Holman Magdolna Julianna

HOLMAN MAGDOLNA JULIANNA, az Állami Számvevőszék alelnöke: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában azért kívántam felszólalni, mert a törvényjavaslat által kitűzött célok mentén az ÁSZ is több elemzést végzett, melynek tapasztalatairól indokoltnak tartottuk a törvényhozás felé beszámolni. Úgy gondoljuk, hogy ezek a tapasztalatok jelen általános vita keretein belül is jól hasznosíthatók.

A törvényjavaslat témája kapcsán az alábbi kifejezések juthatnak eszünkbe: digitalizáció, e-közigazgatás, digitális állam, amelyekkel az Állami Számvevőszék több ízben is foglalkozott és foglalkozik jelenleg is. Az eddigi tapasztalataink összességében azt mutatják, hogy egy-egy digitalizációs fejlesztésnek jelentős pozitív következményei lehetnek. Egy példát emelnék ki. „A digitális eszközök adózásban történő alkalmazása” című elemzésben az Állami Számvevőszék elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az adózás területén az elmúlt évek során bevezetett digitalizációs fejlesztések ‑ online pénztárgépek, EKÁER, online számlarendszer ‑ az adófizetési hajlandóság növelése szempontjából hatékonyak voltak. A központi költségvetés adóbevételei majdnem duplájára nőttek, az áfabevétel megduplázódott, valamint csökkent az áfarés aránya.

A bevezetett gazdaságfehérítő hatású intézkedések az érintett időszakban 1400 milliárd forint többletbevételt eredményeztek a költségvetésben, valamint az adórendszer egyszerűsödését, az adminisztráció csökkentését és az adóellenőrzések hatékonyságának javulását is magukkal vonták. Ezen túl a gazdaságfehérítő intézkedések fontos hatása, hogy növelik az átláthatóságot, igazságos piaci viszonyokat alakítanak ki, csökkentik a korrupció kockázatát.

A nemzetközi és a hazai tapasztalatokat tekintve egyaránt az a következtetés vonható le, hogy a digitális eszközök bevezetése az adózási rendszerben javítja az adóbevételek beszedésének hatékonyságát. Jól látható tehát, hogy az adózás területén a digitalizációs fejlesztéseknek milyen széles pozitív következményei vannak.

Ellenőrzési témáink közül pedig egyet emelnék ki szintén, ami az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervében szerepel, ez pedig a digitális állam fejlődése érdekében tett intézkedések ellenőrzése, melynek végrehajtása jelenleg folyamatban van. Az ellenőrzés célja annak értékelése, hogy a digitális állam kiépítettsége érdekében végrehajtott intézkedések eredményesen hozzájárultak‑e az infokommunikációs stratégiákban megfogalmazott célok megvalósulásához. Értékeljük továbbá, hogy a digitális közszolgáltatások, valamint az e-közigazgatás hatékonyan támogatták‑e a lakosságot és a vállalkozásokat az ügyek intézése során, hozzájárultak‑e az életminőségük javulásához.

Tisztelt Ház! Az ÁSZ azon az állásponton van, hogy a bürokráciacsökkentés keretében a fölösleges folyamatokat le kell építeni. A digitalizáció mindehhez hozzájárul, hiszen a digitalizáció együtt jár a folyamatok szükségszerű felülvizsgálatával, amely egyúttal lehetőséget teremt ezen folyamatok beazonosítására, korszerűsítésére. Ezzel egyúttal növelni lehet az állam működésének a hatékonyságát is, különösen azon közszolgáltatások esetében, melyekkel az állampolgárok nap mint nap találkoznak.

Az Alaptörvényt tudom idézni, melynek XXVI. cikke kimondja: az állam ‑ a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében ‑ törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására. A törvényjavaslat ennek az alapelvnek az érvényesülése irányába hat.

Az Országgyűlés 17/2021. (VI. 16.) határozatának 3. pontja szerint az Országgyűlés a jól irányított állam működésének elősegítése érdekében támogatja az Állami Számvevőszék ellenőrzési és elemzési feladatai mellett a tanácsadó szerepének erősítését a közpénzügyi helyzet, a közfeladat-ellátás javulása, valamint a közbizalom erősítése érdekében. Ebből a szemszögből is értékelve a törvényjavaslatban foglaltakat az látszik, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével növelhető az állampolgárok elégedettsége, a társadalomnak az állam működésébe vetett bizalma. Különösen a jelen pandémiás környezetben igaz ez, hiszen ennek a szolgáltatásnak a bevezetése a közműátírás jelenlegi gyakorlatához képest lényegesen csökkenti a személyes kontaktusok számát.

Ne feledkezzünk meg még egy pozitív hozadékról sem: az állampolgárok ezeket az ügyeket tipikusan munkaidőben tudták elintézni, ami indokolatlanul munkakiesést eredményezhetett, ami a munkáltatói és a munkavállalói oldalról is ‑ és talán ez a legjobb kifejezés ‑ kellemetlenséget okozhatott. Gondoljunk csak a munkaidő elszámolásának a bonyodalmaira vagy éppen a kiesett munkaidő későbbi pótlására. Mindez nem merülhet fel, ha az átírási folyamatok automatikusan lesznek.

Tisztelt Országgyűlés! Az emberek általában a lehető legkevesebb időt kívánják a közigazgatási, közszolgáltatási ügyintézési feladatokkal tölteni. Az ennek a célnak való megfelelést az állam a digitalizáció eszközével is tudja támogatni. Az elmúlt években egy-egy digitalizációs fejlesztéssel számos területen ért el az állam fejlődést, gondoljunk csak az adóbevallások tekintetében végrehajtott fejlesztésekre, mint ahogy azt az előzőekben is említettem.

Ugyanakkor az ügyintézés hatékonysága tovább növelhető az ügyintézési idő rövidülésével vagy rugalmas ügyintézési lehetőségek megteremtésével. Ezek alapján olyan szolgáltatópontok kialakításának vagy további fejlesztésének a lehetősége vetődik fel, ahol teljes körű, a közszolgáltatásokra is kiterjedő ügyintézésre van lehetőség, az állampolgárok közvetlen, gördülékeny támogatást kapnak. Fontos, hogy az állampolgárok ezekhez egyenlő esélyekkel férjenek hozzá, lakhelytől és digitális tudástól függetlenül.

A digitalizáció összességében tehát képes az állampolgárok életét megkönnyíteni, így növelni a társadalmi elégedettséget és az állampolgároknak az állam működésébe vetett bizalmát. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)