Dr. Kaderják Péter

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A ma megrendezésre kerülő politikai vitanap igen aktuális, mivel az éghajlatvédelemmel kapcsolatban négy szinten is elérkezett a cselekvés ideje. A 2015-ben elfogadott párizsi megállapodást követően felgyorsultak az események, és ennek következtében mind nemzetközi, mind uniós, mind hazai tekintetben nagy kihívást jelentő programok és tervek véglegesítésének és végrehajtásának a szakaszába értünk.

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alatt a részes felek legújabb találkozója épp a napokban Lengyelországban, Katowicében zajlik, ahol az országok intenzív tárgyalásokat folytatnak a párizsi megállapodás részletszabályai elfogadásának érdekében, azaz a párizsi megállapodás végrehajtásának a munkaprogramjáról.

(14.20)

Az európai uniós elnökség ezekben a percekben is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ez a munkaprogram létrejöjjön. Az elfogadott párizsi megállapodás, amely felváltja a kiotói jegyzőkönyvnek a csak fejlett országokra vonatkozó vállalásokat tartalmazó rendszerét, megfelelő keretet biztosít a nemzetközi klímapolitika 2020 utáni kezeléséhez és ezáltal az európai uniós klímavédelmi intézkedések megvalósításához is.

Az Országgyűlés idehaza október 31-én elfogadta a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát. A második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló országgyűlési határozat alapján hat hónapon belül, azt követően pedig háromévente éghajlatváltozási cselekvési tervet kell és fogunk kidolgozni.

Végül az éghajlatváltozást okozó üvegházgáz-kibocsátásunk háromnegyedéért az energiafelhasználásunk a felelős. Ezért elkerülhetetlen, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kibocsátáscsökkentési politikánk középpontjában egy klímatudatos energiapolitika álljon. Az éghajlatváltozási cselekvési terv kialakításával párhuzamosan a kormány döntése alapján dolgozunk a jelenleg hatályos nemzeti energiastratégia felülvizsgálatán és uniós kötelezettségünknek megfelelően a jövő év végig véglegesítendő integrált nemzeti energia- és klímaterven.

Úgy tűnik tehát, hogy minden szinten, nemzetközi és hazai szinten is elérkezett a következő évtizedekre vonatkozó klímatervek véglegesítésének és az arra épülő cselekvésnek az ideje. A hazai elképzelések jövő évben esedékes véglegesítésének és sikeres végrehajtásának előmozdítása érdekében ezúton előre is kérem az önök hathatós segítségét és közreműködését.

Tisztelt Országgyűlés! A mai vitanap elején érdemes megjegyezni, hogy a legutóbb megjelent értékelő jelentések szerint az éghajlatváltozásért felelős emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátások több mint 70 százalékáért mindössze hat szereplő felel, sorrendben Kína, az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió 28 tagállama, India, Oroszország és Japán. Ezen belül csak Kína és az Egyesült Államok a világ kibocsátásainak több mint 40 százalékáért felelős. Magyarország a világ kibocsátásainak körülbelül 0,13 százalékát, az EU kibocsátásainak pedig mindössze körülbelül 1,2 százalékát adja.

Joggal merül fel a kérdés, hogy az éghajlatváltozás problémájához történő viszonylag csekély hozzájárulásunk ellenére mi indokolja mégis, hogy e kérdéssel itt, a magyar parlamentben kiemelten foglalkozzunk, és az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvés a jövőnket formáló alapvető kérdés legyen idehaza is. A választ az éghajlatváltozással kapcsolatos politikánk alapvetéseit tartalmazó alábbi öt pontban foglalom össze.

Először: a tudományos elemzések arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás gyorsabban zajlik, mint gondoltuk, és negatív hatásai hazánkat különösen súlyosan érintik. Ezért az éghajlatvédelem terén azt az elvet valljuk, hogy előzzük meg az elkerülhetőt, de egyúttal készüljünk fel az elkerülhetetlenre is, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítések mellett az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvésünkben kiemelt szerepet kell szánnunk alkalmazkodási képességünk erősítésének, illetve az ezzel kapcsolatos szemléletformálásnak.

Másodszor: sokan vetik fel a gazdasági növekedés és az éghajlatvédelem ellentétét, arra utalva, hogy az utóbbi feleslegesen von el erőforrásokat a gazdaságtól. Mi ezt épp fordítva látjuk. Az éghajlatváltozás ugyanis a világ legtöbb országát gyors cselekvésre, ezen belül az energiaellátás, a közlekedés, a víz-, az erdő- és mezőgazdálkodás mélyreható átalakítására kényszeríti. Óriási és egyre növekvő piaca, üzleti lehetősége lehet mindazoknak a gazdaságoknak és vállalkozásoknak, amelyek ezekre az igényekre a legversenyképesebb megoldásokat kínálják majd.

