Dr. Polt Péter

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr a kérdésével együtt megadta a választ is. Hivatkozott arra, hogy mi hangzott el a 2020-ról szóló legfőbb ügyészi beszámoló plenáris vitája során. Valóban fölmerült ez a kérdés, és valóban úgy merült fel, ahogy ön itt idézte.

A mentelmi jognak szabályai vannak, az Országgyűlésről szóló törvény, a büntetőeljárási törvény egyes passzusai befolyásolják, hogy mit lehet tenni, mikor lehet tenni és hogyan lehet tenni. Márpedig kétségtelen, hogy a képviselőket mentelmi jog illeti meg, ez a mentelmi jog áll a felelősségmentességből és áll a sérthetetlenségből. Most az utóbbiról van szó. Csak akkor lehet valakivel szemben büntetőeljárást indítani, őt gyanúsítottként kihallgatni és kényszerintézkedés alá vonni, ha az Országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti. Ezután lehet bármilyen olyan eljárási cselekményt foganatosítani, amelyekről ön is beszélt, s meg kell gondolni, hogy megfelel‑e a helyzet, megfelelnek‑e a körülmények annak, hogy ezt az eljárási cselekményt foganatosítsák.

Az előzetes letartóztatásnak egyébként általános és különös okai vannak, és ha megvannak az általános okok, akkor ahhoz, hogy a bíróság valakit előzetes letartóztatásba helyezzen, a különös okoknak is fenn kell állniuk. Erről beszéltem egyébként az Országgyűlés plenáris ülésén. Ha valaki megnézi a büntetőeljárási törvény vonatkozó passzusait, akkor látni fogja, hogy azok alapján hangzott el a válaszom.

Hogy mi fog történni a mentelmi jog felfüggesztését követően? Nyilvánvalóan egy vizsgálat, és a vizsgálat eredményeként fogja majd a Központi Nyomozó Főügyészség eldönteni, hogy mi fog következni a mentelmi jog felfüggesztése után egy olyan képviselő esetében, aki ezzel már nem rendelkezik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)