Dr. Becsó Károly (Fidesz)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! Európai kultúránk, európai létünk három nagy talapzaton nyugszik. Az egyik a görög filozófia szabadságeszménye és demokráciafelfogása, a másik maga a kereszténység, a harmadik pedig a római jog. Éppen ezért, ha megengedik, a beszédemhez egy római jogi mondatot fűznék, amely egyfajta jelmondata és vezérgondolata mindennek, amit szeretnék ma elmondani a tisztelt legfőbb ügyész úr beszámolójával kapcsolatban. Így szól: Iustitia est regnorum fundamentum; modern fordításban: minden államiság, minden állam alapja a jog.

A Magyarország Alaptörvényének 29. cikkében foglaltak szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Alaptörvényünk 29. cikkének (5) bekezdése rögzíti, hogy a legfőbb ügyész éves beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek az ügyészség tárgyévi működéséről.

(13.20)

Az Igazságügyi bizottság, ahogy azt elnök úr elmondta, megvizsgálta az előttünk fekvő beszámolót, amely rendkívül részletes, alapos és áttekintő, és ezt a legfőbb ügyész úr kiegészítéseivel együtt elfogadásra alkalmasnak találta.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelném, hogy az ügyészség a legfőbb ügyész úr vezetésével a lehető legnagyobb eredményességgel tudott alkalmazkodni a 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzet jelentette kihívásokhoz, különös tekintettel arra, hogy a jogalkotó a büntetőeljárási törvényben foglaltaktól eltérő eljárásjogi szabályokat határozott meg. Az ügyészségi szervezetet úgy kellett működtetni, hogy az emberélet és az egészség védelme mellett el tudja látni feladatait, ne keletkezzen ügyhátralék, és segítse az igazságszolgáltatás szereplőinek munkáját.

A beszámoló alapos megvizsgálása következtében (sic!) elmondhatjuk, hogy a magyar ügyészség hatékony válaszokat adott a kihívásokra, szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen nem csupán a vádat képviselte a bíróság előtt, vagy a nyomozás felügyeletét látta el, hanem elősegítette az eljárások mielőbbi befejezését is.

A regisztrált bűncselekmények számának csökkenése 2020-ban is folytatódott, ahogy az a tendencia is, hogy az ügyészség a konkrét egyedi ügy sajátosságainak figyelembevételével választhatja ki azt a legkedvezőbb eljárási formát, amely elősegíti az eljárás gyors befejezését, és alkalmas az állam büntetőigényének hatékony érvényesítésére. Az adatok azt mutatják, hogy a gyorsabb, hatékonyabb eljárási formák aránya jelentős mértékben nőtt 2019-hez képest.

Az ügyészség sikeres működésének egyik legpontosabb mutatója az úgynevezett váderedményesség. Ez 2020-ban 98,9 százalékos volt. Persze egy adat önmagában keveset mond, de össze kell vetni ezt a számot azzal, hogy milyen kevés sértett élt pótmagánváddal. Érdemes kiemelni azt is, hogy a terheltek csaknem 88 százalékának esetében a bíróság a váddal megegyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget. Ezen adatokra alapozva elmondhatjuk, hogy a magyar ügyészség jó úton jár.

A járvány miatt lecsökkent a bírósági tárgyalások száma, és megnövekedett azon eljárási formák jelentősége, amelyek személyes közreműködés nélkül, elsősorban az iratok alapján tették lehetővé az ügydöntő határozat meghozatalát. 2020-ban jelentős emelkedés volt tapasztalható az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztésének, valamint a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárások számában. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy a Legfőbb Ügyészség iránymutatása szerint minden olyan ügyben, amelyben ennek törvényes feltételei adottak, a büntetővégzés meghozatalára kell indítványt tenni. Ennek sikerességét támasztja alá az, hogy az összes vádemelés csaknem 72 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett javaslatot az ügyész.

Tisztelt Ház! A büntető jogalkalmazás során alapvető, hogy az ügyészi szervek a vitatható kérdésekben azonos álláspontot képviseljenek, ami a jogbiztonság eddigi jelentős jogállami garanciája is egyben.

A Legfőbb Ügyészség a 2020-as évben számos elvi jellegű állásfoglalást adott ki, amelyek közül néhányat mindenképpen indokoltnak tartok kiemelni. Az eljárásjogi rendelettel kapcsolatos teendőkről és jogalkalmazási kérdésekről kiadott iránymutatás többek között előírta, hogy minden olyan ügyben, amelyben ennek törvényi feltételei fennállnak, büntetővégzés meghozatalára kell indítványt tenni, míg bíróság elé állításra csak azokban a kivételes esetekben kerülhet sor, amikor a törvény szigorával való azonnali fellépés nem mellőzhető.

A Legfőbb Ügyészség állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a rémhírterjesztés 2020. március 31. napjától hatályos rendelkezéseit miként kell értelmezni. Szintén iránymutatás rendezte a kapcsolati erőszak bűncselekményének és a kiskorú veszélyeztetése bűntettének halmazati kérdéseit. Iránymutatás hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes, a közúti közlekedés biztonságára kirívóan veszélyes elkövetési magatartások esetén a törvény teljes szigorát kell érvényesíteni. Állásfoglalás értelmezte a költségvetési csalás elkövetői alakzatait, ezen belül azt, hogy ha nem az adózó gazdasági társaság vezető tisztségviselője nyújtja be a megtévesztő adatokat tartalmazó adóbevallást, hanem erre vonatkozó meghatalmazás, megbízás vagy utasítás alapján az adózó alkalmazottja vagy más gazdasági társaság ‑ például könyvelőiroda ‑ képviselője, akkor a költségvetési csalásnak ki a tettese, az adózó gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy az adóbevallást ténylegesen benyújtó személy.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jogszerűnek tekintjük, hogy az ügyészség a gyakorlati munkavégzés mellett időt fordít a jog művelésére, a tudományos és elméleti, teoretikai tevékenységek gyakorlására is. E körben emelném ki, hogy az ügyészek megbecsült részvevői a jogi tudományos közéletnek, rendszeresen jelennek meg cikkeik, tanulmányaik, továbbá személyesen is szerzői szakkönyveknek, egyetemi tankönyveknek, és más felsőfokú oktatási kiadványoknak.

Az ügyészség felső vezetésében mindenki rendelkezik tudományos fokozattal; 30 ügyész, alügyész és 17 más ügyészségi alkalmazott szerzett tudományos fokozatot, közülük 5 fő habilitált a tárgyévben, 2 fő pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora volt. 45 ügyész, alügyész és ügyészségi fogalmazó különböző doktori iskolák hallgatója. A tárgyévben az Országos Kriminológiai Intézet kutatói összesen 99 publikációt jelentettek meg, ebből 9-et idegen nyelven. A kollégák különböző konferenciákon és szakmai fórumokon összesen 50 előadást tartottak, amelyből 6 hangzott el idegen nyelven. A kutatók jelentős része tagja vagy tisztségviselője tudományos munkával összefüggő hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezeteknek.

Tisztelt Ház! A beszámolóban foglaltakat a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, arra tekintettel, hogy az ügyészség a 2020-as esztendőben is az össztársadalmi elvárásoknak magas színvonalon tett eleget. Köszönjük a legfőbb ügyész úr munkáját, és mind számára, mind pedig az ügyészség számára további jó munkát kívánunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Vejkey Imre tapsol.)