Dr. Kozma Ákos

DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy hozzászólásom elején megköszönjem azt a kiemelt figyelmet, ami az idei beszámolónk tárgyalását illeti. Külön köszönöm azt, hogy időben ilyen gyorsan és hamar tudunk a 2020. év történéseiről beszélni. Ez teljes mértékben megegyezik a mi szakmai véleményünkkel, elképzelésünkkel, úgyhogy ezt külön köszönöm még egyszer az Országgyűlésnek, hogy idén ilyen hamar, ilyen gyorsan tudunk a 2020-as beszámolónkról számot adni.

Engedjék meg, hogy a szóbeli kiegészítésem elején először is megköszönjem azt a szakmai munkát, amit egyrészt két biztoshelyettes kollégám, Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszony, illetve Bándi Gyula biztoshelyettes úr és a hivatal valamennyi munkatársa végzett és ellátott a 2020-as esztendőben. Azt gondolom, hogy mindaz az írásban önök előtt fekvő tényanyag, amely a mi 2020-as évünket mutatja be, nem jöhetett volna létre az ő szakmai munkájuk nélkül.

Szeretném az elején megköszönni minden magyar állampolgárnak, minden panaszosnak, minden hozzánk forduló állampolgárnak azt a bizalmat, amivel folyamatosan megtisztelnek minket. Azt gondolom, hogy ez a bizalom serkenti azt a szakmai tevékenységet, amelyet hivatalunk valamennyi munkatársa végez, és az, hogy a polgárok ilyen magas számban ügyes-bajos dolgaikkal, sokszor életüket jelentős mértékben meghatározó ügyekben fordulnak hozzánk, azt az elismertséget mutatja, amellyel immáron 26. éve dolgozik ez a hivatal.

S végül bevezetőként engedjék meg, hogy megköszönjem az Országgyűlésnek, önöknek is, tisztelt képviselő hölgyek és urak, illetve a magyar közélet valamennyi résztvevőjének azt a megkülönböztetett figyelmet, amelyet 2020-ban is munkánk iránt tanúsítottak. Köszönöm.

Engedjék meg, hogy szakmai beszámolónk szóbeli kiegészítését néhány tényszámmal kezdjem: 2020-ban 102, míg 2019-ben 57 jelentést adott ki az alapvető jogok biztosa. Ez azt jelzi, hogy majdnem megkétszereztük, megdupláztuk a ’19-ben kiadott jelentéseink számát. 2019-ben 5693, 2020-ban pedig 7190 ügy fordult meg a hivatalunkban. Ez pedig azt mutatja, hogy az ügyszám is jelentős mértékben növekedett. Bízom benne, hogy az érdemben elintézett ügyek számával is elégedettek lesznek a hozzánk forduló polgárok.

Természetesen, ha csak ezek lennének a mérőszámai a mi munkánknak, akkor nagyon nagy mértékben elégedettek lehetnénk, de nyilvánvalóan az érdemben elintézett ügyek számát is ebből a szempontból figyelembe kell venni. A 2020-as esztendő, amiről a jelen beszámolónk szól, egy kihívásokkal teli időszak volt, és az alapjogok védelme szempontjából egy különösen nehéz időszakot tudunk vagy tudhatunk most már magunk mögött. Hiszen a 2020-as esztendőben, a jelentős alapjog-korlátozásokkal zajló esztendő során hivatalunk valamennyi munkatársának meg kellett küzdenie az újonnan beérkezett ügyek feldolgozásával úgy, hogy semmilyen korábbi gyakorlat e tekintetben nem állt rendelkezésünkre, legyen az alkotmánybírósági korábbi gyakorlat vagy egyéb felhasználható gyakorlat.

Történelmi jelentőségű és kihívásokkal teli, küzdelmes 2020-as esztendőt hagyunk magunk mögött. Az emberi méltóság megőrzése és oltalmazása a jogvédelem legfőbb, leglényegesebb feladata, melyet nem befolyásolhat a változó egészségügyi helyzet és az erre válaszul adott, esetenként korlátozó intézkedések bevezetése. A zárt, bentlakásos intézmények jelentette izolációban, a megelőző védekező intézkedések közepette a személyes figyelem és tapasztalatszerzés különös jelentőséggel bír. Ezekből a tényekből kiindulva, tisztelt Országgyűlés, úgy döntöttünk tavaly tavasszal, hogy egy látogatássorozatot indítunk, amelynek során személyesen és munkatársaim közreműködésével több intézményt és helyszínt keresünk fel. Ennek kapcsán tavaly április és év vége között több mint 80 magyarországi helyszínen tettem személyesen látogatást, és azt tudom önöknek jelenteni, hogy a 80 helyszínen tapasztaltak munkánkat hosszú időn keresztül meg fogják határozni. Olyan tapasztalatokra és élményekre tettünk szert ezen látogatások során, amelyek a munkánkat hosszú távon meg fogják határozni a jövőben is.

