Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációjának az első egy perce nem a leírt szöveg volt, azt utólag tette hozzá, tehát eltért az interpellációtól. Erre nem tudok válaszolni. (Z. Kárpát Dániel: Tényleg semmit nem mondasz rá? ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból. ‑ Dr. Brenner Koloman: Ezt majd a levezető elnök eldönti, államtitkár úr!) Nem, én ezt eldöntöm, mert le van írva az interpelláció, és az interpellációtól eltért. (Zaj, derültség, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Tehát erre a részére nem tudok válaszolni, amit ön hozzáillesztett az interpellációjához. (Arató Gergely: Nem írtak neked szöveget, ezért nem tudsz válaszolni!)

Amit a legegyszerűbben tudok válaszolni, az, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak soha nem volt hatásköre sem korábban, sem most, jelenleg a konkrét végrehajtási cselekményekre. A konkrét végrehajtási cselekmények fölött a bíróság gyakorol törvényességi felügyeletet. Ön ezt egyébként valószínűleg tudja. Tehát az Igazságügyi Minisztériumnak nincs beleszólása, abba nincs beleszólása, hogy kivel szemben rendelnek el végrehajtást, és hogy azt a végrehajtást hogyan hajtják végre. Ebbe csak a bíróságnak van beleszólása.

Ami pedig a hitelesek megsegítését illeti, szeretném önnek ismertetni, hogy a kormány milyen lépésekben segített az elmúlt években a devizahitelesek helyzetén. 2010-ben a lakás kiürítését elrendelő határozat végrehajtásának elhalasztásáról döntött az Országgyűlés. 2011-ben elfogadtuk az úgynevezett végtörlesztési törvényt, amely alapján kedvezményes árfolyamon fizethették vissza a devizahitelesek az adósságukat. Közel 170 ezer adós élt a végtörlesztés lehetőségével. Szintén 2011-ben az úgynevezett árfolyamgáttörvényt fogadta el az Országgyűlés, amelyben a belépők ‑ mármint az árfolyamgátba belépők ‑ száma meghaladta a 170 ezret. Ez az intézkedés több mint 50 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesítette a devizahiteleseket.

(14.40)

A következő intézkedés 2014-ben az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen feltétellé való minősítése, ezáltal 1,8 millió peres eljárás került pozitív helyzetbe az adósok szempontjából.

Az elszámolási törvényt elfogadtuk 2014-ben, a forintosítási törvényt szintén 2014-ben; 2015-ben a magáncsődtörvényt fogadta el az Országgyűlés, a magáncsődeljárásokban jelenleg is segítséget kapnak (Tordai Bence: Hányan?) a hitelesek. (Tordai Bence: Hányan? ‑ Z. Kárpát Dániel: Hányan vannak benne?) A forintosítás… (Z. Kárpát Dániel: Hányan vannak benne? ‑ Tordai Bence: Hányan?) Meg fogom keresni. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Magáncsődben összesen 6219 fő érintett, 2352 eljárást kezdeményeztek. És a forintosításra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ‑ jelenleg, ugye, 341 forint az euró ‑ 256 forinton fizethették vissza azok, akik részt vettek a forintosításban. (Z. Kárpát Dániel széttárja a karjait.)

Tisztelt képviselő úr, a kormány tehát mindent megtett annak érdekében, hogy segítse a devizahitelesek helyzetét, tehát az az állítás, amit ön megfogalmazott, az nyilván egy blöff, csak egy blöff. Az adósoknak természetesen most is rendelkezésre áll minden segítség, így például a kilakoltatási moratórium, amelyet széleskörűen egész hosszan meghosszabbított az Országgyűlés. Most a veszélyhelyzetre való tekintettel bevezettük a kamatmaximumot, ami megint csak segít, egyébként nemcsak a devizahiteleseknek, hanem mindenkinek, akinek lakossági kölcsöne van, segít. A kormány tehát megtette ezeket a lépéseket, és segítette az adósságcsapdába került embereket. Kérem, tisztelt képviselő úr, hogy ismerje el a kormánynak ezt a tevékenységét. Köszönöm szépen. (Derültség a Jobbik és a Párbeszéd soraiban. ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Bohóc! ‑ Taps a kormánypártok soraiban.)