Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Urak! Az elmúlt hetekben meghallgathattuk az önök propagandáját a Fudan Egyetemről, olvashattuk éjjel-nappal az önök közösségi oldalán, az önök médiájában azt a propaganda-hadjáratot, amit önök a Fudan Egyetem tervezett magyarországi campusa ellen végeztek.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ideje egymást komolyan venni. Ez már a parlament általános vitája, nem Szél Bernadett lájkgyűjtő versenye, nem Karácsony Gergely hisztérikus rohamai, hanem ez már a parlament általános vitája, és ideje abbahagyni azt a propagandatevékenységet, amit önök folytatnak. Pósán képviselő úr azért előlegezte meg az önök véleményét, mert azt olvashattuk az elmúlt hetekben folyamatosan, hogy önök mit gondolnak erről a projektről.

De önök nemcsak velünk, hanem Ujhelyi Istvánnal is vitatkoznak. Ujhelyi István azt nyilatkozta: „örülök annak, hogy a Fudan Budapestet választja bázisául, és természetesnek tartom, hogy az együttműködés keretében az egyetemnek telket ajánlanak föl.” Ezt mondta Ujhelyi István, aki a szintén kínai egyetemi együttműködéssel létrejött szegedi Konfuciusz Intézetnek az elnöke. Vagy éppen Oláh Lajossal, aki a XV. kerületben kínai alap- és középfokú iskoláért lobbizott éveken keresztül, és aztán meg is valósította ezt a projektjét, aki a kínai nagy fal baráti társaságnak az elnöke. Vagy mondhatnánk Gyurcsány Ferencet is. Az önök főnökére már csak hallgatni kellene, itt lenne az idő, hogy hallgassanak a főnökükre, aki azt mondta, amikor Kínában járt, hiszen a 2004-es miniszterelnökké válása után, amikor megpuccsolta Medgyessy Pétert, egy évvel később Kínába utazott miniszterelnökként: „az a célom, hogy Kína Magyarországon legyen, amikor Európába akar jönni.” Ezt 2005-ben mondta.

Gyurcsány tehát 2005 szeptemberében munkalátogatáson járt Kínában, majd két évvel később ugyancsak kiment Kínába, s akkor a felesége, az önök egyik miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára is vele volt. 2007 szeptemberében arról beszélt Gyurcsány Ferenc, hogy nagyon támogatná a két ország közötti felsőoktatási együttműködést. S ezen látogatás alatt történt az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Innomed nevű magyar cég Dobrev Klára jelenlétében 150 ezer dollár értékű adományt nyújtott át a Fudan Egyetemnek orvosi monitorok és berendezések formájában. Daróczi Dávid, az önök akkori kormányszóvivője azt mondta: egy olyan megállapodás körvonalazódik, hogy a kínai diákok magyarországi tanulási lehetőségért cserébe kínai tőkéből Magyarországon építenének kollégiumot. Ez volt 2007-ben Gyurcsány Ferenc álláspontja, miután Dobrev Klárával közösen látogatták meg a Fudan Egyetemet, és méltatták az együttműködés jövőbeni lehetőségeit.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök ezt a projektet színtiszta politikai számításból támadják. Önök pontosan tudják, hogy a mostani világgazdasági és világpolitikai helyzetben a geopolitikai helyzetünk miatt minden nagyhatalommal pragmatikus együttműködésre van szükségünk. Van két szövetségi rendszerünk, a NATO és az Európai Unió, de ezenkívül is minden országgal a kölcsönös jó viszonyban, a tisztelet és nem a kioktatás hangján történő párbeszédben és a pragmatikus együttműködésben vagyunk érdekeltek. Igaz ez minden tőlünk nyugatra és keletre lévő nagyhatalomra is.