Engedjék meg, hogy néhány témát kiemeljek az írásbeli beszámolómból, nyilván a teljesség igénye nélkül. Az első ilyen téma már egy klasszikusnak számító téma, a jogszabály-véleményezések témája. Az igazságügyi bizottsági vita után azt kell mondjam, hogy az Országgyűlés nyilvánosságán keresztül minden jogalkotó szervhez szeretném a következő mondatokat intézni. Az alapvető jogok biztosa, tekintettel alkotmányos funkciójára és törvényi hatáskörére, kifejezett kodifikációs munkában csak kivételesen vesz részt, azonban jogalkotási javaslatok megfogalmazásával, valamint jogszabálytervezetek alapjogi szempontú véleményezésével érdemben képes befolyásolni a jogszabályok előkészítését.

(11.00)

Mindehhez képest 2020-ban mindösszesen 33 jogszabálytervezetet kaptunk meg véleményezésre. Szomorúak vagyunk, mert ez a 2019-es számhoz képest is egy egyharmadára történő, tehát kétharmadával történő csökkenést jelent. 2019-ben ez a szám még 108 volt, ’18-ban pedig 154.

Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a múlt évi visszaesés oka, hogy 2020 a jogszabálytervezetek véleményezése szempontjából is egy rendhagyó év volt. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó járványhelyzet következményeinek elhárítása, az állampolgárok egészsé-gének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzet időszakában különleges jogrend lépett életbe, és a jogalkotók ennek keretében gyors válaszokat kívántak adni a szabályozást igénylő viszonyokra. A jogszabályok egyeztetése ennek megfelelően háttérbe szorult.

Mindazonáltal egy pozitív példát is szeretnék említeni. A büntetőeljárásról szóló és a büntetőeljáráshoz kapcsolódó törvények módosítása kapcsán nemcsak a biztos véleményét kérték ki, hanem munkatársaim meghívást kaptak különböző szakértői egyeztetésekre is, ezeket köszönjük. Azt tudom jelezni, hogy ebben az esztendőben is állunk rendelkezésre, és kérünk minden jogalkotót, hogy küldje meg hozzánk alapjogi szempontú vizsgálatra, értékelésre és véleménykifejtésre a jogszabálytervezeteket.

Az előterjesztéseket a korábbi esztendőkhöz hasonlóan sajnos jellemzően szűk határidővel kaptuk meg. Ez nyilvánvalóan azt jelentette, hogy a rövid véleményezési határidők megnehezítették az érdemi válaszadást ezekre a kérdésekre. Mindazonáltal 2020-ban a hozzánk kerülő jogszabálytervezetek 85 százalékában összesen 28 tervezet kapcsán érdemi véleményt fogalmaztunk meg, és erre készen állunk ebben az esztendőben is.

A jogalkotást érintő tevékenységünk. 2020-ban 26 ügyben kezdeményeztük valamely jogszabály módosítását vagy általánosságban a jogi környezet áttekintését, két esetben pedig 2020-ban az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mind a két esetben az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek az értelmezését kértük az Alkotmánybíróságtól.

2020-ban változott a jogalkotó szándékának megfelelően az alapvető jogok biztosának hatásköre. A 2020. év végén elfogadta a törvényhozás az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetéséről és a hivatalunkba történő beolvasztásáról szóló törvénycsomagot, amelynek kapcsán 2021. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa látja el az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos feladatokat. Tekintettel arra, hogy ez a funkciónk az idei esztendőre datálható, erről majd részletesen a következő évi beszámolóban szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni. Mindazonáltal annyit elmondhatok, hogy ez az átállás, ez a beolvadás zökkenőmentes, a szakmai munka legminimálisabb sérelmével sem jár, továbbra is zökkenőmentesen zajlik ezeknek az ügyeknek a hatósági ügyintézése.

