Burány Sándor (Párbeszéd)

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Akkor boncolgassuk tovább az adórendszer, a személyijövedelemadó-rendszer kérdéseit!

Ha megnézzük a nemzetközi összehasonlításokat, akkor igen megdöbbentő számokra fogunk ebben bukkanni. Azt tapasztaljuk, hogy ha megnézzük nemzetközi összehasonlításban, hogy az átlagnál kevesebbet keresők, egészen konkrétan, mondjuk, az átlagbér 67 százalékát keresők nemzetközi összehasonlításban mennyi adót kell hogy fizessenek, hány ország van előttünk, ahol magasabbak az adóterhek, akkor azt látjuk, hogy ebben a rangsorban a harmadikak vagyunk.

(15.00)

Tehát Magyarország azon három állam közé tartozik, ahol az átlag 67 százalékát, tehát alacsonyabbat kereső emberek jóval magasabb adóterhet kell hogy elviseljenek. Ha megnézzük, hogy az átlagbérnél jóval magasabb, nem annak 67 százalékát, hanem 167 százalékát kereső adózóknak az adóterhelése hogy alakul, akkor itt már egészen más a kép. Azt látjuk, hogy ebben a rangsorban nem a harmadikok, hanem a tizenharmadikok vagyunk. Magyarán, minél alacsonyabb kereseteket nézünk meg nemzetközi összehasonlításban, annál magasabbak a magyar személyijövedelemadó-terhek, és minél magasabb fizetéseket nézünk meg nemzetközi összehasonlításban, annál alacsonyabbak a hazai adóterhek.

Teljesen világos, hogy a baj az alacsony keresetűek adóterhelésével van. Ennek eredője egyébként az a 2010-es törvényjavaslat, amelyben önök, szemben az ígéretükkel, hogy csökkentik az adókat, az átlag alatti jövedelműeknek, köztük a minimálbért keresőknek nem csökkentették, hanem növelték az adóját. Egészen konkrétan 2010-ben az addig nulla százalék személyi jövedelemadót fizető minimálbéresek adója egy csapásra 17 százalékra nőtt, és még ma is 15 százalék. Ez az adóemelés, amit önök akkor bevezettek, az úgynevezett egykulcsos adórendszer azt jelentette, hogy az akkori adózók kétharmadának nem csökkent, hanem nőtt az adója. Ez a szomorú igazság.

Ráadásul az áfát is emelték 27 százalékra. Egyszerű belátni, hogy minél nagyobb arányban kénytelen a jövedelmét egy család elkölteni, relatíve annál magasabb a jövedelméhez képest a fogyasztása. Magyarán, még ez az áfamelés, ez a 27 százalékra történő emelés is elsősorban az alacsony keresetűeket sújtotta.

Azt kérdezem tehát államtitkár úrtól, hogy mikor akarják csökkenteni az alacsony keresetűek adóját.