És azt is pontosan tudják képviselőtársaim, hogy most, 2021-ben nem igaz az a régi tézis, hogy a tőke és a tudás kizárólag nyugatról keletre áramlik, hanem most már keletről nyugatra is áramlik. Folyamatosan bővülnek az ilyenfajta projektek egyébként szerte Európában. Ennél a törvényjavaslatnál igazából nem a Fudan Egyetemről vitatkozunk, hanem arról, hogy önök szeretnék‑e, hogy Magyarország ebből a tudás- és tőketranszferből részesüljön és belépjen ezáltal a XXI. századba, vagy önök ezt nem akarják. Mert ha folyamatosan támadják az ilyen projekteket, akkor önök azt szeretnék, hogy a XXI. század új világpolitikai, geostratégiai jelentőségű kérdéseiből kimaradjunk. Önök azt szeretnék, hogy Magyarország bekerüljön valami safespace-be, egy kis buborékba, ahogy ezt Brenner Koloman megfogalmazta, mert ő azt kifogásolta, hogy akkor a magyar egyetemeknek helyt kell állniuk a versenyben. Hát, az a helyzet, hogy végre egyszer helyt kellene állni a versenyben, és végre egyszer jobbnak kellene lenni, és le kellene győzni azokat az egyetemeket is, amelyek magasabban rangsoroltak.

Azt már nem is emelném ki külön, hogy hányféleképpen támadta Brenner Koloman a nemzetközi jegyzékeket, amelyek értékelik az egyetemeket, hogy a különböző rangsorokban ki hol található. Elmondta, nem aszerint értékelik, hogy mennyire szabad a gondolkodás vagy mennyire szabad gondolkodók vannak ott. Azt gondolom, hogy ha a Fudan a világ 34. legjobb egyeteme lett, akkor igencsak jó gondolkodók, tanárok, tudósok vagy kutatók dolgozhatnak a Fudan Egyetemen. Ő persze azt mondja, hogy nem szabad a gondolkodásuk. Akkor biztos a pártközpontban ülnek olyan okos emberek, akik a 34. legjobb egyetemmé tették a Fudant. Szerintem a nemzetközi szakmai rangsorokat nem érdemes támadni, semmiképpen sem ez a helyes út.

Gazdasági, költségvetési szempontokat is hozott a képviselő úr. Én azt szeretném elmondani itt mindenkinek, az, hogy a világ első 50, de inkább mondjuk azt, hogy 100 egyeteméből bárki szeretne Magyarországra jönni, az összes magyarországi politikai erőnek az az érdeke, hogy ezt támogassa és segítse. Én Brenner Kolomannak azzal az egy mondatával tudtam egyetérteni, hogy jöjjön ide a heidelbergi egyetem is. Persze! Kérjük a képviselő úr segítségét a kapcsolatfelvételben és a különböző tárgyalások elősegítése érdekében. De miért lennének jobbak az európai uniós egyetemek más, Európai Unión kívüli egyetemeknél, ha a nemzetközi szakma azt mondja, hogy nem jobbak? A képviselő úr miért kizárólag csak európai uniós egyetemekben tud gondolkodni? Miért van az a bekorlátolt látásmódja a baloldalnak, hogy csak és kizárólag innen lehet egyetemeket hozni, szerte a világból meg nem?

Mi az első ötvenből, de inkább százból bárkinek örülünk, tisztelt képviselő úr, és bárkivel készek vagyunk hasonló megállapodásokat kötni, mert az az érdekünk, hogy a magyar fiatalok legyenek a jövő nyertesei, és a világ legjobbjaitól tanulhassanak, versenyre kényszerítsék a magyar egyetemeket, ahol helyt tudnak állni. Én bízom benne, hogy a magyar egyetemek ezeken helyt tudnak állni, főleg úgy, hogy évről évre folyamatosan bővülő forrás- és fejlesztési lehetőségeket tudunk biztosítani. Azt gondolom, fontos, hogy elinduljunk ezen az úton. Igenis fontos az, hogy önök most ne a propagandájukat hangoztassák, és ne ideológiai kérdést csináljanak egy olyan kérdésből, ami nem az. Mert kérdezem önöket, hogy milyen ideológiája van egy mérnöki diplomának vagy egy orvosi diplomának. A gépészmérnök valahogy mást fog tanulni, mert ők azt mondják, hogy ez valami kommunista ideológia lesz? Mi szeretnénk utoljára, hogy itt valamiféle kommunista ideológia meghonosodjon, önök azok, akik még most, 2021-ben is ennek az eszmének a képviselői a magyar Országgyűlésben.

