Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Munkatársak! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Becsó Károly Fidesz-vezérszónok elmondta itt előttem, hogy az ügyészség jó úton jár, jó úton halad. Valóban, itt hallottuk elnök úrtól, illetve láthattuk az írásbeli beszámolójában is azokat a statisztikai adatokat, amelyek valóban azt mutatják, hogy az ügyészség valóban jó úton járna, és csaknem 99 százalékos már a váderedményesség. Ez, mióta én itt vagyok, azóta minden évben emelkedett 2010 óta. Nem tudom, hogy meddig tud ez még folytatódni, de úgy látom, még mindig tud, ez a váderedményesség. Persze, nyilván szép, 98,7 százalék, de kérdés az, hogy valóban a statisztika mindig azt mutatja‑e, amit kellene, illetve hallottuk már nagy politikustól azt, hogy csak azt a statisztikát hiszem el, amit én hamisítottam, mondta annak idején Anglia miniszterelnöke.

2020-ban volt probléma épp elég, a koronavírus-járvány nyilván minden területen megmutatta a foga fehérjét, így az ügyészségnek is nehéz dolga akadt, de mindamellett én nem erről szeretnék beszélni elsősorban. A legfőbb ügyész úr az előbb a pulpitusról elmondta ‑ igyekszem szó szerint idézni ‑, és nagy hangsúlyt fektetett a korrupciós bűncselekményekre. Nyilván tudta, hogy az ellenzék ezzel kapcsolatban fog majd szót emelni, nyilván ezt már megszokhatta tőlünk az elmúlt években. Elmondta, hogy az ügyészség elkötelezettsége töretlen a korrupciós bűncselekmények tekintetében.

Legfőbb Ügyész Úr! Nekem az a legnagyobb problémám, vagy nekünk az a legnagyobb problémánk, hogy mi ezt nem látjuk. Tehát lehet, hogy ön elmondja itt mindig nekünk a beszámolón, hogy itt csak a jogszabályokat kell nézni, hogy mit határoz meg a jogszabály pontosan, és hogy teljesen más a társadalom érzete, hogy mit érzünk mi, egyszerű állampolgárok korrupciónak, de a jog nem ezt határozza meg, önök csak azt tudják nézni, amit a jogszabály meghatároz. Mindig elmondja, hogy gyakorlatilag a korrupció nehezen felderíthető, hiszen a hivatali vesztegetés ellen gyakorlatilag szinte csak titkosszolgálati eszközökkel lehet küzdeni, nagyon nehéz a bizonyítása.

Igen ám, csak azt látjuk, hogy Magyarországon valahogy nehezebb a bizonyítás, mint a többi országban. Magyarország teljesen másként áll és működik. Ha megnézzük, hogy a rendszerváltás óta 2000-től 2006-ig ön volt a legfőbb ügyész, aztán ön volt 2010-2021-ig a legfőbb ügyész ‑ gyorsan összeadom, ez 17 év, ha jól számolom, amíg ön volt a legfőbb ügyész, abból a szűk 31 esztendőből, ami a rendszerváltás óta megtörtént ‑, akkor láthatjuk, hogy jóval több mint 50 százalékában az ön neve fémjelzi az ügyészségi büntetőpolitikát a rendszerváltás óta, és azt látjuk, hogy azóta a korrupció területén hihetetlenül rossz lett Magyarország megítélése.

(13.30)

Ön mindig elmondja, hogy az ügyészségnek ebben nincsen felelőssége, de nekünk, politikusoknak viszont más jön le, teljes egészében más jön le. Mi bizony azt látjuk, hogy van összefüggés ezek között.

Már 2000-2006 között is számtalan bírálat érte önt az akkori ügyészségi vezetéssel kapcsolatosan, elsősorban azt rótták fel önnek, hogy a korrupciós ügyekben a felderítési arány rendkívül romlott, nagyon sok esetben nem rendeltek el nyomozást, megtagadták. Nagyon sok esetben leálltak a nyomozások, és főleg azokban az esetekben, amikor az akkori kormány, az első Orbán-kormány köreihez köthető emberekről volt szó, akkori gazdasági emberekről, akkori politikusokat érintő ügyekről volt szó, akkor valahogy ezek megrekedtek, és rendre leálltak a nyomozások ezekben az ügyekben. 2010-től pedig sokkal kevesebb korrupciós eljárás indult, mint az előtte lévő időkben, illetve kétszer nagyobb arányban szüntették meg a korrupciós ügyeket 2010-től, mint ami 2010 előtt volt.