Magyarországnak ebbe a csoportba kell tartoznia, hiszen minden adottsága megvan hozzá, éppen ezért a dinamikus és minőségi innovációra fokozottan támaszkodó gazdasági növekedésünknek erős támasza lehet a gazdaság klímabarát átalakításában rejlő innovációs és üzleti lehetőségek feltárása, kihasználása. Mi ezt a pályát nevezzük bajnokpályának. A gazdasági fejlődést ugyanakkor az éghajlatvédelem követelményével összhangban, fenntartható módon kell megvalósítanunk, ezért a dinamikus gazdasági növekedés fenntartása mellett Magyarország 2030-ra, az Európai Unió vállalásával teljes összhangban, 40 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990. évi bázishoz képest.

A fentiek alapján a kibocsátáscsökkentési intézkedéseink fókuszába a klímavédelem mellett egyéb társadalmi hasznokat kínáló, kiemelten a rezsiköltségek fenntartható módon történő csökkentését, az energiaellátás-biztonságot és az innovációt támogató intézkedéseket helyezzük. Ezért a kormányzati intézkedések gerincét az energiamegtakarítás minden formájának ösztönzése, ezen belül az épületek energiafelhasználásának racionalizálása, a megújulóenergia-felhasználás növelése, a közlekedészöldítés és a nukleáris energia hasznosítása alkotják. Reális célnak tartjuk, hogy 2030-ra energiafelhasználásunkban a jelenlegi 14 százalékról 20 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások részaránya.

Az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz történő alkalmazkodási képességünk erősítését szolgáló intézkedések azokat a pontokat célozzák, ahol Magyarország az éghajlatváltozásra legérzékenyebben reagál. Ezek a vizeink és termőföldünk védelme, az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt negatív hatásainak mérséklése és a kritikus infrastrukturális szolgáltatások szélsőséges éghajlati jelenségekkel szembeni ellenálló képességének növelése.

Végül hangsúlyozzuk, hogy miközben éghajlatunk védelmében a kormányzat kiemelt felelősséggel bír, a klímavédelem a legelemibb módon közös ügyünk, a települési önkormányzatok, az üzleti vállalkozások, a helyi vallási és civil közösségek, a környezetvédő és természetvédelmi szervezetek, az oktatási intézmények, a családok és minden egyes magyar állampolgár részt kell vállaljanak ebből a közös ügyből. Csak szoros együttműködés esetén van esélyünk közös sikerre az éghajlatvédelem területén.

Tisztelt Országgyűlés! Nézzük meg most Magyarország helyzetét! Fontos, hogy mindannyian tisztában legyünk a jelenlegi magyarországi éghajlati helyzetképpel és várható jövőképpel, továbbá engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket a kormány tudományos összefogást támogató kezdeményezéséről. Magyarországon a múlt század eleje óta tapasztalt 1,15 Celsius-fokos országos mértékű hőmérséklet-emelkedés meghaladja a globális változás 0,9 Celsius-fokosra becsült mértékét. Hazánkban is minden kétséget kizáróan növekedni fog az átlaghőmérséklet a jövőben, az évszázad közepéig nyáron 1,4-2,6, illetve ősszel 1,6-2 Celsius-fokos változásra számíthatunk, míg az évszázad végére a növekedés őszre megközelítheti, nyáron pedig meg is haladhatja a 4 fokot.

Annak érdekében, hogy hazánk alkalmazkodni tudjon az elkerülhetetlenhez és elkerülje az elkerülhetőt, a magyar kormány az éghajlatváltozási kormányközi testület globális éghajlatváltozást értékelő jelentéseinek mintájára egy Magyarországra összpontosító nemzeti jelentés elkészítését tervezi, ennek az első alkalmát az Innovációs és Technológiai Minisztériumban megtartottuk.

Tisztelt Országgyűlés! Az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából Magyarország helyzete az Európai Unión belül kedvező. 1990-hez képest 34 százalékkal csökkentek a hazai kibocsátások, a csökkenésben a gazdasági konjunktúra mellett az éghajlatvédelmi erőfeszítések játszottak kiemelkedő szerepet. A Magyarországra vonatkozó 6 tonna körüli egy főre jutó kibocsátási érték alacsonyabb a 8 tonna/fő fölötti európai átlagértéknél.

