületi központokhoz, 6 százalékuk agrárszakképző iskola, 5 százalékuk az ITM fenntartásában működő, gazdasági vagy műszaki szakképző centrum tagintézménye, egyre több az egyházi fenntartású iskola a hálózatban, arányuk jelenleg körülbelül 6 százalék.

A magyarországi zöldóvodák hálózata az Agrárminisztérium koordinálásával működik, és összesen 898 intézmény a tagja. A zöldóvodák ‑ a kritériumrendszer megfogalmazása szerint ‑ pedagógiai programja tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget, előtérbe helyezi a helyi értékek megismerését, védelmét és megőrzését, és kiemelt szerepet szán a környezettudatos nevelésnek, és erre építi a fejlődést elősegítő tevékenységét, valamint ennek jegyeit az infrastruktúrájában és annak működtetésben is tükrözi.

A szintén egészintézményes megközelítést alkalmazó zöldóvodák tehát a fenntarthatóságra nevelés eszközeivel szintén hozzájárulnak az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás és tudatosság megalapozásához. A 2018-as pályázati évben összesen 38 óvoda, ebből 20 intézmény első alkalommal, 7 intézmény második alkalommal, 7 intézmény pedig harmadik alkalommal nyert zöldóvoda címet, míg négy intézmény kapott jogosultságot az örökös zöld-óvoda cím viselésére. Az ökoiskolák rendszerét az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága azzal is elismerte, hogy hivatalosan is jó gyakorlattá minősítette a fenntarthatóságra nevelés terén.

A köznevelési intézmények infrastruktúra-fejlesztésére kiírt, célzott támogatások esetén a pályázatok értékelésében szempont volt a fenntarthatóság követelményének szem előtt tartása, valamint a megújuló energiahordozók minél nagyobb mértékű kiaknázása.

A 2014. évben elindított nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program keretében 158 projekt valósult meg majd’ 600 iskolában 125 milliárd forint értékben, ebből 51 új uszoda, 47 új tornaterem épül, 44 helyen tanterem-beruházás, -fejlesztés valósul meg, valamint 15 új iskola és egy új óvodafejlesztés, illetve -építés valósul meg. Ezek közül több mint 56 beruházás átadására már sor kerülhetett, 13 helyszínen új tanuszoda, 22 helyszínen új tornaterem létesült, ezen túl 15 iskola bővülhetett új tantermekkel, továbbá megépült 4 iskola, valamint egy új óvoda. Az infrastruktúra-fejlesztésre kiírt célzott támogatások esetén a pályázat értékelésében szempont volt a fenntarthatóság követelményeinek a szem előtt tartása, valamint megújuló energiahordozók minél nagyobb kiaknázása.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos fontos program, hogy az EMMI köznevelési szakterülete három területet jelölt ki elérendő eredményként a diákok tudatosságának fejlődése terén, és ebből az egyik a környezettudatosság a fenntarthatósági témahét keretében a 2015-2016-os tanévtől. A fenntarthatósági témahét részeként a tanulóknak szóló programok mellett pedagógusképzések, önkéntes szakemberek bevonásával megvalósított szemléletformáló tevékenységek és egyéb kísérő események valósulnak meg. A fenntarthatósági témahét programjaihoz az iskolák egyre nagyobb számban csatlakoznak. A 2017-18-as tanévben 1522 iskola 320 ezer diákja, majd’ 19 ezer osztály vett részt a témahéten, a programokhoz kapcsolódó tanárképzésen pedig 430 pedagógus vett részt.

A fenntarthatósági témahét eddigi fő témái voltak 2016-ban a szelektív hulladékgyűjtés, a tudatos vásárlás, a klímaváltozás, 2017-ben az állatvédelem, a tudatos táplálkozás és az ökológiai lábnyom, ’18-ban a természetvédelem, a mindennapi környezetvédelem, a fogyasztóvédelem.

(14.50)

Az idei tanévben a fenntarthatósági témahét kiemelt témája a fellépés az éghajlatváltozás ellen. A tanulók aktív bevonásával végzett iskolai projektmunkák mellett különböző interaktív programokkal, pályázatokkal, versenyekkel aktivizálják az iskolákat, tanárokat és tanulókat a témahéten való részvételre. A fenntarthatóságért elkötelezett szakemberek önkéntes alapon tudnak bekapcsolódni az iskolai programokba.

Az EMMI támogatásával „A Világ Legnagyobb Tanórája” című egyhetes eseményt immár harmadik éve rendezik meg. Az eseményhez 2018-ban 512 iskolából 3540 iskolai osztály csatlakozott. „A Világ Legnagyobb Tanórája” keretében a pedagógusok világszerte az adott év adott szeptemberi hetén tartják meg a tanítványoknak szóló tanórát. A tanóra megtartását az ENSZ szakértői csapata által készített online letölthető óravázlatok segítik.

„A Világ Legnagyobb Tanórájának” eddigi témahetei voltak például a tudatos táplálkozás és a közösségi aktivitás. A kezdeményezéshez kapcsolódóan a tanóra megtartása mellett országos pályázatokat is hirdettek, mint például a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” elnevezésűt; pályázni a fenntarthatósági témahét témáinak valamelyikét szolgáló, helyi szinten megvalósítható közösségi tevékenységgel lehetett.

A fenntarthatóságra nevelés pedagóguskompetenciáinak fejlesztése során a neveléspedagógia minden korosztály és minden tantárgy számára kínál szemléletformálást, tudatosítást segítő programokat. Ebben a témában az elmúlt öt évben több pedagógusképző program került kidolgozásra. Több olyan, akár a természettudományos neveléshez, akár egyéb területekhez kötődő pedagógus-továbbképzés szerepel az Oktatási Hivatal akkreditációs jegyzékében, amelyek felkészítik a pedagógusokat arra, hogy mind információkkal, mind módszertani tapasztalatokkal felvértezve segítsék tanítványaikat abban, hogy az éghajlatváltozás elleni cselekvésre motiválttá váljanak.

Tisztelt Ház! Időkeretem lejárt, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak az oktatás, de az egészségügy terén is mind rövid, mind közép-, mind hosszú távú cselekvési tervvel készültünk, amelyről részleteiben a nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló 23/2018. OGY határozat is rendelkezik. Köszönöm szépen. (Taps.)