Miért lényeges ez? Mert mint az Alaptörvény is kimondja, az ügyészség az állami büntetőigények kizárólagos érvényesítője, és ezt ön is hangsúlyozta itt, legfőbb ügyész úr. Tehát ez azt jelenti, hogy ha nem emelnek vádat, akkor gyakorlatilag nincs bűncselekmény, mert a bíróság nem tudja megállapítani a bűncselekményt, mert nem jut el a bírósági szakaszba.

Nyilván ön is elmondta már itt jó sokszor, hogy tessenek pótmagánvádat indítani. Na de hát, a pótmagánvád sem olyan egyszerű, hiszen egy egyszerű mezei ember, akinek nincsen nyomozati jogköre, nincsen apparátusa, nincsen szakértelme ezen a területen, az nem fog tudni olyan bizonyítékokat teremteni, előhozni, mint amit egyébként egy hivatalos nyomozati szerv képes. Nincsenek olyan szakemberei, nem áll rendelkezésére olyan pénzeszköz, nincsen rá kapacitása, és a többi, és a többi, ezt nem fogja tudni megtenni. Tehát önmagában a pótmagánvád intézménye ezt nem fogja pótolni, és nem teszi lehetővé, hogy változás álljon be ezen a téren.

De a legnagyobb problémát én egyébként abban látom, és ez egy kis kitérés, hogy nincsen meg jelenleg Magyarországon, a politikai akarat hiányzik teljes mértékben, hogy a korrupció felszámolásra kerüljön. Sőt, nyilván ez nem a legfőbb ügyész úr hibája, hanem ez, én azt gondolom, egyértelműen a Fidesz-KDNP-s kétharmad hibája. Tehát nemhogy a politikai akarat hiányzik a korrupció felszámolására, hanem éppen hogy politikai akarat van a korrupció elmélyítésére Magyarországon.

Hogy miért mondom ezt? Ezt teljesen egyértelműen alá tudjuk támasztani azokkal a folyamatokkal, azokkal a törvényalkotási folyamatokkal, amelyek az elmúlt 11 évben ‑ mióta a második, illetve harmadik Orbán-kormány megalakult ‑ itt megszülettek. Nyilván mit emelnék itt ki? Első lépésben a parlamenti vizsgálóbizottságokat a kétharmados többség megszüntette, mégpedig oly módon, hogy abban az esetben, ha bűncselekménynek a legkisebb gyanúja is felmerül egy vizsgálandó ügyben, akkor nincsen jogköre a parlamenti vizsgálóbizottságnak.

Nyilván emlékszünk azokra az időkre, amikor az olajszőkítés folyt Magyarországon. Akkor is mi történt? Vizsgálóbizottság alakult, és volt lehetőség, hogy ha attól tartott a politika, attól tartott a törvényhozó, hogy a végrehajtói hatalom nem fog megfelelően fellépni, mert olyan személyek érdekköre merül fel vagy gazdasági érdekeltsége merül fel, akik nagyon magasan állnak a politika szintjén, akkor az Országgyűlésnek kell beavatkozni, és az Országgyűlés állítson fel vizsgálóbizottságot. Hát, ezt nagyon gyorsan, egyik első intézkedésként a második Orbán-kormány ideje alatt a kétharmados többség nagyon-nagyon ügyesen megszüntette.

Aztán a következő lépés volt a büntetőeljárások során a panaszjog megszüntetése. Abban az esetben, ha az, aki a feljelentést tette, nem ő volt a sértett közvetlenül, akkor nem volt joga megpanaszolni, ha a nyomozó hatóság megszüntette az eljárást, nem volt, nem is kerülhetett tovább, nem lehetett megfellebbezni.

