Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először Volner képviselő úrnak reagálnék.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez nem az adótörvény vitája. Az néggyel később lesz. És még csak nem is az MNB beszámolójának a tárgyalása, mert azt a parlament már egy vagy több héttel ezelőtt megtárgyalta. Értem, hogy önnek most van ideje bejönni és elmondani ezt az felszólalást, de egyetlen szava nem illik ehhez a törvényjavaslathoz (Volner János: De igen!), és most meg is mutatom önnek, hogy melyik ez. (Felmutat egy iratot.) A T/2924. számú, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat ‑ ennek a törvényjavaslatnak van a vitája, nem pedig az adótörvénynek és a jegybank beszámolójának.

(12.00)

Úgyhogy, ne haragudjon, maradjon itt, az ezt követő negyedik napirendi pont lesz az adótörvény vitája, ott talán helyénvaló ‑ talán ‑ az ön mondandója.

De elnézést kérek, nem tudok mit kezdeni Z. Kárpát Dániel felszólalásával sem. (Z. Kárpát Dániel: Szerintem nem mindenki más… ‑ Az elnök csenget.) Látszik, hogy zavar van a Jobbikban, mert a jelenlegi képviselője sem, a volt képviselője sem tudja, hogy melyik törvényjavaslatot tárgyaljuk. (Z. Kárpát Dániel: Lehet, hogy nem mindenki szembejön az autópályán, államtitkár úr, hanem ön megy rossz felé!) Hogy miért mondom ezt? Többek között azért ‑ most mondok egy példát, aztán majd mondok többet ‑, mert a páneurópai nyugdíj nem része az előterjesztésnek. Nem tudom, honnan vette a képviselő úr, ezt még az Európai Unió most tárgyalgatja (Z. Kárpát Dániel: Onnan, hogy tájékozódtam róla.), és majd egy-két év múlva esetleg idekerül a Magyar Országgyűlés elé is.

Ön is összekeverte a napirendi pontokat, mert a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, fejlesztése a következő napirendi pont. (Z. Kárpát Dániel: Tetszik tudni, hogy ezek összefüggnek? ‑ Az elnök csenget.) A következő napirendi pont (Z. Kárpát Dániel: Tényleg?), és ott kell felszólalni. Egyetlenegy érdemi felszólalása, mondata nem volt egyébként az előttünk lévő törvényjavaslatról. (Z. Kárpát Dániel: Jaj, hagyjuk már! Hagyjuk már!)

De nagyon érdekes módon, amikor rájött, hogy az MSZP-s képviselő elolvasta esetleg a törvényt, és az MNB-t érintő szabályozást említette, akkor ön fölébredt, rácsatlakozott és elmondta ugyanazt, mint az MSZP-s képviselő. (Z. Kárpát Dániel: Ez egy szégyen, amit művel, államtitkár úr. Üljön le! ‑ Az elnök csenget.) A szégyen, ne haragudjon, az, amit ön csinál (Z. Kárpát Dániel: Szégyen! Tegnap is szégyen volt…), hogy személyeskedik, gúnyolódik, cinikus, miközben a törvényjavaslatot a kezébe sem fogta (Z. Kárpát Dániel: Én legalább nem hazudok!), és teljesen másról beszél. (Z. Kárpát Dániel: Én legalább nem hazudok! Én igazat mondok!)

És akkor térjünk rá a lakás-takarékpénztárakra. Én elhiszem, hogy önnek fáj a kritika, de ön egész életében ezt csinálja. (Z. Kárpát Dániel: Én legalább nem hazudok!)