2008 és 2009 között közel 9 százalékkal csökkent a kibocsátásunk, majd a következő öt évben, 2009 és ’13 között nem csupán alacsony szinten maradt, de további 12 százalékos csökkenést mutatott. A kibocsátások csökkenő trendje ugyan ’14-ben megszakadt, ’15-ben pedig már 5 százalékos növekedést regisztrálhattunk, és bár kisebb mértékben, de a növekedés 2016-ban is folytatódott, az elmúlt években a kibocsátás a meglóduló gazdasági növekedéssel szoros összefüggésben nőtt meg, tehát a növekedés következményeként.

(14.30)

Ugyanakkor fontos azt is megjegyezni, hogy az a tévhit, hogy a gazdasági növekedés és a dekarbonizáció között szükségszerűen ellentétes kapcsolat van, Magyarországon is alaptalannak bizonyult; miközben a GDP 1995 és 2016 között 59 százalékkal nőtt Magyarországon, az üvegházhatású gázok kibocsátása ugyanezen idő alatt 19 százalékkal csökkent.

A kedvező összkép kialakulásához számos kormányzati intézkedés járult hozzá. A kormány a tagállami kvótabevételekből országos elektromobilitási és energiahatékonysági programokat hirdet a zöldberuházási rendszer, a zöldgazdaság-finanszírozási rendszer és a gazdaságzöldítési rendszer népszerű programjain keresztül; az emissziókereskedelmen kívül eső szektorokban, mint a közlekedés, hulladékgazdálkodás, mezőgazdasági és épített környezet, Magyarország az Európai Unió tagállamai közül magasan az élvonalba tartozik kiemelkedő kibocsátáscsökkentési eredményeivel. Habár 2020-ig 10 százalékkal növelhette volna kibocsátásait célértéke alapján, várhatóan legalább ugyanekkora csökkenést lesz képes elérni. Jelenleg hazánk a 2005. évi bázisévhez képest mínusz 13 százalékon áll a rendelkezésünkre álló 2016-os leltáradatok alapján.

A kibocsátások csökkentéséhez leginkább az épületállomány energiafelhasználásának a változása járult hozzá; a kibocsátások itt mintegy 5,5 millió tonna CO2-egyenértékkel estek vissza 2005 és 2016 között. Ez a Mátrai Erőmű éves kibocsátásának megfelelő nagyságrendű üvegházgáz-kibocsátás, és ez 32 százalékos csökkenésnek felel meg. A háztartások részben az időjárás alakulásától is függő tüzelőanyag-felhasználása összességében csökkent ebben az időszakban, nagyjából 11-13 százalékkal. A földgázfelhasználás 2005 és 2014 között ennél is drasztikusabban, 42 százalékkal csökkent, ezzel párhuzamosan viszont a tűzifa és egyéb biomasszák felhasználása megduplázódott. E kedvező fejleményekhez jelentősen hozzájárultak az operatív programok forrásaiból a közintézmények energetikai korszerűsítésére szánt, százmilliárd forintot bőven meghaladó támogatások, valamint az „Otthon melege” program épületenergetikai és berendezéscserét támogató programjai.

Engedjék meg, hogy a kibocsátási adatok ismertetése után tételesen röviden összefoglaljam a 2010 óta elért fontosabb klímapolitikai eredményeket, mivel hazánkban az éghajlatvédelmi szabályozás és végrehajtás az elmúlt időszakban számos pozitív változáson ment keresztül.

Az Országgyűlés az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye részes feleinek 21. konferenciáján elfogadott párizsi megállapodást a 2016. évi L. törvénnyel kihirdette. Magyarország 2010 óta vesz részt a nemzetközi klímafinanszírozásban, tagja a Global Environment Facility, azaz az ENSZ környezetvédelmi programja egyik programvégrehajtó egysége irányító bizottságának. A montreali jegyzőkönyv kigali módosítása elősegítheti a környezetbarát és energiahatékony technológiák elterjedését, Magyarország az Európai Unióban elsőként és a világon is az elsők között zárta le a belső ratifikációs folyamatot ezzel kapcsolatban. A környezeti és energiahatékonysági operatív program keretén belül mind a 19 megyére megyei klímastratégiák készültek, valamint elkészült Budapest főváros klímastratégiája is, amelyek az adott szinten szükséges fejlesztések megalapozását szolgálják. Mindemellett széles körű célcsoportot tömörítő megyei éghajlatváltozási platformok, illetve fővárosi éghajlatváltozási platform létrehozására került sor.

