Szilágyi György (Jobbik)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Akárhogy vesszük, a tegnapi naphoz is kapcsolódik ez a mai vita, hiszen a költségvetés megalapozásáról vitatkozunk. Nekem már magával a szóval is problémáim vannak, hogy mennyire megalapozott az önök elképzelése, a hozzászólásaik és minden más a költségvetéssel kapcsolatban, az tegnap is tapasztalható volt és a mai nap folyamán is. Amikor Nacsa Lőrinc megtámad egy hölgyet itt a parlamentben, hogy miért nem tett bármit is egy bizonyos időszakban a Siótourral kapcsolatosan, és arra nem veszi a fáradságot, hogy ennek utánanézzen, ez nagyon jól mutatja ‑ ugye, ez a hölgy abban az időszakban, nagyon helyesen, otthon volt gyesen, és Potocskáné Kőrösi Anita a gyermekeit nevelte ‑, amikor nem néz utána ilyen információknak, az azt mutatja, hogy önök szakmailag mennyire megalapozottan készülnek fel, szólnak hozzá és teszik a dolgukat. (Nacsa Lőrincnek:) Majd hozzászólhat, Nacsa képviselő úr, nyugodtan! Mindig dörmög ott az orra alatt. Nyomjon egy gombot, mondja el a véleményét, meg fogjuk hallgatni, hogy mire alapozza majd azt, és azt várnám, hogy esetleg elnézést kér egy hölgytől, képviselőtársunktól, Potocskáné Kőrösi Anitától.

A tegnapi nap folyamán volt itt egy felszólalás Selmeczi Gabriellától, aki hosszasan ecsetelte, hogy a kormány mennyire segít a nyugdíjasoknak, hogy a kormány mit tesz a nyugdíjasokért, különböző százalékokat sorolt hosszú perceken keresztül. Egyébként aznap tette mindezt Selmeczi Gabriella, amikor nyílvánosságra került, hogy önök januártól májusig átlagosan 890 forint/hóval emelték a nyugdíjakat. 890 forinttal! Ez azt jelenti, hogy napi majdnem 30 forinttal sikerült önöknek a nyugdíjasokat megtisztelni. Önök pedig itt sikerpropagandát mondanak azzal kapcsolatosan, hogy mi a nyugdíjasokhoz való hozzáállásuk. Körülbelül ennyire tisztelik a nyugdíjasokat, ezzel a napi 30 forinttal.

Azt is elmondtuk, hogy a költségvetésnek mindig alkalmazkodnia kellene a jelen helyzethez, a realitásokhoz, a való élethez, és azt kellene figyelembe venni. De azt látjuk, hogy önök egyáltalán nem a való életben élnek, hanem egy elefántcsonttoronyban vannak, nem látják azt, hogy a járványhelyzet következtében milyen nehéz helyzetben vannak a magyar családok, milyen nehéz helyzetbe került több százezer család, ahol elvesztették a munkájukat, ahol napról napra élnek, sőt nagyon sok helyen már a napról napra élés is nehézségeket jelent. De önök nem ehhez alkalmazzák sem a költségvetést, sem a megalapozó törvényeket.

Az önkormányzatokról itt is nagyon sok szó esett. Elmondták, hogy az önkormányzatoknak mit kellene csinálniuk, de az én véleményem szerint önök nem beszélnek az önkormányzatokkal. Önöknek fogalmuk sincs arról, hogy az önkormányzatok feladat- és hatásköreit hogy változtatják meg, milyen nehéz helyzetbe hozzák őket, s ezzel mennyire megy tönkre az ország, mennyire mennek tönkre bizonyos területek. Mi viszont beszélgetünk az önkormányzati képviselőinkkel, akik nagyon komoly munkát végeznek a különböző önkormányzatokban, meghallgatjuk a véleményüket, meghallgatjuk a javaslataikat, sőt be is nyújtjuk azokat a javaslatokat, amiket nekünk javasolnak. Csak hogy egy-két példát említsek: nem tudom, mennyire tudják, hogy a IX. kerületben milyen problémák vannak. Tudják, a IX. kerület Ferencváros. Önöknek nemcsak azzal kellene foglalkozniuk, amikor a Ferencváros nevet hallják, hogy a valóban világhírű labdarúgócsapatot hogyan tudják bekebelezni és hogyan lehet Kubatov Gábor az ő elnöke és fürödhet a nagy népszerűségben, hanem, tudják, van egy Ferencváros nevezetű kerület is, amely igaz, hogy ellenzéki vezetésű, igaz, hogy önök ott elvesztették az önkormányzati választásokat, de azért jó lenne, ha Ferencvárosban például a városrehabilitációs program folytatására szánnának pénzt.