Szeretnék szólni néhány szót arról a kiemelt fókuszról, amelyet az alapvető jogok biztosa folyamatosan ellát a gyermeki jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelmében. Arról tudom önöket tájékoztatni, hogy a lezárt panaszok jelentős része 2020-ban ‑ közel egynegyede, vagyis összességében 800 körüli ügy ‑ ezt a témakört érintette, s azt gondolom, hogy a jövőben is szeretnénk fenntartani ezt a kiemelt fókuszt.

Engedjék meg, hogy egy példát említsek az ezen a területen 2020-ban végzett tevékenységünkről. A gyermekvédelem kapcsán 2020-ban egy egyedi panaszbeadványból kiindulva vizsgálatot tartottunk, és megállapítottuk, hogy akadályokkal, problémákkal és bizonytalanságokkal terhelt a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő testvérek közös örökbefogadása. Jelentést adtunk ki, amelyben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy olyan gyakorlatot kell kialakítani, amely a gyermekek legjobb érdekét szolgálja, azaz, amennyiben nincsen elháríthatatlan akadálya, akkor a testvéreket ne válasszák szét, minden esetben együttes örökbefogadásukra kerülhessen sor. A szaktárca egyetértett a jelentésünkkel, és a testvérek együttes örökbefogadásának elősegítése érdekében a végrehajtási rendelet előkészítése megkezdődött, és emellett a szaktárca ígérete szerint a gyakorlatot is folyamatosan ellenőrizni fogják.

A következő téma, amit szeretnék a tisztelt Országgyűlés előtt szóban is megemlíteni, a 2020-ban elkezdődött új hatáskörünk gyakorlása. 2020. február 27-én a jogalkotó döntésének megfelelően megszűnt a Független Rendészeti Panasztestület, és a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos panaszokat 2020. február végétől az alapvető jogok biztosa látja el. Az új rendszerben a rendőrség hatósági eljárásban hozott végleges döntését megelőzően is folytathatunk vizsgálatot, és engedjék meg, hogy néhány olyan pontot emeljek ki e területen, amelyek a jogkereső állampolgárok szempontjából pozitív változást hoztak.

A teljesség igénye nélkül a legfontosabb pozitív elemek ennek kapcsán. Immáron a sérelmezett rendőri intézkedéstől számított egy év a panasz benyújtásának határideje. Korábban ez a határidő 30 nap volt. Azt gondolom, hogy ez egy komoly előrelépés. Tavaly február végétől kezdődően nem pusztán súlyos alapjogsérelem, hanem bármilyen szintű alapjogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye esetén is lehetőségem van fellépni az alapvető jogok védelme érdekében, akár egyenesen a legmagasabb szintű rendőri vezetőknél.

A rendőri intézkedések ombudsmani vizsgálata során markánsabb együttműködési és közreműködési kötelezettség terhel minden olyan, a vizsgálattal nem érintett hatóságot, illetve hatóságnak nem minősülő szervezetet vagy személyt, aki vagy ami releváns információval rendelkezhet a vizsgálat eredményes lefolytatása kapcsán. Az új rendszerben ‑ hogy még néhány pontot említsek ‑ immáron lehetőség van a rendészeti és büntető államhatalom hatósági tevékenységét egységesen szemlélni, integrált ombudsmani kontrollt biztosítani.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szakmai és intézményi tekintélye révén ‑ amelyet többek között megerősít az ENSZ nemzeti emberi jogi intézményi státuszunk ‑ várhatóan jelentősebb hatást tudunk gyakorolni a rendőri szervek tevékenységére, az alapvető jogok érvényesülése érdekében.

Végül még egy pontot hadd emeljek ki a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszügyintézés új rendszere kapcsán: immáron a legfőbb rendőri vezetők 30 napon belül kötelesek tájékoztatást adni a jelentésük tekintetében kialakított álláspontjukról, illetve az annak kapcsán megtett vagy tervezett intézkedéseikről. Azt gondolom, hogy ez a lista, ez a néhány pont, amely a polgárok számára kedvezőbbé teszi a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok ügyintézését, minden jogkereső magyar állampolgár számára pozitív tartalmat rejt.

Természetesen a 2020-as esztendő ezen a téren is komoly kihívások elé állított minket, hiszen a járvány adta körülmények között kellett létrehozni a hivatal új, elkülönült szervezeti egységét, a Rendészeti Igazgatóságot, amelyet a rendészeti igazgató vezet. Ez a járványhelyzet ellenére zökkenőmentesen megtörtént, és a hivatal integráns részévé vált a Rendészeti Igazgatóság.

