Fülöp Attila

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! A benyújtott törvényjavaslattal a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások terén az előző években megkezdett átalakítási folyamatokat, az ellátórendszer átláthatóbbá tételét, a célzottabb szolgáltatásnyújtás kialakítását kívánjuk tovább folytatni. Kérem, engedjék meg, hogy a törvényjavaslat lényegi pontjait is ismertessem!

Először egy olyan csoportról szeretnék beszélni, akik többségében a nap 24 órájában otthon ápolják, gondozzák tartósan beteg, súlyosan fogyatékos hozzátartozóikat. Közülük azok, akik az ápolás, gondozás végzése mellett napi négy óránál hosszabb időtartamban keresőtevékenységet folytatni nem tudnak, ápolási díjat kaphatnak. Helyzetük segítése érdekében az önök előtt lévő törvényjavaslat az ellátás 15 százalékos emelését tartalmazza, amelyet az elkövetkezendő három évben további 5-5 százalékos emelés követ.

Tisztelt Ház! A hozzátartozóikat gondozók, ápolók tekintetében jelen módosítás pozitív értelemben megkülönbözteti azokat az édesanyákat és édesapákat, akik önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermekükről gondoskodnak, és ezt a feladatot esetenként hosszú évekig, évtizedekig végzik. Helyzetük javítása érdekében bevezetésre kerül a gyermekek otthongondozási díja. Összege januártól bruttó 100 ezer forint, de lépcsőzetes emeléssel 2022 januárjától az akkori minimálbérhez illeszkedik majd.

A törvényjavaslatban szereplő intézkedések jelentős elmozdulást és előrelépést mutatnak a korábbi szabályozáshoz képest annak érdekében, hogy az ápolási díjhoz, illetve a gyermekek otthongondozási díjához minél több olyan kedvezmény kapcsolódjon, amely a munkaviszonnyal azonos, ahhoz hasonló jogokat keletkeztet.

Amellett, hogy az ápolási díj a nyugellátás szempontjából szolgálati időt jelent, a módosítással megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai vonatkozásában is biztosítási időnek számítson. Ezen túl az ápolási díjra való jogosultság megszűnése esetén, összhangban az álláskeresési járadék szabályozásával, további három hónapig folyósítható lesz az ellátás.

Tisztelt Ház! Hosszú évek munkájának eredménye az, hogy a 2011. évi 18 százalékról 2018-ban 40 százalékra növekedett a megváltozott munkaképességű fogyatékos személyek foglalkoztatási rátája. Annak érdekében, hogy ez tovább emelkedjen és javuljon és minden érintett, aki szeretne dolgozni, tudjon is, további intézkedések történnek.

2019 januárjától jelentősen átalakul a rehabilitációs kártya használatának szabálya. Ekkortól a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásakor érvényesíthető járulékkedvezmény igénybevételéhez nem szükséges majd az érintett személynek a kártyát kiváltani, a kedvezményt közvetlenül a munkáltató érvényesítheti az adóeljárás keretében.

A törvényjavaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai vonatkozásában tartalmaz még pontosító intézkedéseket.

Tisztelt Ház! A szociális szolgáltatások területén továbbra is célunk a célzottabb és hatékonyabb szolgáltatásnyújtás kialakítása. Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordítottunk a hajléktalan személyek ellátásának fejlesztésére.

(10.30)

Meggyőződésünk, hogy a hajléktalan emberek méltóságát nem azzal segítjük, hogy hagyjuk, hogy az utcán éljenek, hanem azzal, ha megfelelő körülményeket és hozzáférhető ellátórendszert biztosítunk számukra.

A szociális ellátórendszer, ezen belül különösen a hajléktalanokat ellátó rendszer alapvető feladata az élet védelme és az ellátottak társadalmi visszailleszkedésének hozzásegítése. A közelmúlt intézkedései is azt a célt szolgálták, hogy senki ne kényszerüljön arra, hogy közterületen kelljen éjszakáznia. Ezen lépések között említendő a külső férőhelyek létrehozásának lehetősége, valamint a vörös kód bevezetése. A hajléktalanok ellátására az elmúlt években több mint 9 milliárd forintot költöttünk évente, és továbbra is biztosítjuk a kellő számú szálláshelyet, valamint a forrást a szolgáltatásokhoz. A kormány októberben egy 300 millió forintos hajléktalanellátási tartalékalap létrehozásáról döntött. Az alap célja, hogy az ellátórendszer felkészülhessen a tartósan közterületen élő személyek fogadására, hosszú távú ellátására, lehetővé teszi az infrastruktúra-fejlesztést, adott esetben a férőhelybővítést.