(16.00)

Hiszen Budapest belső területének egyik kiemelkedő értéke az egyedi városszerkezeti karakter és építési arculat (Dr. Rétvári Bence közbeszól.), Belső- és Közép-Ferencváros része a világ egyik legjelentősebb historikus és szecessziós stílusú épületállományával rendelkező Budapestnek.

Államtitkár úr, figyeljen, hátha esetleg tanul ön is valamit ebből (Dr. Rétvári Bence: Figyelek!), hátha esetleg megihletik ezek a sorok, és esetleg még meg is szavazza azt a módosító javaslatot, amit a Jobbik benyújtott Ferencváros érdekében, amit önök természetesen figyelembe vehetnének, és segíthetnének, hogy ez a városkarakter-megőrzés megtörténjen. A leghatékonyabb megoldás lenne egy komplex városrehabilitáció alkalmazása, melynek során a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, infrastrukturális és városépítészeti szempontokat átfogóan és összehangoltan kezelik.

A rehabilitációs program folytatásaként kulcsszerepet kap az eredeti városi szövet megőrzése, a tömbök építészeti és társadalmi revitalizációja. Ezt az egyensúlyteremtő városrehabilitációs modellt egyidejűleg irányítják az önkormányzati, a befektetési és a lakástulajdonosi piaci elképzelések és szempontok. Államtitkár úr, szerintem ez abszolút támogatható lenne, hiszen Ferencváros önöknek is fontos lehet, attól függetlenül, hogy mint említettem, elvesztették az önkormányzati választásokat.

De hadd mondjak még másik példát, lehet, hogy ez még jobban meglepi önt esetleg. Terézvárosban dr. Beleznay Zsuzsanna jobbikos alpolgármester asszony, aki egyébként úgy dolgozik, ahogy önök eddig még soha nem dolgoztak, kint van folyamatosan az emberek között, az emberekért próbál tenni, és folyamatosan kapcsolatot tart velük, nagy-nagy megelégedésére egyébként a terézvárosi polgároknak, hiszen tudják, egy-egy kerületben, egy-egy városban a mindennapokban nincsenek fideszesek meg MSZP-sek meg jobbikosok, minden egyes döntés, amit önök meghoznak, minden egyes probléma ugyanúgy érinti a fideszes szavazót, mint a jobbikos szavazót is. Éppen ezért Beleznay Zsuzsannát a fideszes szavazók is elismerik, hiszen őértük is dolgozik. Ő kért meg arra, hogy felhívjam az önök figyelmét arra, hogy Terézvárosban milyen problémákat okoztak az önök rendelkezései, és mi lenne, amiben segíthetnének. Például, nem tudom, mennyire tudják, hogy szeretnék, ha az egyik legfontosabb világörökségi helyszínünk, az Andrássy út végre XXI. századivá válhatna. (Dr. Rétvári Bence: Maradjon XIX. századi! ‑ Nacsa Lőrinc: Jobb a XIX. századi!) Az ország sugárútja jelenleg… Államtitkár úr, menjen ki, nézze meg (Dr. Rétvári Bence: Az sem tetszik?), hogy ez a sugárút jelenleg egy koszos autópályára hasonlít önöknek köszönhetően. Nem mint Budapest ékköve jelenik meg, hiszen sem a fővárosi, sem a terézvárosi önkormányzat nem képes ezt a kérdést önerőből rendezni. (Nacsa Lőrinc: Mert jobbikos az alpolgármester!) Önöknek köszönhetően nem képes, önök vonták el azokat a bevételeket az önkormányzatoktól. És turisztikai, levegőminőségi és kereskedelmi szempontból is itt az ideje az állami beavatkozásnak, hogy az Andrássy út a szmogból és a kátrányból fellélegezve a budapesti turizmus ütőere lehessen. Csak lehet, hogy önöknek ez nem fontos.

