Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülök annak, hogy az Igazságügyi bizottságban a tárgysorozatba vételnél is a kormánypártoknál nagyobb támogatottsága volt a mostani törvényjavaslat tárgysorozatba vételének.

Én azt szeretném mondani, hogy először is a köszönet hangján szeretnék szólni. Szeretném megköszönni a Családi Csődvédelmi Szolgálat munkatársainak az elmúlt öt évben nyújtott munkáját. Szeretném megköszönni azt, hogy odaálltak a nehéz helyzetben lévő családok mellé, kísérték, gondozták, segítették őket. És azt is szeretném megköszönni nekik, hogy részben az ő tapasztalataikból is készülhetett el ez a mostani törvényjavaslat, ez a mostani módosítás, hiszen eltelt öt év a családi csődvédelem intézményének bevezetése óta, és fontos időnként leszűrni a tapasztalatokat; megnézni, hogy hogyan működik ez az intézmény a terepen, hogyan segít a családoknak ‑ ez minden törvényjavaslattal vagy minden intézménnyel hasonlóan van ‑, és azt látjuk, hogy szükség van bizonyos módosításokra. A tapasztalatok, a tereptapasztalatok azok, amik azt mutatták, amik megfogalmazták azokat az igényeket, hogy a belépési küszöb egy kicsit alacsonyabb legyen, hogy a különböző lehetőségeket egy kicsit bővítsük, és így született meg ez a törvényjavaslat, amely kapcsán szeretném megköszönni Harrach Péternek a munkáját ebben, hiszen ő hónapok óta dolgozik azon a konstrukción, azokon a módosításokon, amelyeket most egy törvényjavaslat formájában itt is tárgyalhatunk.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam említette a szociális védőhálót. Alapvetően van egy szemléletbeli különbség köztünk, a két oldal között, de én személyesen a szociális védőháló első és legfontosabb elemének a munkát tartom. A szociális védőháló első és legfontosabb eleme a munka, és a munka után jöhet minden más, a szociális védőháló különböző elemei, de a legfontosabb eleme mégiscsak a munka.

Szót ejtett itt képviselőtársam, sokszor vitatkoztunk már erről a témáról, a devizahitelesek kérdéséről, és elmondott itt 2001-es döntéseket. Nézzük meg, hogy 2001-2002-ben mekkora volt a magyar hitelállományban a devizahitelek aránya: 1 százalék alatt volt, 0,8 százalék volt abban az időszakban a teljes magyar hitelállományból a devizahitelek aránya. Nézzük, hogy 2008-2009-re mekkora lett a devizahitelek aránya: felment 60 százalék fölé a magyar hitelállományban, sokszoros idézőjelben, a szocialisták áldásos tevékenysége nyomán.

És képviselő úr beszélt itt a kilakoltatások kérdéséről is. Képviselő úr, játsszon el azzal a gondolatkísérlettel, hogy mi lett volna, hogyha a szocialisták ámokfutása után nem vezetjük be a forintosítást, az árfolyamgátat, a bankok elszámoltatását ‑ mennyivel több lett volna! Mennyi család került volna bajba, amikor több mint egymillió emberen sikerült segíteni ezekkel az intézkedésekkel a polgári kereszténydemokrata nemzeti kormánynak.

(12.40)

Az a helyzet, hogy itt hagytak a szocialisták egy romokban lévő rendszert, családok százezreit a közvetlen kilakoltatás veszélye fenyegette 2010-ben. Azonnali döntésekre és lépésekre volt szükség, és egyébként azóta is a meghozott intézkedések, például egyébként a téli kilakoltatási moratórium meghosszabbítása is a Fidesz-KDNP-kormány nevéhez kötődik, és számtalan olyan intézkedés, amely azt gondolom, hogy a bajba jutott családok segítését szolgálja.

Ilyen a most előttünk lévő törvényjavaslat is, amely során ‑ a számok kapcsán hangzott el kritika ‑ az maradt még ki, hogy ez körülbelül ötezer embert érint. Azt gondolom, hogy nem a csődvédelmi eljárások számát kell nézni, hanem az ezek mögött lévő embert, hogy hány emberen tudott segíteni ez az intézmény. Nyilvánvalóan egy politikai vitában önök mindig tudnak eggyel nagyobb számot mondani, én is tudok eggyel nagyobb számot mondani, de azt gondolom, hogy ha tudtunk egy családon meg még egyen meg még egyen, és tudtunk több mint ötezer emberen segíteni ezen intézményen keresztül, akkor fontos, hogy meghoztuk ezt a döntést, és fontos, hogy fölállítottuk a családi csődvédelmi szolgálatokat. Azt gondolom, hogy igen, segíthetne többön, szerintem erről szól ez a javaslat. Hiszen ez a javaslat, mivel a belépési küszöböt is alacsonyabbá teszi, mivel segíti, bővíti, tágítja azoknak a körét, akik igénybe tudják venni, így arra számítunk, hogy többen is igénybe fogják tudni venni ezt a jövőben.

Harrach képviselőtársam beszélt a javaslat részleteiről. Szeretném kiemelni azt a módosítást, amely a bankok és a hitelezők felé írná elő kötelezettségként, hogy az adós kérésére egy részletes és teljes kimutatást készít a törlesztésekről, a teljes adósságállományról, az ütemezésről, és az adós kérésére ezt át kell adni, és ezáltal egy sokkal átláthatóbb, tisztább képet tud kapni mind a csődvédelmi szolgálat, mind pedig az adós a fennálló adósságállományáról, hitelállományáról. Nagyon fontosnak tartom, hogy a pénzügyi adminisztratív terhek csökkenjenek, például a környezettanulmány kivezetésével. Fontos elemnek tartom, hogy ne terheljük fölöslegesen olyan tételekkel, adminisztratív, bürokratikus tételekkel az adósokat, ami nem feltétlenül szükséges. Az alacsonyabb belépési küszöbről már szóltam, de a megélhetési költség emelése is egy életszerű javaslat, hiszen az elmúlt években egy ugrásszerű reálbér-növekedést tapasztalhattunk Magyarországon. Láthatjuk azt, hogy folyamatosan, évről évre, még a járvány időszaka alatt is ‑ bár nyilván, akkor sokkal kisebb mértékben ‑ emelkedett Magyarországon az átlagbér, fontos, hogy ehhez igazítsuk a megélhetési költségeket is.

Azt szeretném mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy örültem akkor, amikor az Igazságügyi bizottságban a kormánypárti többségnél nagyobb, szélesebb egység fogadta el a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Szerintem ez a törvényjavaslat nemcsak vitára, hanem elfogadásra is érdemes. Kérem önöket, hogy a megtárgyalás után majd a szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. A KDNP frakciója így fog tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)