Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A napirend előtti órán elhangzott kormánypárti jelzők és minősítések kapcsán a szekunder szégyen járt át bennünket. Egészen elképesztő az, hogy a Fidesz-KDNP házmestereket és padlást lesöprőket meghazudtoló módon bolsevik stílusú frakcióvezetője mit engedett meg magának. Beszélhetnék én is nagyon sokáig a világkvótát követelő magyar miniszterelnökről, beszélhetnék arról, hogy ki kiabált „Térdre, csuhások!”-at, beszélhetnék arról, hogy ki vonult ki Trianon-megemlékezésről, vagy éppen ki vállalt nagyon vezető szerepet a Liberális Internacionáléban. (Szilágyi György: Így van!) Beszélhetnék rekordgyenge forintról, száguldó inflációról, beszélhetnék a 100 ezer forint alatti nyugdíjat kapók elképesztően széles tömegéről, vagy beszélhetnék arról, hogy ki harcol szavakban a migráció ellen, és eközben vendégmunkások százezreit ki telepíti be szervezetten Magyarországra.

Szégyen és gyalázat, hogy a politikatörténet szélkakasává vált a Fidesz és annak prominensei, az még nagyobb szégyen, hogy ezek az emberek bárkit ki merészelnek oktatni Magyarországon, mert most egy sokkal kevésbé vicces téma következik. A magyar politikatörténet egyik legvisszataszítóbb bűncselekmény-sorozata rajzolódik ki a gyanú szerint, ugyanis egy államtitkár és a vele összefonódott végrehajtók feltételezhetően tízmilliókkal húztak le kilakoltatás által fenyegetett családokat, és rendszerszinten sarcolták ezeket a családokat évekig.

A kormánynak az ez irányú kegyetlensége már a járványügyi veszélyhelyzet hónapjaiban is megmutatkozott. Önök voltak képesek azt a gusztustalanságot elkövetni, európai szinten is példátlan módon, hogy miközben az európai kormányok igyekeztek a kieső béreket pótolni, az önök által irányított Magyarországon a 33, illetve 50 százalékos végrehajtói letiltások a kisnyugdíjasok és a minimálbéresek tekintetében is végig érvényesültek, pedig önök előtt feküdt az a javaslat, amelyik tehermentesítette volna ezen honfitársainkat legalább átmenetileg.

A kérdéseink egyértelműek: kiszámolta‑e a kormány, hogy mennyi pénzzel károsította meg Völner és végrehajtóbrigádja a magyar embereket? ‑ első kérdés. A második: elárulják‑e, hogy hány családot sodortak közvetlen veszélybe? A harmadik és talán legfontosabb, államtitkár úr: milyen elképzeléseik vannak az érintettek kártalanításáról? Negyedsorban: milyen forrásból kívánják kártalanítani ezeket az embereket? Továbbá, az utolsó kérdés meglehetősen költői: van‑e olyan ember az országban, aki komolyan gondolja, hogy egy korruptnak tűnő államtitkár egy személyben irányított hálózatáról és kizárólagos felelősségéről beszélhetünk?

A bankokkal lepaktáló kormány, amely több mint 18 ezer kilakoltatáshoz asszisztált, köteles ezekre érdemi választ adni, én pedig várom és elvárom ezt az érdemi választ. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)