Mint ahogy lehet, hogy önöknek az sem fontos egyébként, és ezt is ajánlom Nacsa Lőrinc figyelmébe is, hogy a Nyugati pályaudvar mögött a rozsdaövezet rekultiválása vajon várat‑e még magára. (Nacsa Lőrinc: Nem szavaztad meg! ‑ Dr. Rétvári Bence: Ti támadjátok!) Nem lenne‑e jobb, ha önök megszavaznák egy ökoparkolóház építését? Most lehetőségük van rá, hiszen benyújtottam módosító javaslatban (Dr. Rétvári Bence: Ti támadjátok!), hogy támogassák, hogy Budapest belvárosi kerületei számára a legnagyobb kihívást a parkolóhelyek hiánya és a koszos levegő jelenti. Ezt az ingyenes parkolás rendszere tovább rontotta, hála a Fidesznek. Ugye, ezt is önök hozták, bár próbálják, ahogy látom, most sem elismerni a hibájukat. Célunk olyan, Nyugat-Európában már ismert parkolóház felépítése, amely több mint ezer parkolóhelyet tudna biztosítani (Dr. Rétvári Bence: Behozza a belvárosba az autókat?), egyben több szinten, több ezer négyzetméternyi zöldfelületet és parkot adhat Magyarország legsűrűbben beépített területének. Változtathatnak ezen, csak támogatni kell ezeket a javaslatokat!

De mondok, államtitkár úr, mást, ami lehet, hogy önt esetleg érdekli. Tudja, Budapest belvárosa sok tekintetben kis értékű vagyonellenes bűncselekmények fellegvára is. Pintér Sándor azt mondta, hogy két hét alatt rendet tesz, sajnos ez a rend továbbra sem áll fenn. Tehát én úgy gondolom, hogy a belvárosi rendőrkapitányságok fejlesztésére is adhatnának pénzt. Ezt is dr. Beleznay Zsuzsanna kérte, be is nyújtottuk ezt a módosító javaslatot. Tehát tehetnek azért is, hogy a rendőrök jobb körülmények között végezhessék a munkájukat nap mint nap.

Aztán mondok még mást, jó, önöknek, ami hátha meglepi önöket. Tudják, Budapest belső kerületeiben a legtöbb társasház a lakófunkció mellett fontos műemlék is. Tehát ha majd nem az autóból nézik, egyszer sétáljanak el, mondjuk, a VI. kerületbe, nézzék meg, egyébként gyönyörű műemlék épületek is vannak. A probléma csak az, hogy ezeknek az állapota sok tekintetben gyakorlatilag életveszélyes, tehát akár még önökre is életveszélyt jelenthet, nemcsak az ott lakók, hanem a járdán közlekedők is veszélyben vannak a lezuhanó vakolatdarabok miatt. Úgy gondoljuk, és úgy gondolja a VI. kerületi önkormányzat is, hogy ne várjunk addig, amíg tragédia történik. Igen, tudjuk, hogy ezek többségében magántulajdonú ingatlanok, ám a lakóközösségeknek, bár önök azt állítják, hogy itt óriási megtakarításai vannak a családoknak, nincs megtakarításuk, nincs forrásuk önerőből rendezni az épületek állagát. Mind műemlékvédelmi, mind városképi, mind turisztikai, mind biztonsági szempontból elengedhetetlen lenne az állami beavatkozás és segítség. Ezt is megtehetik majd most, amikor gombot fognak nyomni, hiszen szavazhatnak erre a módosító javaslatra is, ami pénzt adna az állami költségvetésből, hogy olyan fejlesztéseket valósíthassunk meg, amelyek valóban az emberek életét jobbá teszik.