A helyi, térségi és országos, klímaváltozással kapcsolatos stratégiaalkotást és döntéshozatalt, illetve a szükséges intézkedések megalapozását segíti a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer, amelynek kidolgozása 2012-ben kezdődött a jogszabályi és koncepcionális megalapozással, majd 2016-tól már a működő rendszer is elérhető. A KEHOP mellett a terület- és településfejlesztési operatív programokban is lehetőség nyílt a települési és helyi fejlesztési stratégiával rendelkező vidékfejlesztési közösségek számára fenntartható energia- és klímaakciótervek kidolgozására.

Szeretném kiemelni, hogy 2018. szeptember 12-én a 23 magyar vidéki várost tömörítő Megyei Jogú Városok Szövetsége is csatlakozott az úgynevezett Under2, azaz 2 Celsius-fok alatti klímavédelmi koalícióhoz. A nemzetközi klímavédelmi szövetség tagjai vállalják, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátásukat az 1990-es évek értékeihez képest. A szövetség tagjai 2023-ig mintegy százmilliárd forint értékben hajtanak majd végre klímavédelmet szolgáló beruházást, korszerűsítést. Végül, még egyszer említem, hogy a Magyar Országgyűlés nemrégiben fogadta el a teljes mértékben Párizs-kompatibilis második nemzeti éghajlatvédelmi stratégiát.

Tisztelt Országgyűlés! Természetesen a NÉS II. is szervesen illeszkedik a kormány szélesebb energia- és klímapolitikai elképzeléseibe, miszerint tiszta, okos és megfizethető energiát kívánunk biztosítani minden magyar energiafogyasztónak. Tiszta, mert a hazai energiafelhasználásban növeli az alacsony vagy nulla szennyezőanyag-kibocsátású technológiák súlyát, ösztönzi az energiahatékonyság növelését, és ezáltal is erősíti energetikai függetlenségünket. Az értéklánc minden szintjén támogatja az energiatakarékos megoldásokat a környezetre, az éghajlatra és a fogyasztók energetikai célú rezsikiadásaira gyakorolt negatív hatások minimalizálása érdekében. Okos, mert épít a legújabb technológiai vívmányokra annak érdekében, hogy a magas szintű energetikai szolgáltatásokat a lehető legalacsonyabb költséggel lehessen biztosítani. Az energiaszektor átalakítása során arra törekszünk, hogy ez új piaci lehetőségeket teremtsen az innovatív hazai vállalkozások számára, és megerősítse a szektorban zajló kutatási és fejlesztési tevékenységet. Végül, az energiastratégiánk olyan, amely megfizethető szolgáltatásokat biztosít, mert olyan diverzifikált ellátási portfóliót és szabályozói környezetet alakítunk ki, amelyben a hazai energiák alakulása fenntartható módon támogatja a magyar gazdaság versenyképességének javítását és a fogyasztók jólétének növelését.

Ennek a jövőképnek az elérése érdekében a következő négy programpont végrehajtását tűzzük ki célul: egyrészt a magyar fogyasztót helyezzük a nemzeti energiastratégia fókuszába, másrészt megerősítjük energiaellátásunk biztonságát, harmadrészt végrehajtjuk az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint kihasználjuk az energetikai innovációban és a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségeket.

Tisztelt Országgyűlés! A megelőzés, az alkalmazkodás és a tudatformálás egyensúlya az éghajlatvédelemben; a tudomány eredményeire támaszkodó tervezés; innovatív gazdasági fejlődést segítő kibocsátáscsökkentési politika; tiszta, okos, megfizethető energia garantálása a magyar fogyasztók számára; inkluzivitás és együttműködés a tervezésben és a végrehajtásban ‑ ezt a jövőképet kínáljuk az integrált energia- és klímapolitika területén önöknek és a magyar polgároknak.

A hazai éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések kialakításában és végrehajtásában a visszaszámlálás elkezdődött, egy olyan csatában kell közösen harcolnunk, amelyet ha elveszítünk, az összes többi csatánk és küzdelmünk okafogyottá válik.

A klímaváltozás várható társadalmi hatásainak mérséklése és a társadalom alkalmazkodóképességének javítása immár napi feladatunk, a klímaváltozás lassítására irányuló törekvések, illetve a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás akkor lehet hatékony, ha az intézkedéseket szakmai, tudományos, szakpolitikai és társadalmi konszenzus övezi. Ezt csak közös gondolkodással és erőfeszítéssel tudjuk elérni. Erről kell, kellene hogy szóljon ‑ és remélem, erről is fog szólni ‑ a mai tanácskozás. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)