Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel mondhatja azt, hogy egyáltalán senki ne higgyen el semmit fideszes képviselőtársam mondanivalójából, de azt nem engedi meg nekem, hogy ingassam a fejem a beszéde közben (Z. Kárpát Dániel: Kértem, de nyugodtan ingassa!), azt kikérte magának, hogy én ingattam a fejemet. Van számos vitánk egymással, a célban természetesen egyetértünk. Ön sokszor mondja azt a családpolitika területén vagy éppen a vidékpolitika területén, hogy a céllal egyetért, aztán a szavazataiban ez sajnos sosem nyilvánul meg, és sosem támogatja azokat az intézkedéseket, amelyeket például a vidékiek, a falusiak, a „Magyar falu” program érdekében hozunk.

Ön azt állította, hogy senki nincs olyan a teremben a magyar politikában, aki lenézné a vidékieket vagy valamilyen módon a falusi emberek kárára dolgozna. Pont az önök miniszterelnök-jelöltje, közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter mondta azt, hogy ha egy vidéki városban a Fidesz összegyűjti a legjobb embereit, akkor valószínűleg egy keresztrejtvényt sem tudnának megfejteni. Ez a vidék lenézése az önök miniszterelnök-jelöltjétől, illetve a Momentum képviselője mondta azt, hogy rühelli a vidékieket. Na, innen indulunk most, tisztelt képviselőtársaim!

A törvényjavaslat szerintem egy végtelenül fontos törvényjavaslat, amelyről most itt tárgyalunk, és lehetőségünk adódik a „Magyar falu” programról mint egy vidéki, a vidék népességmegtartó programjáról beszélni. Én azt gondolom, hogy rendkívül fontos, a kulturális, szociológiai, történelmi hátteréről beszélt Hadházy képviselőtársam itt a felszólalása elején, de nekünk 2010 óta az a célunk, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a magyar falvakban és a kistelepüléseken élő emberek életminőségét javítsuk. A kormány célja, hogy a falvakban és kistelepüléseken élni, ne jelentsen alacsonyabb életminőséget és hátrányokat a nagyvárosi létformával szemben. Célunk az is, hogy a magyar kistelepülések népességcsökkenését megállítsuk, amihez hozzátartozik, hogy a falusi emberek is jussanak hozzá mindazon szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez, amik a nagyvárosi emberek számára természetesek.

A mi fölfogásunk szerint a magyar falvak közösségeit támogatni kell, hogy értékes vidéki életformájukat meg tudják őrizni, ugyanakkor a XXI. század vívmányai se legyenek elzárva előlük. Ezért indította el a magyar kormány 2019-ben a „Modern városok” programmal párhuzamosan a „Magyar falu” programot, amelynek keretében a 2020-as költségvetésben 150 milliárd forint állt rendelkezésre a kistelepülések részére, míg idén, 2021-ben ez az összeg már a 220 milliárd forintot is meghaladja. A kormány a „Magyar falu” program indulása óta összesen több mint 600 milliárd forintot biztosított a hazai kistelepülések fejlesztésére. Jövőre, a 2022. évben pedig minden korábbinál magasabb összeg, közel 300 milliárd forint áll majd rendelkezésre a program folytatására. Ez volt az a költségvetési összeg, amelyre önök nemet mondtak annak idején, nyáron.

Ennek a programnak a részét képezi a kistelepülések infrastrukturális fejlesztése, a helyi közösségek, civil szervezetek, művelődési egyesületek és egyházak támogatása. A program eredményeit mutatják, hogy felújításra kerültek faluházak, közösségi intézmények, iskolák, óvodák, bölcsődék, játszóterek, orvosi rendelők, utak, járdák, kerékpárutak, és sorolhatnánk itt napestig a „Magyar falu” program eredményeit. A program keretében eddig több mint 20 ezer nyertes pályázat kapott több mint 220 milliárd forint támogatást. A falusi útalap keretében a 2019-től 2021 végéig tartó időszakban közel 3 ezer kilométer mellékút újult vagy újul meg, 2022-ben pedig további 1500 kilométer alacsonyabb rendű út fejlesztése kezdődhet meg.

