Héjj Dávid (Fidesz)

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. június 10-én tartott ülésén megtárgyalta a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló T/16206. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Előttünk fekszik T/16206. számon a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényjavaslat, amelynek célja, hogy a cégnyilvántartás és a civil szervezetekre, illetve az egyéb jogi személyekre vonatkozó nyilvántartás összeolvadjon egyetlen egységes nyilvántartássá, ugyanis jelenleg a nem természetes személyek alapadatainak hazánkban nincs egyetlen olyan központi nyilvántartása sem, amelyből például egy kereskedelmi ügyletben érintett partnerről a gazdasági szereplőknek egységes formában és egyszerűen informálódni lehetne.

Hatályos polgári törvénykönyvünk a klasszikus értelemben vett polgári jogi jogviszonyok mellett a magánjogi jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat és a társasági jogra irányadó normákat is tartalmazza. A Ptk. szabályozási alapját az egységes magánjogi szemlélet adja, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb garanciális szabályok ‑ úgymint a jogi személy alapítása, megszűnése, nyilvántartása, neve és székhelye ‑ szempontjából nem differenciál az egyes jogiszemély-típusok között. Ebből a szemléletből pedig logikusan következik, hogy az egységesség a nyilvántartás vonatkozásában is valósuljon meg.

Jelenleg a jogi személyeket átfedő nyilvántartások között a legtöbb esetben nincs átjárhatóság, valamint ebből következően a transzparencia sem érvényesül kellőképpen, mivel az adatokat egymástól eltérő formában és struktúrában tárolják, az adatszolgáltatás pedig egymástól különböző platformokon keresztül történhet csak meg. Éppen emiatt a jogi személyek nyilvántartásai hatékonyan nem kapcsolhatók össze, ami viszont nagyban korlátozza Magyarország versenyképességének javulását is.

Tisztelt Ház! A jelenlegi problémák és a javaslatban foglalt koncepció felvázolását követően engedjék meg, hogy néhány példával szemléltessem az egységes nyilvántartás főbb előnyeit, melyek a következők: egységes eljárási szabályok, gyorsabb eljárás, egységes jogalkalmazási gyakorlat megteremtése, az állami adatvagyonnal történő hatékonyabb gazdálkodás, az ügyfelek számára adminisztratívteher-csökkenés, valamint az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a biztosítása. A törvényjavaslat nóvumként vezeti be a nyilvántartásba-vételi és a változásbejegyzési eljárás során az automatikus döntéshozatalt, amelynek köszönhetően az ügyviteli jellegű cselekmények nagyfokú automatizálásán túl lehetővé válik az is, hogy az eddig nem elektronikus nemperes eljárások elektronikus eljárásokká váljanak.

A törvénytervezet egyik legkiemelkedőbb újítása, hogy a cégekkel, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos polgári nemperes eljárásokat összefoglalóan nyilvántartási eljárásnak, míg a bejegyzési vagy nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési, továbbá átalakulás-, egyesülés- és szétválásbejegyzés iránti eljárásokat pedig egységesen bejegyzési eljárásnak nevezi a javaslat.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió számos tagállama ‑ például Ausztria, Belgium, Lengyelország ‑ alkalmazza az egységes jogi személyek nyilvántartását, amely az információs korba átlépve kielégíti a világszerte felgyorsult társadalmi és gazdasági folyamatokra reagáló kormányzati döntések felgyorsításának az igényét. Magyarországon a nyilvántartások egységesítése több fázisban valósul meg. A fejlesztés első, 2022-2023-as fázisban a jogi személyek egységes nyilvántartásának létrehozása mellett a költségvetési szervek, valamint az ügyvédi irodák nyilvántartását integrálják. A második és a harmadik fázisban, 2023-2024-ben pedig további állami nyilvántartások ‑ például egyéni vállalkozók nyilvántartása, egyházak nyilvántartása, társasházak nyilvántartása ‑ integrálására kerül majd sor.

Summázva az elmondottakat tehát kijelenthető, hogy a tervezetnek köszönhetően egységes, állami kézben lévő és biztonságos informatikai környezet kerül kialakításra. Az új nyilvántartás szabályai értelemszerűen törvényi szinten kerülnek bevezetésre. Az eljárások gyorsabbakká, korszerűbbekké és egyszerűbbekké válnak, a korszerű technológiák alkalmazása révén az emberi beavatkozásokból fakadó hibák könnyen kiküszöbölhetők lesznek. Egységes adatbázis-struktúra és -eljárások kerülnek kiépítésre, továbbá egy adatgazda, valamint az egységes rendszer kezelői szervezetei adatkezelési kompetenciáinak jogszabályi háttere is lefektetésre kerül.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat támogatandó, ugyanis az e-közigazgatás fejlesztésével óriási lépést jelent a digitális társadalom kiépítése felé vezető úton. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)