S tudják, ki gondolja még, hogy fontos a pragmatikus kapcsolat Kínával? Például Németország. Az elmúlt öt évben Németország legnagyobb kereskedelmi partnere Kína volt. Németország első számú kereskedelmi partnere öt éve folyamatosan Kína volt. Mert pragmatikus, a német vállalkozásoknak is és a német diákoknak is jó együttműködéseket kell kötnie, ez a feladata Németországnak. Nekünk pedig az, hogy olyan együttműködéseket kössünk szerte a világban, amely megállapodásokkal jól járnak a magyar vállalkozások, a magyar diákok, sőt az egész magyar közösség, magyar nemzet jól jár.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök egy olyan dologból próbálnak politikai terméket fölépíteni, ami alapvetően nem politikai kérdés.

(13.30)

Az a kérdés, szeretnénk‑e, hogy jó felsőoktatási intézmények legyenek Magyarországon, és legyenek még jobbak. Igen, szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy a meglévő magyar felsőoktatási intézményeink még jobbak legyenek. Ez ügyben is tárgyaltunk itt számos törvényjavaslatot, ez ügyben is próbáltunk számtalan programot elindítani, és ez ügyben is allokálunk forrásokat.

A másik kérdés meg az, hogy szeretnénk‑e, hogy egyébként nagy hírű, nagy európai, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, a rangsorokban magasan jegyzett egyetemek Magyarországra jöjjenek. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a skandináv országokat nem zavarja, hogy nagy együttműködéseket és különböző európai kutatási központokat üzemeltetnek közösen a Fudan Egyetemmel, az Universitas 21 csoportban lévő világ legjobb egyetemeit nem zavarja a Fudan Egyetemmel való együttműködés, köztük egyébként a kaliforniai, a zürichi, a svéd Lundi Egyetem, az Amszterdami Egyetem, az ír University College Dublin. Ezeket az egyetemeket mind-mind nem zavarja, hogy együttműködésük van a Fudan Egyetemmel. Csak Németországban öt egyetemmel van együttműködése a Fudan Egyetemnek. Akkor az önök logikája szerint Németország már régen Kína gyarmata, nem? Tehát innen látszik, hogy amit beszélnek, az blődség, mert az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy csak Skandináviában 24 egyetemmel működik együtt a Fudan Egyetem. Külön északi kutatóközpontja van a Fudan Egyetemnek Kínában, és 24 skandináv egyetemmel működik együtt, és járnak oda kínai diákok tanulni. Akkor az egész világ most már kínai gyarmat? Vagy ők nem, csak mi?

Tehát megint ez a „merjünk kicsik lenni” szocialista gondolkodás; megint az a gondolkodás, hogy mi ne legyünk elég bátrak, ne vágjunk bele nagy projektekbe, jó nekünk itt a buborék, amiről Brenner Koloman beszélt, hogy nehogy helyt kelljen állnia a magyar egyetemeknek, a magyar felsőoktatási intézményeknek a versenyben. Én nem értek egyet ezzel a kishitű gondolattal, szerintem nagy célokat kell kitűzni, nagyot kell álmodni, nagyra kell törni. És az a helyzet, ha a magyar fiatalok lehetnek a jövő nyertesei, akkor mi megtettük azt, amit meg kellett tennünk. Ehhez még hosszú út vezet, de ez a törvényjavaslat is az egyik formája ennek.

És, mondom még egyszer, bárhonnan jön egy egyetem, keletről, nyugatról, északról, délről, ha nemzetközi szakmai rangsorokban magas helyen van, akkor természetesen nekünk kötelességünk tárt karokkal fogadni.

Az önök propagandája, amit itt harsognak napestig, az pedig kizárólag arról szól (Dr. Brenner Koloman: Propagandátok nektek van! És lassan már más sincs!), hogy önök pontosan tudják, ennek a projektnek van értelme, pragmatikus alapon áll, csak valamilyen módon támadniuk kell a kormányt, mert önöknek ez van kiadva. Szerintem ez most nem erről szól, vessék le ezt a propagandát, és az értelmes érvek alapján és az értelmes vita alapján lássák be, hogy ennek a projektnek mi az értelme. Mi támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)