Jelen törvényjavaslat külső férőhelyek biztosítására vonatkozó új rendelkezései is a szükség szerinti férőhelybővítést szolgálják. A külső férőhelyen biztosított lakhatási szolgáltatás jelenleg hajléktalan személyek átmeneti szállásához kapcsolódóan működtethető, a törvényjavaslat viszont megteremti annak a lehetőségét, hogy azokon a településeken, ahol nem kötelező átmeneti intézményt fenntartani, a nappali melegedőt fenntartók a nappali intézményükhöz kapcsoltan hozhassanak létre külső férőhely formájában lakhatási szolgáltatást. E módosítással igény esetén a kisebb településeken is sor kerülhet szállást is nyújtó hajléktalanellátó férőhelyek létrehozására.

Az előzőekben elmondottakon túl tovább dolgozunk a szolgáltatások valós szükségletekhez igazításán a családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatás terén. Az elmúlt év változásainak egyik legfontosabb változása volt a család- és gyermekjóléti központok esetében a szociális diagnózis készítésének bevezetése, amely nagyban segíti az ellátások iránti szükséglet meglétének vizsgálatát és a szükséges szolgáltatás megállapítását. A diagnózis készítése az a folyamat, amely megalapozza az egyén szociális támogatását, segítését, és amelynek során képet kaphatunk az egyén aktuális helyzetéről és ápolásáról.

Ennek alapján a szükségletként megállapított szolgáltatások igénybevétele során kötelezi az adott szolgáltatások fenntartóit, hogy egyéb feltételek fennállása esetén is a diagnózissal rendelkező személy ellátását megtegyék.

A szociális étkeztetés esetében is célunk, hogy valamennyi rászoruló személy megkaphassa a számára szükséges segítséget, ugyanakkor a szolgáltatás a valóban rászorulókat érje el. A népkonyha-szolgáltatás ételadagszáma és az ezzel járó állami kiadások rohamos növekedése arra enged következtetni, hogy ez a cél a jelenlegi szabályozás mellett sajnos nem teljesül, ezért a törvényjavaslat szigorít a szabályozáson. Meghatározásra kerül a befogadott ellátotti létszám, amely szám rögzítésre kerül a szolgáltatói nyilvántartásban, és ettől kezdve a kapacitást bővíteni egyházi és civil fenntartók esetében csak az ellátotti létszám miniszteri befogadását követően lehetséges.

A fogyatékos személyek nagy létszámú intézményeinek folyamatban lévő kiváltása okán is fokozott figyelmet szentelünk a támogatott lakhatás szolgáltatás működéséből fakadó tapasztalatoknak, és olyan intézkedések megtételére törekszünk, amelyek elősegítik az intézményes kultúra lebontását, ezzel a fogyatékossággal élő személyek társadalmi visszailleszkedésének előmozdítását. Ebből eredően további pontosítást végzünk a szabályozáson, egyrészt a kiskorúak fokozott védelme érdekében, másrészt hangsúlyozva e szolgáltatási forma hasonlóságát az állampolgárok saját otthonában éléséhez, a módosítást követően támogatott lakhatás esetében nem lehet korlátozó intézkedést alkalmazni.

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a krízisbe került családokat segítsük, és a gyermekek Alaptörvényben garantált védelemhez való jogát erősítsük, ezért 2018. szeptember 1-jétől az óvodai és iskolai szociális segítést a család- és gyermekjóléti központok kötelező feladatává tettük. A törvényjavaslat pontosítja a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában pedig szabályozza az összeférhetetlenséget, hogy ne fordulhasson elő, hogy a család hosszabb időre ellátatlan marad.

