Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az oktatás és a szakképzés a nemzeti kereszténydemokrata kormány prioritásai közé tartozik. A célunk, hogy versenyképes, a mai világ követelményeihez alkalmazkodni tudó, rugalmas, innovatív képzési lehetőséget biztosítsunk a magyar fiatalok számára. Mi, kereszténydemokraták támogatjuk a kormány azon célját, hogy Magyarország az innováció területén is élen járjon. Véleményünk szerint ehhez egy versenyképes, a mai kor kihívásaihoz alkalmazkodni képes szakképzési rendszer is elengedhetetlen. Ezt a célt szolgálja a kormány szakképzés 4.0 stratégiája, illetve a 2019 végén az Országgyűlés által elfogadott új szakképzési törvény.

Az oktatási kiadások ‑ ahogy erről a múlt héten a költségvetés vitáján már beszélgettünk ‑ a 2022-es költségvetés számai alapján meghaladják a 2180 milliárd forintot, ami közel 735 milliárd forintos növekményt jelent a 2010-es utolsó baloldali költségvetéshez képest. A jövő évi költségvetés mintegy 1045 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére, ami szintén jóval magasabb összeg, mint a 2010-es baloldali költségvetésben volt.

Az idei 2020-21-es tanévtől kezdődően már minden tanuló, összesen 1,2 millió diák kapta ingyenesen a tankönyveket a tanév kezdetekor. Erre a célra több mint 13 milliárd forintot fordít jövőre is a kormány. Ebbe a körbe tartoznak a szakképzésben tanulók is, ugyanis a 13-16. szakképzési évfolyamokra járó tanulók számára is teljes mértékben ingyenesek a jó minőségű tankönyvek. A Nemzeti Tankönyvkiadót, emlékezhetünk rá, 2004-ben magánkézbe juttatta a baloldal. Ennek a privatizációnak a nyertese, hogy, hogy nem, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök üzleti partnere volt, aki 3,2 milliárd forintért szerezte meg a Tankönyvkiadót, miközben volt egy érvényes, ennél 1 milliárd forinttal drágább ajánlat is 4,2 milliárd forint értékben.

Egy átlagos tankönyvcsomag abban az időszakban 30 ezer forint volt egy tanuló részére. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Gyurcsány-kormány gazdaságilag jobb éveiben is havi nettó 100-120 ezer forint volt a KSH által hivatalosan közzétett átlagkereset, akkor két iskolás gyermek esetén az egyik szülő egyhavi keresetének több mint fele csak a tankönyvekre ment el. A gyurcsányi tankönyv-privatizációt követő időszakban 24 milliárd forintos volt a nyeresége a privatizált Tankönyvkiadónak, ebből 14,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként. Ilyen áron kellett a családoknak beleszakadniuk a tankönyvcsomagok vásárlásába, miközben a tankönyvbizniszen valakik, Gyurcsány Ferenc üzlettársai 24 milliárdos nyereséget realizáltak.

Mindemellett a baloldal kormányzása alatt elbocsátottak több mint 16 ezer tanárt és 2 ezer óvodapedagógust, valamint bezártak több mint 500 iskolát és 270 óvodát. A bezárás- és megszüntetéspolitika eredményeképpen 400 települést teljesen megfosztottak bármiféle oktatási intézménytől.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a megújult szakképzési és felnőttképzési rendszer hatékonyabb működését célzó részletszabályok pontosítása, kiegészítése, amelyek a szélesebb körű feladatellátást, és ‑ ahogy jobbikos képviselőtársam fogalmazott ‑ rugalmasabb, egy kicsit az adminisztrációtól mentesebb, könnyebb szabályozást kívánja létrehozni. A törvényjavaslat a 2020. szeptember 1-jétől életbe lépett új típusú szakképzési rendszer alapján megindult új képzésekre, új intézmények működésére vonatkozó eddigi tapasztalatokra kíván reagálni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat legfontosabb változásai a szakképzési rendszerben a következők: a munkafeltételek tekintetében kiegészülnek a szakképzésben oktatók jogai, csökkennek a duális képzőhelyek adminisztrációs terhei, mert a korábbi szabályozástól eltérően a szakképzési munkaszerződések adatait, amelyeket a duális képzők egyébként is kötelesek az állami adóhatóságnak megadni, már nem ők, hanem az állami adóhatóság adja meg a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer számára, így a duális képzők mentesülnek ezen adminisztrációs többletfeladattól.

(11.50)

Egyszerűbb, átláthatóbb lesz az állami szakképzési feladatellátás az abban részt vevő nem állami szakképző intézmények, fenntartók szerepvállalása a jelenlegi együttműködési megállapodások és a fenntartói megállapodások rendszerének, funkcióinak összevonásával.

A szakképzésben való részvétel ingyenességére vonatkozó szabályozás is pontosításra kerül. Azon szakképzési munkaszerződések esetén, ahol a szakirányú oktatásban felnőttképzési jogviszonyban részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló, más foglalkoztatásra irányuló jogviszonya is van, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 50 százalékkal is csökkenthető.

Egyetértek azzal a jobbikos képviselőtársam felvetésében, hogy ez a törvényjavaslat számos előremutató elemet tartalmaz ‑ örülök, hogy ebben a témában egyetérthetünk ilyen módon ‑, számos olyan kezdeményezést, amelyhez nagy reményeket fűzünk. Fontos megjegyezni azt is, hogy a szakképzésben dolgozók adminisztratív terheit csökkentő javaslatok is üdvözlendők, hiszen minden olyan javaslatot, amely csökkenti az adminisztrációs bürokráciához kötődő terheket, azt gondolom, hogy az egész Országgyűlésnek támogatnia érdemes, és támogatnia kell.

Én szeretném megköszönni a szakképzésben oktatók munkáját az elmúlt nehéz időszakban, amikor digitális, online oktatásra állt át a vírus miatt a magyar oktatási rendszer. Szeretném megköszönni, hogy helytálltak ebben a nehéz helyzetben is. A mostani törvényjavaslatot a KDNP-frakció támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)