E terület kapcsán szeretném megemlíteni, hogy 2020 nyarán hatályba lépett az iskolaőrség felállításáról szóló törvényi rendelkezés. Ennek már a bevezetése időszakában is igyekeztünk az intézmény minél tökéletesebb, minél pontosabb, minél cizelláltabb létrehozását elősegíteni. Az oktatás, az iskolaőrök képzése kapcsán is már 2020 nyarán megfogalmaztunk elvárásokat, amelyeket, azt gondolom, hogy beépítettek az iskolaőrök képzésébe, illetve az iskolaőri intézmény beindulását, 2020. szeptember 1-jét követően mindaddig, amíg jelenléti oktatás volt, a 2020-as esztendőben folyamatos monitorozásába kezdtünk az intézménynek, tekintettel arra, hogy itt gyermekek alapvető jogait érintő intézmény létrehozásáról van szó.

Azt tudom önöknek tájékoztatásul elmondani, hogy ezt a tevékenységünket a kiemelt fókuszú tevékenységekhez fogjuk számítani, és ebben az esztendőben is folyamatosan igyekezni fogok én is és munkatársaim is az iskolaőri tevékenységet figyelemmel kísérni. Idén is már jó néhány iskolában tettem személyesen is látogatást.

(11.10)

Az állam rendészeti és büntető hatalmának ombudsmani kontrollja vonatkozásában kiemelt figyelmet fordítottam 2020-ban a rendőrségi és büntetés-végrehajtási szervekkel való minél hatékonyabb együttműködés létrehozására. Ennek kapcsán a járványhelyzet mentén több mint 26 alkalommal tettem személyesen látogatást 2020-ban rendőrségi, büntetés-végrehajtási, menekültügyi és idegenrendészeti intézményekben. Azt gondolom, hogy az itt megszerzett tapasztalatainkat is nagyon hasznosan tudjuk beépíteni a munkánkba, a látogatások jó részéről, az ott tapasztaltakról pedig jelentésben adtunk számot a nyilvánosság és az érintett szervek irányában.

2020-ban a rendészeti területen 19 esetben folytattunk le érdemi vizsgálatot. Hadd említsek néhány területet, amelyek a legjellemzőbbek a rendőri panaszok kivizsgálása kapcsán! Ezek: az intézkedési kötelezettséghez kapcsolódó panaszok, az intézkedő rendőrök hangneméhez kapcsolódó panaszok és a kényszerítő eszközök alkalmazásához kapcsolódó panaszok ‑ előállítás, bilincselés, testi kényszer ‑, valamint a rendőr azonosítási és tájékoztatási kötelezettségével összefüggő panaszok.

Összességében azt kell mondjam, ahogy ennek a résznek az elején is említettem, hogy integráns részévé vált a rendészeti ügyek ügyintézése hivatalunk egészének, úgyhogy bízom benne, hogy ebben az esztendőben is legalább ilyen eredményességgel és szakmaisággal tudjuk majd ezeket a kérdéseket intézni.

Engedjék meg, hogy röviden két biztoshelyettes területéről is szóljak néhány mondatot. Nyilván részletesen tartalmazza biztoshelyettes asszony és biztoshelyettes úr szakmai területét is a 2020-as beszámolónk, azonban a plenáris ülés nyilvánossága előtt azért szeretnék egy-egy szóbeli kiegészítést itt is tenni.