Miért érdekes ez? Azért érdekes ez, mert például az országgyűlési képviselők legtöbb esetben olyankor tettek feljelentést, amikor az állam volt a sértett. A közvagyont károsították meg. Ki tehet ebben az esetben panaszt? Hát, a pénzügyminiszter, mert ő fogja majd képviselni az államot. Nyilván az országgyűlési képviselő nem, lesöprik. Ezért is van az, hogy mindig elmondják a Fidesz-KDNP-s politikusok, hogy miért nem tetszettek feljelentést tenni. Hát, számtalan esetben az ellenzéki politikusok tettek korrupciós ügyekben feljelentést. Mi történt? A nyomozati szervek vagy megtagadták a nyomozást, vagy megszüntették a nyomozást. Abban az esetben, ha erre panaszt tettünk, akkor szépen lesöpörték, nincs is helye panasznak, nem lehet tovább vizsgálódni, és szépen megszűnt a dolog.

Aztán nézzük a következő lépést, amit a kormány tett, illetve a kétharmados többség: a közpénz fogalmának alaptörvényi szűkítése. Hát, egyértelmű: miért kell szűkíteni a közpénz fogalmát? Azért kell szűkíteni, hogy minél átláthatatlanabbá tegyük a közpénzek elköltését, hogy nagyobb lehetőség legyen a zavarosban halászni, hogy nagyobb lehetőség legyen lenyúlni ezeket a pénzeket, vonjuk ki a közpénzből, szűkítsük a fogalmat, és abban az esetben máris lehet.

Aztán a következő lépés a közvagyon alapítványokba menekítése. Innentől kezdve megint nem láthatjuk, hogy mi történik ezekkel a pénzekkel. Milliárdok tűnnek el ezáltal, tízmilliárdok és százmilliárdok.

Aztán ott van egy következő lépés, a sporttámogatások egyre átláthatatlanabbá tétele. Éppen Orbán Viktor miniszterelnök úr mondta, hogy az odajuttatott adóforintok már nem közpénzek, azokat már nem lehet nézni, ő mondta ki, hogy elveszti közpénzjellegét. A bíróság végül kimondta, hogy bizony, ezek közpénzek, mert a közvagyonból vannak, de ez is egy folyamatnak a része, amely egyértelműen bizonyítja azt a kormányzati akaratot, illetve azt a Fidesz-KDNP-s akaratot, hogy Magyarországon igenis el kell mélyíteni ezt a fajta válságot, és igenis a korrupció mocsarába kell süllyeszteni ezt az országot. Ez egy folyamatos, tendenciózus folyamat, amely az elmúlt 11 évben folyamatosan megfigyelhető, és a legnagyobb probléma az, legfőbb ügyész úr, hogy ebben a folyamatban önt is felhasználják, és a Legfőbb Ügyészséget és az ügyészséget is felhasználják ebben a folyamatban, abban, hogy részesei legyenek ennek a politikai akaratnak. Azt nem látjuk, hogy lenne olyan szándék az ügyészség részéről, hogy ebben valamilyenfajta, másfajta, markánsabb büntetőpolitikát folytasson, és igenis kezdje el feltárni ezeket a bűncselekményeket.

Jó, igaz, hogy van egy-két példa, például itt van Mengyi Roland ügye, a Simonka-ügy, a Boldog István-ügy, ahol politikusokat is érintően indultak el büntetőeljárások. Már van, amelyik befejeződött, van, amelyik még nem, de ez csak a jéghegy csúcsa. Ez egy nagyon-nagyon-nagyon-nagyon pici százalékát érinti az ügyeknek, és ebben szeretnénk látni már valami változást, hogy valóban érdemben lépnének fel, és valóban nagy eredményeket érnének el.

