{"cycle": 41, "id": "209-262", "date": "2021-06-14", "ulnap": 209, "seq": 262, "speaker": "Héjj Dávid (Fidesz)", "p_azon": "h083", "faction": "Fidesz", "kind": "Ismerteti a bizottság véleményét", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/16206 A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról", "iromany": "T/16206", "duration_s": 293, "position": null, "chars": 5156, "paragraphs": ["HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. június 10-én tartott ülésén megtárgyalta a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló T/16206. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta.", "Tisztelt Országgyűlés! Előttünk fekszik T/16206. számon a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényjavaslat, amelynek célja, hogy a cégnyilvántartás és a civil szervezetekre, illetve az egyéb jogi személyekre vonatkozó nyilvántartás összeolvadjon egyetlen egységes nyilvántartássá, ugyanis jelenleg a nem természetes személyek alapadatainak hazánkban nincs egyetlen olyan központi nyilvántartása sem, amelyből például egy kereskedelmi ügyletben érintett partnerről a gazdasági szereplőknek egységes formában és egyszerűen informálódni lehetne.", "Hatályos polgári törvénykönyvünk a klasszikus értelemben vett polgári jogi jogviszonyok mellett a magánjogi jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat és a társasági jogra irányadó normákat is tartalmazza. A Ptk. szabályozási alapját az egységes magánjogi szemlélet adja, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb garanciális szabályok ‑ úgymint a jogi személy alapítása, megszűnése, nyilvántartása, neve és székhelye ‑ szempontjából nem differenciál az egyes jogiszemély-típusok között. Ebből a szemléletből pedig logikusan következik, hogy az egységesség a nyilvántartás vonatkozásában is valósuljon meg.", "Jelenleg a jogi személyeket átfedő nyilvántartások között a legtöbb esetben nincs átjárhatóság, valamint ebből következően a transzparencia sem érvényesül kellőképpen, mivel az adatokat egymástól eltérő formában és struktúrában tárolják, az adatszolgáltatás pedig egymástól különböző platformokon keresztül történhet csak meg. Éppen emiatt a jogi személyek nyilvántartásai hatékonyan nem kapcsolhatók össze, ami viszont nagyban korlátozza Magyarország versenyképességének javulását is.", "Tisztelt Ház! A jelenlegi problémák és a javaslatban foglalt koncepció felvázolását követően engedjék meg, hogy néhány példával szemléltessem az egységes nyilvántartás főbb előnyeit, melyek a következők: egységes eljárási szabályok, gyorsabb eljárás, egységes jogalkalmazási gyakorlat megteremtése, az állami adatvagyonnal történő hatékonyabb gazdálkodás, az ügyfelek számára adminisztratívteher-csökkenés, valamint az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a biztosítása. A törvényjavaslat nóvumként vezeti be a nyilvántartásba-vételi és a változásbejegyzési eljárás során az automatikus döntéshozatalt, amelynek köszönhetően az ügyviteli jellegű cselekmények nagyfokú automatizálásán túl lehetővé válik az is, hogy az eddig nem elektronikus nemperes eljárások elektronikus eljárásokká váljanak.", "A törvénytervezet egyik legkiemelkedőbb újítása, hogy a cégekkel, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos polgári nemperes eljárásokat összefoglalóan nyilvántartási eljárásnak, míg a bejegyzési vagy nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési, továbbá átalakulás-, egyesülés- és szétválásbejegyzés iránti eljárásokat pedig egységesen bejegyzési eljárásnak nevezi a javaslat.", "Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió számos tagállama ‑ például Ausztria, Belgium, Lengyelország ‑ alkalmazza az egységes jogi személyek nyilvántartását, amely az információs korba átlépve kielégíti a világszerte felgyorsult társadalmi és gazdasági folyamatokra reagáló kormányzati döntések felgyorsításának az igényét. Magyarországon a nyilvántartások egységesítése több fázisban valósul meg. A fejlesztés első, 2022-2023-as fázisban a jogi személyek egységes nyilvántartásának létrehozása mellett a költségvetési szervek, valamint az ügyvédi irodák nyilvántartását integrálják. A második és a harmadik fázisban, 2023-2024-ben pedig további állami nyilvántartások ‑ például egyéni vállalkozók nyilvántartása, egyházak nyilvántartása, társasházak nyilvántartása ‑ integrálására kerül majd sor.", "Summázva az elmondottakat tehát kijelenthető, hogy a tervezetnek köszönhetően egységes, állami kézben lévő és biztonságos informatikai környezet kerül kialakításra. Az új nyilvántartás szabályai értelemszerűen törvényi szinten kerülnek bevezetésre. Az eljárások gyorsabbakká, korszerűbbekké és egyszerűbbekké válnak, a korszerű technológiák alkalmazása révén az emberi beavatkozásokból fakadó hibák könnyen kiküszöbölhetők lesznek. Egységes adatbázis-struktúra és -eljárások kerülnek kiépítésre, továbbá egy adatgazda, valamint az egységes rendszer kezelői szervezetei adatkezelési kompetenciáinak jogszabályi háttere is lefektetésre kerül.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat támogatandó, ugyanis az e-közigazgatás fejlesztésével óriási lépést jelent a digitális társadalom kiépítése felé vezető úton. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)"]}