Mondok még valamit. Ha már folyamatosan egy járványhelyzet közepén vagyunk, és önök az egészségügy helyzetéről beszélnek, és nem ismerik el azt, hogy önöknek is köszönhetően milyen nehéz helyzetben van az egészségügy, milyen leromlott állapotban van az egészségügy, itt van, rögtön mutathatják, hogy önök hajlandók segíteni, például a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet rekonstrukciója. Ezt az 1930-ban épült és azóta gyakorlatilag fel nem újított kórházat látni kell ahhoz, hogy elhiggyük, milyen. (Nacsa Lőrinc: Ez nem költségvetés!) Tehát el kellene menniük, meg kellene nézni, hogy milyen, és elképzelhető, hogy akkor másképp állnának hozzá ehhez a helyzethez. A festék mállik, a vezetékek lógnak a falakról, a folyosók piszkosak és tele vannak kiselejtezett bútorokkal. A beteg emberek az 50 éves rozsdás vaságyakon fekszenek; a betegeknek maguknak kell behozniuk a saját vécépapírjukat, törölközőiket, tisztálkodószereiket, törlőruháikat, valamint az evőeszközeiket is. Én úgy gondolom, hogy sokkal jobb helyen lenne az erre nyújtott költségvetési forrás, ha önök ezt megszavaznák, mint bárhol máshol, ahol, mondjuk, Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István megjelenik.

És ha már egészségről beszélünk, képviselőtársaim: nem tudom, mennyire tudják azt a súlyos egészségromboló helyzetet, ami jelen pillanatban Budapest belvárosa vízvezetékeinek köszönhetően fennáll. Ha rátekintünk arra a térképre, amely összegzi Budapest ivóvizének ólomtartalmát, láthatjuk, hogy a teljes belváros a vörös zónában van, azaz az ivóvíz túl sok ólmot tartalmaz, amelynek fő oka a rossz és elhasználódott csővezetékekben keresendő. Ez olyan hatalmas beruházást jelent, amelyet csak állami segítséggel oldhatnak meg a kerületek és az önkormányzatok. Én úgy gondolom, nem nézhetjük tétlenül, hogy az egyik alapszükségletünk, az ivóvíz, mérgezze budapestiek tízezreit. Önök ez ellen is tehetnének, hiszen soha nem foglalkoztak ezzel, soha nem foglalkoznak azzal, hogyan tehetnék a budapestiek életét jobbá. Én úgy gondolom, hogy most tehetnek ezzel kapcsolatosan, hiszen ha el tud indulni ez a beruházás, önöknek nem kell mást csinálniuk, mint a költségvetésből megfelelő forrást biztosítani arra, hogy ne ólommal mérgezett vizet kelljen inni a belvárosi lakosságnak.

Lehet, hogy azt mondják, hogy hú, ezek nagyon nagy kiadások, mert biztos ezt mondják, hiszen önök megalapozottan gondolkoznak folyamatosan, és arra, amire kellene, arra soha nem jut pénz, ellenben minden másra igen. Igazuk is van, mert ezek nem kis beruházások lennének, nem kis összeget emésztene fel, de attól függ, hogy milyen szempontból nézzük, hiszen ha egy magyar család keresete szempontjából nézzük, akkor nagyon nagy pénz.

(16.10)

Viszont ha más szemszögből nézzük, mondjuk, abból a szemszögből próbáljuk meg megnézni, hogy egy kis falu labdarúgócsapata… ‑ ha már a Ferencvárostól kezdtük, akkor végezzük egy másik labdarúgócsapattal: a felcsúti fociakadémiára önök mennyi pénzt, mennyi közpénzt herdáltak el az elmúlt években, akkor ezek a felújítások és ezek a kérések, amiket itt most éppen felsoroltam önöknek, ezek elenyészőek ahhoz képest, hogy csak a tavalyi évben 7,5 milliárd forint közpénzt költöttek a felcsúti fociakadémiára, vagyis napi 21 millió forint közpénzt juttattak a felcsúti fociakadémiára.

Eddig, mióta önök vannak kormányon, 80 milliárd vándorolt focira Felcsútra ‑ 80 milliárd! ‑, tehát ez bőven kijönne, amit az előbb felsoroltam, ebből az összegből, és ennek a felcsúti focicsapatnak a saját tőkéje jelenleg 33 milliárd forint.

Uraim, döntsék el, hogy mi a fontos önöknek: a felcsúti foci vagy az, hogy ne legyen ólommal mérgezett a víz, hogy az Andrássy út ismét régi pompájában mindenki megelégedésére szolgáljon, vagy pedig az, hogy ne essen az emberek fejére a vakolat és a műemlék épületeket megvédjük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezt önöknek kell eldönteni, a szavazásukkal el is fogják majd dönteni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)