Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hallhattunk itt mindenfélét jobbikos képviselőtársamtól is ‑ de hát miről szól a zárszámadási törvény? Miről szól az a törvényjavaslat, amiről most tárgyalunk? Arról szól, hogy az előző évben a kormány a költségvetési törvénynek és a magyar jogszabályoknak megfelelően használta‑e fel a költségvetési forrásokat.

Erre van egy független szervezet, az Állami Számvevőszék (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), hogy ezt véleményezze, és megállapításokat tegyen. A megállapításokban pedig egyértelműen szerepel, hogy a magyar kormány a jogszabályokat betartva, az Országgyűlés döntését a költségvetési törvényről tiszteletben tartva, a jogszabályokkal teljes összhangban teljesítette a költségvetés végrehajtását. Erről szól a zárszámadási törvény, bár erről nem sikerült beszélnie ellenzéki képviselőtársamnak. (Z. Kárpát Dániel: Figyelj jobban!)

Még csak annyit mondanék, hogy én is nagy rajongója és olvasója vagyok a Kommentár folyóiratnak, és lehet, hogy nem a lap, hanem az ön irányváltása miatt keletkeztek önben ellenérzések a lappal kapcsolatban. (Z. Kárpát Dániel: Nem én vagyok az áljobboldali!) Azt is mondta képviselőtársam, hogy az ellenzéki oldalon senkinek nincsen szándékában megvágni a családtámogatásokat. Szemenszedett hazugság, tisztelt képviselő úr! A szocialisták és a Demokratikus Koalíció jelezte több alkalommal, hogy hogyan vágná meg az otthonteremtési programokat. Gyurcsány Ferenc perverz újraelosztásnak nevezte a családi adókedvezmény rendszerét. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha önök hatalomra kerülnének, akkor a családtámogatások jelentős részét megvágnák. (Z. Kárpát Dániel: Ezt támaszd alá!) De ne erről beszéljünk most, beszélünk erről még később.

Z. Kárpát Dániel megint termelési jelentésről beszél. A termelési jelentések, képviselő úr, azok tények. Tényekről beszélt miniszter úr, tényekről beszélt Szűcs Lajos képviselőtársam is. A tényeket és a valóságot ön mindig „letermelésijelentésezi” nemes egyszerűséggel, holott azok a számok, azok a gazdasági eredmények, amiket itt hallhattunk miniszter úrtól is, azok a 2020-as tényszámok.

Az a helyzet, hogy a 2020-as év egy rendkívül nehéz év volt, de nagyon jól mutatja, nagyon jól leképezi és nagyon jól meg tudjuk rajta vizsgálni azt, hogy mi a különbség az önök és a mi politikánk között. Nagyon jól meg lehet vizsgálni azt, hogy az eddigi gazdaságpolitikánk sikeres volt-e. Annak ellenére, hogy a 2020-as év egy rendkívül nehéz év volt, meg lehet azt vizsgálni, hogy hogyan teljesített az egész ország, volt‑e eredménye és sikere a 2019 előtti gazdaságpolitikának, és mi lett volna akkor, ha önök lettek volna hatalmon egy ilyen válsághelyzet kellős közepén. Össze tudjuk vetni a 2008-2009-es időszakkal, pontosan le tudjuk vonni a mérleget.

(10.00)

A pandémiát megelőző időszakban, 2019-ben, és 2020 első két hónapjában is a pandémia első hullámának berobbanásáig minden szempontból gazdasági rekordidőszaknak volt nevezhető az az időszak, amikor sorra dőltek meg a beruházási rekordok. Korábban a rendszerváltás óta soha nem látott alacsony, 3,4 százalékos munkanélküliségi adat volt, ami az önök idejében 12 százalék volt, és, tisztelt képviselőtársaim, úgy tudott bővülni a magyar gazdaság európai szinten is rekorder mértékben 4,9 százalékkal, hogy az Európai Unió átlagos növekedése 1,5-2 százalék körül volt csupán. 2019-ben a magyar export 5,8 százalékkal, az import 7,5 százalékkal bővült.

Szerintem a 2020-as zárszámadási törvény és a 2020-as év nem vizsgálható önmagában. Meg kell vizsgálni, hogy mi történt előtte, és meg kell vizsgálni, hogy mi történt utána. Az orvos sem kizárólag egyetlenegy vérvételből állapítja meg a beteg állapotát, hanem meg kell nézni a kórtörténetet, és meg kell nézni az utánkövetést is, hogy mi történik utána. Azt gondolom, ez rendkívül fontos, hogy teljes képet kapjunk ahhoz, hogy milyen is volt a 2020-as évünk.

2019-ben a magyar export 5,8 százalékkal, az import 7,5 százalékkal bővült. Az előbbi növekedésben többek között az ipar és a többletkapacitásokat eredményező beruházások kedvező teljesítménye, utóbbi esetben pedig az export magas importtartalma mellett a bővülő fogyasztás és beruházás játszott szerepet. A külkereskedelmi mérleg 2019-ben is többletet mutatott.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A 2020 márciusáig tartó gyors fejlődés a korábbiakkal szemben egy egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetben, valamint eladósodástól mentesen valósult meg. Az államadósság a 2010-es 80 százalékot meghaladó szintről 2019 végére 65,5 százalékra süllyedt, ráadásul a fennálló adósságállomány összetétele is sokkal kedvezőbb, ugyanis jelentős mértékben sikerült növelni a lakossági állampapírok állományának arányát, és csökkenteni a devizaadósság és a külföldi kézben lévő adósságállomány arányát. A devizaarány ezzel összhangban a 2011 végi 53 százalékról 21 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 34 százalékra esett. Ez hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének a mérséklődéséhez.

