Vécsey László (Fidesz)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. június 3-án tartott ülésén megtárgyalta a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/16205. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat a kényszertörlési eljárásokat alapjaiban változtatja meg az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján. A hatályos szabályozás szerint a kényszertörlést abban az esetben rendeli el a cégbíróság, ha a céget megszűntnek nyilvánítja, vagy ha a végelszámolás három éven belül nem lett befejezve, vagy abban az esetben, ha a társaság jogutód nélküli megszűnése állt elő és végelszámolás lefolytatásának nincs helye.

A jelen törvényjavaslat a kényszertörlési eljárások reformját valósítaná meg. Gyakran előfordul, hogy a cégek azért élnek a kényszertörlés eszközével, mert ez a legkényelmesebb, legegyszerűbb és legolcsóbb alternatíva. E kiskapu megszüntetésére a javaslat az eljárás lefolytatására tételes illetéket vezet be, így a cégbíróság nem állami szolgáltatásként törli a céget. A javaslat csak a kis értékű ügyeket hagyja a kényszertörlési ügyszakban. Ha a céggel szemben 400 ezer forintot elérő összkövetelést jelentenek be, vagy a cégnek van vagyona és van követelés ezzel a vagyonnal szemben, felszámolási eljárásként folytatódik a cég kivezetése a gazdaságból. A felszámolási eljárásban a felszámoló a vezető tisztségviselővel, illetve a tagokkal szemben lép fel, a számviteli és adójogi kötelezettségeket teljesíti.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat jelentősen átalakítja a kényszertörlés végelszámolással és felszámolással való viszonyát is. Ha a céget kényszertörlésben törlik, akkor vagy nem volt hitelezői követelés, vagy az 400 ezer forint alatti összeg volt, amelyet az eltiltott tagok kötelesek a hitelezőnek megfizetni. Tehát a hitelezők nem járnak rosszabbul, mint a végelszámolás esetén jártak volna. Ha a cégnek van vagyona, 400 ezer forint vagy afeletti, és van hitelezői követelés, a céget felszámolják. Ha a céggel szembeni követelések elérik a 400 ezer forintot, szintén felszámolásra kerül sor. Fontos tehát, hogy a kis értékű eljárások maradnak a kényszertörlési ügyszakban, a nagyobb vagyonnal vagy tartozásállománnyal rendelkező cégeket felszámolási eljárásban vezetik ki a gazdaságból.

Tisztelt Országgyűlés! Lényeges pont, hogy amennyiben a cég helyreállítja a jogszerű működését és kifizeti az esedékes tartozásait, akkor lehetőséget kap arra, hogy kérje a kényszertörlés megszüntetését. Erre az eljárás kezdetétől 90 napig van lehetőség.

Számos lényeges eljárási szabályt, változást lehetne még kiemelni az előttünk fekvő törvényjavaslatból, amelyek szinte kivétel nélkül a gazdasági élet tisztaságának és a hitelezővédelem biztosításának eszközei. A javaslattal egyértelművé válik, hogy a kényszertörlési eljárás nem egy állami szolgáltatás, amit a cégek ingyenesen igénybe vehetnek a cég jogutód nélküli megszüntetésének eszközeként. Ugyanakkor fontos, hogy a gazdaságvédelem és a munkahelyvédelem érdekében a tovább működni tudó cégek számára a javaslat által lehetővé válik az eljárás megszüntetése is.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák szavazataikkal a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

(17.30)