Erre itt van nagyon sok nemzetközi példa a környező országokban. Ott van például Románia, aki felállította a korrupciós ügyészséget, és igenis, akár miniszterelnök, miniszterek kerülnek be a korrupciós ügyészség látókörébe, és igenis ellenük indítanak büntetőeljárást, és igenis ez csak akkor szűnik meg, ha valós lesz a felelősségre vonás. Ott lesz a Damoklész kardja a politikusok feje fölött is, hogy igenis, ha ellopjuk a közvagyont, akkor igenis, mi is meg leszünk büntetve, igenis, minket is utolér a büntetőhatalom, Magyarország büntetőhatalma, nem állunk a törvények fölött. Sajnos ma Magyarországon az érzékelhető, hogy igenis, a kormánypárti politikusok, képviselők és nagyon sokan a gazdasági szereplők közül is fölötte állnak, a büntetőjogi hatalom fölött, mert őket nem érheti el. És igenis, ezt érzik az emberek. És akkor, amikor Magyarország a korrupciós világranglistán ilyen helyre kerül, mint ahová került, amikor ön lett a legfőbb ügyész Magyarországon, akkor középmezőnyben voltunk ezen a korrupciós ranglistán az Európai Unióban. Mára oda jutottunk, hogy ma sereghajtók vagyunk. Románia, Bulgária és Magyarország ül az Európai Unió korrupciós szégyenpadján, mert mi vagyunk azok az országok, ahol elhatalmasodott a korrupció.

Igen, legfőbb ügyész úr el fogja mondani azt, hogy igen, mi ezt csak érezzük, ezt a magyar emberek csak érzik. Nem tudom, hogy mit éreznek az emberek. Nyilván, ha az embernek megszúrják a karját, fogja érezni, hogy az fáj, mert az valóban fáj. Azt érezzük, ami valóban történik ebben az országban, mindamellett, hogy a média, a kormánypárti média mindent megtesz azért, hogy színezze ezt a dolgot, és ne jussanak el az információk az emberekhez. Az átláthatóságot minden szinten próbálják eltüntetni, hogy ne jussanak el az információk. Az emberek mégis ezt érzik. Vajon miért van ez? Ha a média 90 százaléka ott van a kormánypárt mögött, ott áll, és őket támogatja mindenben, akkor vajon miért érzik ezt az emberek? Nincs ok arra, hogy ezt érezzük? Nincs, azért nincs, mert látják a politikai akarat hiányát a korrupció felszámolása tekintetében.

(13.40)

Igen, lenne lehetőség, hogy változtassunk. A politikai akaratnak abban kellene megváltozni, hogy igenis fel kellene állítani Magyarországon a korrupciós ügyészséget. Igen, a Jobbik Magyarországért Mozgalom évek óta azért harcol, hogy legyen egy önálló korrupciós ügyészség, amely valóban komoly eszközökkel fellép Magyarországon, mindenkivel szemben egyformán.

És ott van az Európai Ügyészség, amelyhez megint nem csatlakoztunk. Ez megint egy olyan lépés a kormányzat részéről, amely egyértelműen azt támasztja alá, hogy az európai uniós pénzeket is átláthatatlanná kívánják tenni, és nem engedik meg azt, hogy egy független szervezet átlássa, belelásson abba, hogy az európai uniós közpénzeket mire használják fel Magyarországon. Ez is egy nagyon súlyos probléma, és megint nem a legfőbb ügyész úr problémája, hanem a kétharmados többség problémája, hogy miért nem engedik meg. Persze mindig azt mondják, hogy nem szabad, mert majd Magyarország belügyeibe fognak beavatkozni, és ez súlyosan érinti Magyarország szuverenitását. Érdekes módon, a másik 23 országnak a szuverenitását ez vajon nem sérti? Már csak két olyan ország van, aki nem írta alá rajtunk kívül, akik viszont kikötötték az alapszerződésben, amikor társultak az Európai Unióhoz, hogy ők bizonyos igazságügyi kérdésekben, ez is szerepel benne, nem fognak részt venni a nemzetközi együttműködésben. Mi vagyunk talán, azt hiszem, az egyetlenek az Európai Unióban, akik ilyen kitétel híján sem léptünk be az Európai Ügyészség soraiba. Ezért is van az, hogy a korrupció, az érzés is Magyarországon elhatalmasodik.

Ezen mindenféleképpen változtatni kellene, legfőbb ügyész úr, és igenis, komoly eszközökkel kellene fellépni a nyomozó hatóságnak ma Magyarországon. Azt gondolom, hogy ameddig ebben nem látunk változást, addig nem tudjuk elfogadni a legfőbb ügyészi beszámolót. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki sorokból.)