Emlékezhetünk rá, hogy ezzel szemben a Gyurcsány-Bajnai páros az általuk kreált gigantikus mértékű államadósságot úgy próbálta finanszírozni, hogy hatalmas mennyiségű, több ezer milliárd forintos IMF-hitelt vettek fel, talán a világ egyik legrosszabb kondícióival. Ezt a hitelt aztán a nemzeti kormány 2013-ban jóval a határidő előtt visszafizette.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is beszélt az IMF-hitelről. Mire költötte akkor a Gyurcsány vezette kormányzat Varju László gazdasági tevékenységével, államtitkárságával együtt az IMF-hitelt? Az állami kiadások finanszírozására és 600 milliárd forintot bankmentő csomagra. Dobrev Klára is nemrég elmondta a televízióban, hogy a bankokat sikerült megmenteniük, az embereket nem. Teljesen helytálló ez a lelet, egyetértünk Dobrev Klárával, ritka ez a pillanat. Önöknek a bankokat sikerült megmenteni, az embereket pedig semmibe vették. (Bangóné Borbély Ildikó: Egyáltalán nem ezt mondta.) Ezek az ő szavai, tisztelt képviselő asszony. 600 milliárd forintot bankmentő csomagra fordítottak akkor, mert önöknek a bankos haverjaik voltak a legfontosabbak abban az időszakban is.

A 2020 elejére véghez vitt 15 százalékpontos adósságcsökkentés egyike az EU-tagországok legjelentősebb eredményeinek, miközben számos nyugat- és dél-európai ország csak az államadósság további növelésével volt képes gazdasági növekedésre abban az időszakban. A 2019-es évet tehát a gazdasági növekedés, a rekordalacsony munkanélküliségi ráta, a rekordmértékű beruházási arány, a jelentős reálbér-növekedés, a csökkenő államadósság és az ország sérülékenységének, külföldi kitettségének további mérséklése jellemezte.

A koronavírus-világjárvány azonban 2020 márciusában derékba törte ezt a korábbi gyors és kedvező gazdasági növekedést, és a járvány terjedésének lassítása érdekében korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni, melyek a gazdaságra is komoly hatással voltak Magyarországon, Európában és szerte a világon is. Ugyanakkor a pandémia berobbanása és az azt követő világméretű recesszió a 2008-2009-es gazdasági válsághoz képest sokkal egészségesebb, erősebb, ellenállóbb helyzetben érte Magyarországot. Volt költségvetési tartalék, a magyar háztartásoknak voltak megtakarításaik, és ami a legfontosabb, a devizahitelek megszüntetésével az emberek nem voltak kiszolgáltatva a külföldi bankoknak adósrabszolgaként, mint az önök idejében.

Nézzük meg, hogy mit tett volna a koronavírus-válság alatt egy baloldali kormány, ha ők lettek volna hatalmon. (Bangóné Borbély Ildikó: Ez csak fikció!) Ez nem a fikció világa, tisztelt képviselő asszony, hanem valós tapasztalat, hiszen láttuk már a baloldaltól korábban a válságkezelést. Egy válság alatt a baloldal legelső dolga mindig a megszorítások eszközéhez nyúlni. Ez a megszorítás természetesen nem vonatkozik mindenkire, csak a magyar családokra, a magyar dolgozókra, a magyar kis- és középvállalatokra és a magyar nyugdíjasokra. Nem vonatkozik viszont a baloldali megszorító politika soha a külföldi bankokra, soha a globális nagytőkére, soha a multinacionális vállalatokra és a baloldali oligarchákra, a vörösbárókra sem.

A közszférában dolgozóktól azonban elvennének egyhavi fizetést, ahogy ezt korábban megtették. A magyar nyugdíjasoktól elvennének egyhavi nyugdíjat, ahogyan ezt korábban megtették. A magyar családoktól elvennék a családi adókedvezményt, a harmadik évi gyest, a gyed extrát, és a gyermekvállalást egyenlővé tennék a szegénység vállalásával, ahogy ezt korábban megtették. A válságra hivatkozva növelnék a munkát terhelő adókat, a személyi jövedelemadó legalsó adókulcsát is tovább növelnék, és a társasági adót is megemelnék, ahogy ezt korábban megtették, és ahogy most a programjaikban leírták. A válságra hivatkozva munkahelyek megőrzése és megvédése helyett visszavezetnék a segélyelvű politikát a munkanélküli-segélyek kiterjesztésével, ahogy ezt korábban megtették. A családi otthonteremtési programokat, a kedvezményes lakáshiteleket azonnal megszüntetnék, és a családokat devizahiteles adósrabszolgaságba hajszolnák bele, ahogy ezt korábban megtették.

Iskolák százait zárnák be, és pedagógusok ezreit tennék az utcára, ahogy ezt korábban megtették. Ezer kilométer vasútvonalat szüntetnének meg, kiárusítanák az állami vagyont, nemzetstratégiai jelentőségű állami vállalatokat, közműveket, repülőteret adnának el áron alul külföldi profitmaximalizáló nagytőkének, ahogy ezt korábban megtették. Varju László tegnap azt mondta itt a parlamentben, hogy a reptér áron aluli privatizációja egy kifejezetten jól sikerült privatizáció volt. (Varju László: Miért hazudik, én nem mondtam ilyet!) Azt mondta, hogy ez egy jól sikerült privatizáció volt (Varju László: Elnök úr, szóljon neki, hogy ne hazudjon!), de önöknek, tisztelt képviselő úr és nem a magyar embereknek.