A falusi munkahelyek megőrzése és létrehozása érdekében eddig több mint 2600 hazai mikro- és kisvállalkozás tevékenységét támogatta a „Magyar falu” program. A program első három évének eredményeit jól mutatja, hogy több mint 1100 olyan településen indult növekedésnek a lakosság száma, ahol a korábbi évtizedekben tartós fogyás volt tapasztalható. Itt vitatkozott ezzel Z. Kárpát képviselőtársam, és ő régiós természetes népességfogyási adatokat mondott, ezekben a ‑ nevezhetjük így ‑ mikroközösségekben a falusi CSOK és a „Magyar falu” program hatására igenis elindult egy pozitív tendencia, én abszolút örülök ennek, és abszolút támogatandónak tartom, hogy tovább menjünk ezeken az utakon. Ha képviselő úr is megnézi ezeknek a falvaknak egyenként az adatait, akkor azt fogja látni, hogy igenis lettek pozitív elmozdulások. Sőt, a polgármesterek már mondják azt, hogy például átlépte az 5 ezer főt a települések lélekszáma, ezáltal kiesnek a „Magyar falu” programból, és most éppen ez okozza számukra a problémát, ami egy örömteli probléma, még egyszer mondom, mert sokkal alacsonyabb számról kezdték, és hála istennek, a beköltözők révén, a gyermekvállalás révén és a fejlődés révén elindult ez a növekedés.

A magyar vidék és a falvak erejét mutatja az is, hogy a korábban az egyik legszegényebbnek számító, rengeteg kistelepüléssel és kiterjedt tanyavilággal rendelkező dél-alföldi régió is dinamikus fejlődést tudott felmutatni, és 2010 óta kilenc helyet tudott előrelépni az európai régiók fejlettségi rangsorában. Emellett Magyarországnak nincs olyan régiója, tisztelt képviselőtársaim, amelyiknek 2010 óta csökkent volna vagy stagnált volna a fejlettségi szintje, hanem mindegyik, Magyarországon lévő régió jelentős lépést tett meg az európai átlaghoz történő felzárkózás útján, és le tudott előzni más európai régiókat.

Azonban nem volt ez mindig így. 2010 előtt a magyar falvak és kistelepülések fejlesztése helyett folyamatos leépítések és forráselvonások jellemezték a baloldali kormányzást; remélem, hogy Gurmai képviselőtársam és Sebián-Petrovszki László is ki fog térni majd a 2010 előtti vidékromboló politikára, hogy mi történt akkor, hiszen nyilván szégyellik (Sebián-Petrovszki László közbeszól.) ‑ maximum azért nem. Pontosan tudjuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején a kistelepüléseken iskolákat, háziorvosi rendelőket zártak be, és elüldözték a falvakból az orvosokat és a pedagógusokat. A baloldal 2007-ben 500 kilométernyi vasútvonalat, míg 2009-ben 800 kilométernyi vasútvonalat szüntetett meg, 38 vasúti mellékvonalat zártak be. A baloldal politikájának következtében 381 helyen szüntették meg az oktatási tevékenységet, amelynek következtében több mint ezer pedagógust küldtek az utcára. A kistelepülések a baloldal faluromboló kormányzása alatt százmilliárdos nagyságrendű adósságot halmoztak fel a 2002-2010 közötti időszakban.

A 2010-es kormányváltás után több mint 1700 kistelepülést kellett megszabadítani a fojtogató adósságtól. Van tehát mit megvédenünk a baloldaltól, a magyar falvaknak komoly vesztenivalójuk van, ha a baloldal újra hatalomra kerül.

(13.00)

Azt gondolom, hogy a mostani törvényjavaslat ‑ egyetértve államtitkár úrral és képviselőtársammal ‑ egy újabb lépést jelent a magyar kistelepülések erősítése érdekében, hiszen a törvényjavaslat célja, hogy ingyenes ingatlanjuttatással mint új eszközzel segítse a „Magyar falu” program által támogatott települések népességszámának megőrzését és folyamatos növelését, valamint hozzájáruljon a kistelepülések hosszú távú fejlesztési programjának megvalósításához.

A törvényjavaslat elfogadása egy újabb lépést jelent a kistelepülések életminőségének erősítése érdekében, ezért azt gondolom, hogy aki erre a törvényjavaslatra nemmel szavaz, az a magyar vidékre szavaz nemmel, a magyar falvakra szavaz nemmel. A KDNP-frakció támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)