Hajdu László (DK)

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! E hónap végéig elkészítik az önkormányzatok a költségvetéseiket. A költségvetés-készítés akkor szabad, ha van hozzá szabad pénz is, amiből lehet költségvetést tervezni. Napirend utáni hozzászólásomban arról szeretnék szólni, hogy milyen körülmények között készülnek a költségvetések, különösen azoknál az önkormányzatoknál, ahol adóerő-képességet is mérnek. A 3200 önkormányzat közül körülbelül 750 olyan települési önkormányzat van, ahol erősebb az elvonás, és kevesebb az a pénz, amiből meg lehet szervezni a költségvetésnek egy olyan tervszerű változatát, amely tartalmazza a kötelező feladatellátást, tartalmazza a fejlesztéseket és egy olyan működést, amely hitel nélkül megvalósítható, hiszen még fejlesztésre sem kaphatnak az önkormányzatok hitelt, még megtérülő fejlesztésre sem.

A körülményeket azért írtam be az anyag címébe, mert az alatt a 12 év alatt, amióta az önkormányzatiság irányítása e kormány feladatkörébe tartozik, azt tapasztaljuk, hogy mindig nehezebb, rosszabb körülmények között kell gazdálkodni, folyamatos az elvonás az önkormányzatoktól, és az örök átszervezéssel, például a közoktatás államosításával és más olyan intézkedésekkel, mint hogy megosztották a közigazgatást, s kormányhivatalra és önkormányzatra bontották a közigazgatási szolgáltatásokat, oly mértékű zavar keletkezett a települések irányításában, vagy pedig olyan költség a vidéki önkormányzatoknál, hogy kilométereket és napokat kell utazni ügyintézés céljából, noha előtte egy előadó, aki helyi ismerettel is rendelkezett, el tudta látni a helyi szolgáltatások szinte mindegyikét. Hatáskörelvonásokkal ez még nehezítve van, hiszen elvonták tőlünk az építéshatósági és településrendezési, telekmegosztási feladatokat. A telekmegosztás olyan helyszíni ismeretet igényel, amelynek a kormányhivatalhoz való telepítése majdnemhogy mosolyt fakaszt és nevetséges, de csak kínunkban nevetünk rajta. Úgy gondolom, hogy ilyen körülmények között a bevételeink is alapvetően korlátozottak.

Korlátozza a bevételeinket az, hogy az indulásnál mindjárt a személyi jövedelemadó került száz százalékban elvonásra, majd a gépjárműadó elvonása két ütemben történt meg, ezt követően pedig az iparűzési adó 50 százalékának az elvonása 4 milliárdos árbevételig. De a legsúlyosabb az, hogy új adókat is bevezetett ez a kormány ‑ ezt úgy hívják, hogy szolidaritási hozzájárulás ‑, ami az általam képviselt XV. kerületi önkormányzat esetében 1,5 milliárd forintra nőtt fel. Az induláskor, 2016-ban ez csak 260 millió forint volt, és évente növekvő arányban ma már 1,5 milliárd forintot von el a kormány. A magyarázat az, hogy az államosított iskolákat el kell tartani valamiből, és ezt mi fizessük meg. Ugyan elvették tőlünk a vagyonnal együtt, de mi fizessük meg a működtetését. Ilyen körülmények között nehéz fejleszteni. Összeadva 3,2 milliárd az az elvonás a 2022-es költségvetésből, amely ott maradhatna nálunk, hiszen saját bevételt vonnak el.

Az emberek között járva és velük beszélgetve, Barkóczi Balázzsal, az én utódommal ‑ hiszen én húsz év után befejezem a pályafutásom a magyar Országgyűlésben, a törvényalkotásban ‑ azt halljuk az emberektől, hogy szeretnének kátyúmentes szép utakat, szép járdákat, szeretnének panelprogramot, és szeretnének szép zöld dolgokat.

(18.50)

Igen, mi is ezt szeretnénk, és az a 3,2 milliárd forint, amelyet sarcként elvonnak tőlünk ebben az esztendőben, az azt jelenti, hogy mindezekre csak korlátozott mértékben kerülhet sor, és azt kell mondjam, hogy ilyen körülmények között kell a magyar önkormányzatok mindegyikének okoskodni, ügyeskedni, hogy hogyan lesz egyensúlyi költségvetés. Ez nem ügyfélbarát önkormányzati működtetés, hanem úgy gondolom, hogy a helyi lakosságnak súlyos csapás, nem az önkormányzati polgármesternek büntetés, hanem az ott élő lakosságnak. Ezért április 3-án, úgy gondolom, hogy tudják a szavazók, hogy kire kell szavazni. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiból.)