A nemzetiségi jog területének vonatkozásában azt szeretném megemlíteni, hogy 2020-ban némileg átalakult a nemzetiségi ügyekben beérkezett panaszok struktúrája. Leginkább az egyedi visszásságok helyett általánosabb jellegű panaszok érkeztek a nemzetiségi jog területén. A legfőbb tárgykörök, témakörök ezekben a kérdésekben: a nemzetiségi önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusai a veszélyhelyzet időszakában, a digitális oktatás kihívásai nemzetiségi vonatkozásban, temetkezési és kegyeleti jogok gyakorlása, a tervezett népszámlálással kapcsolatos kérdések, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, rendőrségi előállítás, gyermekkorú személyekkel szemben indított eljárások.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelme kapcsán biztoshelyettes úr szakmai területéről alá szeretném húzni, és ezt nem árt elégszer elmondanunk, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztoshelyettesi mandátum egyedülálló nemzetközi szinten is. Az ilyen típusú, a jövő generációk számára az értékek megőrzését, a biológiai sokféleséget, a vízválságot, a fenntarthatósági célokat középpontba helyező ombudsmani jogvédelem jelentős nemzetközi figyelmet kap. Biztoshelyettes úrnak köszönhetően minden egyes megkeresést érdemben szakmailag megválaszolunk, úgyhogy e tekintetben, azt gondolom, hogy erre a mandátumunkra, erre a szakterületünkre is igen büszkék lehetünk. 2020-ban biztoshelyettes úrral 11 közös jelentést adtunk ki, amelyek közül csak néhány témát szeretnék megemlíteni: zajpanaszok, környezetvédelem, közösségi közlekedés, természetvédelem, vízvédelem, kármentesítés, településrendezés és környezetvédelem.

Engedjék meg, hogy a következő pontban röviden szóljak nemzetközi tevékenységünkről. Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során mindig is szoros kapcsolatot tartott fenn a hazai és a nemzetközi emberi jogi jogvédelem területén működő intézményekkel, amelyek munkáját állásfoglalásaival, szakmai anyagaival, továbbá szükség szerint konzultációk tartásával segítette. Szerteágazó mandátumunknak és feladatkörünknek megfelelően jómagam és hivatalom munkatársai is folyamatosan részt vettünk és veszünk a különböző ombudsmani jogvédelemmel foglalkozó ernyőszervezetek munkájában is. Hivatalba lépésem óta pedig az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy olyan nemzetközi stratégiát követ, melynek középpontjában az aktív nemzetközi jelenlét kialakítása, valamint az emberi jogi jogvédelem nemzetközi szereplőivel való intenzív kommunikáció és szakmai együttműködés kiépítése áll. E tevékenységek ellátásában természetesen a koronavírus-járvány jelentős változásokat hozott. Tavaly március közepétől a partnereinkkel való interakcióink szinte teljes egészében az online térbe helyeződtek át, sok olyan tervezett esemény is volt, amelyet a járvány után időszakra kellett halasszunk.

És végezetül engedjenek meg még egy területet, amit szeretnék szóban is önök elé tárni, bár a beszámolónk nyilván ezt is részletesen tartalmazza, ez pedig a közérdekűbejelentő-védelmi munkánk. A közérdekű bejelentők jogainak védelme Magyarországon két pilléren áll: az egyik a hivatalunk által üzemeltetett közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer, míg a másik az eljárásra jogosult szervek közérdekű bejelentési ügyintézésének, intézésének felülvizsgálata.

A közérdekű bejelentők számára a rendszer által biztosított kiemelten fontos lehetőség, hogy a bejelentést kivizsgáló szerv felé névtelen, anonim maradhat a közérdekű bejelentő. Éppen ezért a bejelentők közel 80 százaléka 2020-ban is élt ezzel a lehetőséggel, és kérte, hogy személyes adatai kizárólag a mi hivatalunk számára legyenek hozzáférhetőek. A számok: 2020-ban 316 ilyen típusú beadvány érkezett hivatalunkhoz, amely az elmúlt öt év átlagának megfelelő számosságú beadvány, közérdekű bejelentéseket vizsgáló szervek eljárásának felülvizsgálatára irányuló kérelem pedig 73 esetben érkezett a hivatalunkhoz.

És végül, a közérdekűbejelentő-védelem kapcsán szoros nemzetközi együttműködést tartunk fenn az ilyen típusú szerveket tömörítő nemzetközi szervezetekkel, s az itt szerzett tapasztalataink alapján is vagy azt felhasználva 2020 során előkészítettünk és megindítottunk egy olyan átfogó ombudsmani vizsgálatot, amely jelenleg is tart, és amely a magyar közigazgatásban szereplő állami szervek belső és külső közérdekű bejelentő csatornáinak a feltérképezésére irányul.

Összességében ennyit szerettem volna, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, szóbeli kiegészítésként elmondani. Bízom benne, hogy úgy az Igazságügyi bizottságban, mint a Magyarországi nemzetiségek bizottságában kifejtettek és a most szóban elmondottak egy kerek képet alkotnak a 2020-as tevékenységünkről.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy az 2020-as beszámolónkat fogadja el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)