Tisztelt Ház! A gyermekvédelmet és örökbefogadást illetően is több fontos és pozitív változást tartalmaz a javaslat. Engedjék meg, hogy ezeket még ismertessem. Örvendetes tény ugyanis, hogy az elmúlt években jelentősen megnövekedett az örökbefogadások száma, és a családjukból kiemelt gyermekek is egyre nagyobb eséllyel kerülhetnek örökbefogadó családba. Szintén a családjukból kiemelt gyermekeket érinti, hogy egyre növekvő számban élnek gyermekotthonok helyett nevelőszülői családok gondozásában.

A magyar családok segítését ki kell terjesztenünk azokra a családokra is, amelyekben a szülők nem vér szerinti gyermeket nevelnek sajátjukként, vagy nevelőszülőként segítik elő a vér szerinti családjából kiemelt gyermek egészséges testi és lelki fejlődését, valamint a saját családjába való visszakerülését. Ezért olyan módosításokat javaslunk, amelyek támogatják az örökbefogadó családokat, erősítik a nevelőszülőket és az általuk nyújtott ellátást.

Ennek körében a legfontosabb cél, hogy elősegítsük azon gyermekek örökbefogadását, akik saját családjukba már nem kerülhetnek vissza. Ennek érdekében 2020-tól örökbefogadói díjat vezetünk be, amely a gyed összegével azonos támogatást nyújt hat hónapon keresztül valamennyi, gyermeket újonnan örökbefogadó családnak. Azok számára, akik az örökbefogadói díjhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkeznek, kibővítjük az örökbefogadói gyesre való jogosultságát, amelyet az eddigiekben csak tíz éven aluli gyermekek örökbefogadása esetén vehettek igénybe. 2020-tól az örökbefogadói gyes már bármely életkorú gyermek örökbefogadása esetén folyósítható. Szintén 2020-tól egyszeri anyasági támogatásban részesülhet minden örökbefogadó, aki a gyermeket egy évnél rövidebb ideje neveli, függetlenül a gyermek életkorától. A nevelőszülők részére kedvező változás 2020-tól, hogy a nevelt gyermek után is gyed vehető igénybe. Bízunk abban, hogy ezen intézkedéseink hatására a családjukból kiemelt gyermekek még nagyobb arányban nevelkedhetnek majd a fejlődésüket szolgáló nevelőszülői ellátásban.

Gyermekbántalmazás esetén nagyon korszerű segítséget és kezelést nyújt a bántalmazást, elsősorban szexuálist bántalmazást elszenvedett gyermekek számára a skandináv Barnahus-modell szerinti szolgáltatás lehetővé tétele és fokozatos bevezetése a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás keretén belül. Létrehozását a hazai szabályozás a javaslat értelmében 2019-től teszi lehetővé. A szexuálisan bántalmazott gyermekek vizsgálatát és terápiáját végző szolgáltatás lehetőségének megteremtése a gyermekek védelmének új, hatékony eszközévé válhat e sajnálatosan időszerű problémakörben. A gyermekbántalmazások megelőzése érdekében pedig tovább szigorítjuk a gyermekek sérelmére bűncselekményt elkövetett személyekre vonatkozó foglalkozási tilalmak körét és időtartamát is.

2020-tól növeljük a családjukból kiemelt gyermekek törvényes képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyámok létszámát, ami lehetővé teszi, hogy kisebb esetszámmal dolgozzanak, így a több személyes jelenlétet, ügyintézést igénylő, komplex ellátási szükségletű gyermekkel járó feladatokra több szakértelem koncentrálódhasson.

Végül, a javítóintézeti nevelésre ítélt és letartóztatásukat javítóintézetben letöltő fiatalkorúak rehabilitációját, önálló életkezdését, társadalmi visszailleszkedését saját és mindannyiunk érdekében is több eszközzel segítjük elő. 2020-tól a javítóintézeti ellátottak az intézeti elhelyezésük teljes időtartama alatt kötelesek képzésben részt venni, elsősorban az általános iskola befejezése, majd szakképesítés megszerzése érdekében. A jó magaviseletük miatt a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak részére lehetővé tesszük, hogy a javítóintézet utógondozó részlegén kapjanak elhelyezést, ha a családjukhoz való visszatérés nem megoldható.

Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Az előzőekben elmondottakra is különös figyelemmel kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.40)