Balla Mihály (Fidesz)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! A 2022-es költségvetés, ahogy már sokszor is elhangzott, az újraindítás költségvetése, és a középpontjában a munkahelyteremtő beruházások, a családtámogatás, az adócsökkentés és nagyon fontos tételként még az időskorúak megbecsülése is középpontjában áll.

A munkahelyteremtési programokon belül én szeretném kiemelni azt a témakört, amiben Varju képviselőtársamnak éppen volt egy állítása, hogy a Külügyminisztérium koordinálásával, illetve a Külügyminisztérium támogatásával vagy annak a háttérintézményei támogatásával különböző cégek, vállalatok, vállalkozások, külföldi befektetők, beruházások milyen támogatásokhoz jutottak.

Én azt gondolom, hogy ez a beruházásösztönzési, beruházásvédelmi, gazdaságvédelmi program, ami az elmúlt két évben különösen a világjárványnak köszönhetően fontos volt, hogy elinduljon, hogy segítsen azokon a vállalkozásokon, amelyek éppen nehezebb helyzetbe kerültek, vagy segítsen abban, hogy adott esetben egy kapacitásbővítéssel, egy termelési bővítéssel még jobban piachoz tudjon jutni, vagy még jobban felkészüljön arra, hogy ha elkezdődik a nyitás, elkezdődik az újraindítás, akkor már egy versenyhelyzetben előrébb legyen, mint adott esetben a versenytársai a térségben.

Úgyhogy ezek a fejlesztések sok esetben, nemcsak az, hogy munkahelyet teremtettek, hanem adott esetben az ott dolgozók számára nagyobb lehetőséget, nagyobb perspektívát is nyitottak, és ha ezt nézzük, akkor a 2022-es költségvetésben ilyen jellegű támogatási lehetőségekre megvan az az összeg, ami idén is mintegy 80 milliárd forintban most is nevesítve ott van a költségvetésben a Külügyminisztérium és annak intézményei fejezeti részében.

És hogy ez miért fontos, amit például a Külügyminisztérium tett? Én Nyugat-Nógrádban azt tapasztaltam, hogy a különböző térségi ipari központjainkban, legyen szó a balassagyarmatiról, legyen szó a rétsági ipari térségről, övezetről vagy legyen szó a most feltörekvőben lévő berceli ipari övezetről, azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés beruházások, befektetések, cégindítások iránt. Ebben van egy fontos szempont is: az, hogy látni lehet, hogy egyre több olyan intézkedése van a költségvetésnek, a kormányzatnak, adott esetben a Külügyminisztériumnak, amely segíti az ideérkező cégeket.

És hogy egy nagyjából pontos számot is mondjunk az elmúlt két évből: ezeknek a gazdaságfejlesztési, gazdaságvédelmi programoknak köszönhetően Nyugat-Nógrádban mintegy háromezer munkahely tudott stabillá válni, háromezer munkahelyet sikerült megmenteni csak az ipari szektorban.

Én azt gondolom, hogy ezek a lehetőségek, ezek a pályák azért is fontosak, mert a Külügyminisztérium költségvetésében szerepel egy olyan tétel is, amely kifejezetten a külhoni nemzetrészek gazdasági, gazdaságfejlesztési elképzeléseit segíti, legyen az akár egy kisvállalkozás, legyen akár ez egy gazdálkodó szerv vagy mezőgazdaságból élő cég vagy vállalkozás. Nagyon fontos, hiszen ott Nyugat-Nógrádban, az Ipoly mentén látjuk azt, hogy az Ipoly két oldalán élők, akik gazdálkodnak, akik valamilyen gazdasági tevékenységet folytatnak, azok alapvetően kölcsönhatásban vannak egymással, hiszen egyrészt a határ mentének kialakult a maga gazdasági környezete, legyen szó a kereskedelemről, legyen szó akár a mezőgazdasági lehetőségekről, és elindult egy olyan folyamat például magyar-szlovák relációban az Ipoly mentén, amiről azt gondolom, hogy egy nagyon fontos lehetősége a következő időszakban az ilyen határ menti térségeknek.

Nagyon fontos volt az is, hogy ebben a fejlődésben, ebben a lehetőségben óriási támogatást jelentett az, hogy a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium a járványhelyzet idején nagyon sok olyan döntést hozott, amelyek a határ menti forgalmat, kereskedelmet segítették, illetve a gátakat, az akadályokat elgördítették ez elől.

És hogy a ’22-es költségvetésnek néhány gondolatát még idehozzam: én nagyon fontosnak tartom, hogy azok a vállalkozások, amelyek most megmentették ezeket a munkahelyeket, fejlesztettek, az ott élő alkalmazottak, az ott dolgozó szakemberek számára egy újabb és jobb egzisztenciális lehetőséget tudnak nyitni, és ez az újranyitás ebben segít. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos iránya lehet például Nógrád megyének, a nagyon ütemesen felzárkózó nyugat-nógrádi térségnek a lehetőségei között.

Fontos az, hogy látjuk, hogy azok a programok, amelyek a jövő évi költségvetésben is benne lesznek, legyen szó a „Magyar falu” programról, legyen szó az otthonteremtési programokról, legyen szó a falusi CSOK-ról, ezek mind-mind olyan döntések, amelyek, ha összekapcsoljuk egy térségben a gazdasági lehetőségek mellett, munkahelyteremtés, munkalehetőségek mellett, egyre több fiatalnak adnak majd egy kiindulási pontot ahhoz, hogy ezeken a településeken adott esetben családot alapítson, alapvetően otthont létesítsen, és vagy hazatalál, hogyha éppen máshol dolgozott eddig, vagy pedig otthon fog maradni, és a szülőföldjén fog megpróbálni boldogulni. Ez egy óriási lépés.

És hogy milyen számok indultak el, milyen arányok indultak el? Egyre inkább azt látjuk, hogy a budapesti agglomeráció vagy egyáltalán azok, akik a központi gazdasági övezetekben dolgoznak vagy annak beszállítóinál, cégeinél dolgoznak, egyre inkább gondolkodnak abban, hogy eljönnek vidékre. Ahogy Szabó Zsolt képviselőtársam is Heves megyéről, az ő választókerületéről beszél, hasonló folyamatok látszódnak Nyugat-Nógrádban is, hogy egyre többen gondolkodnak abban, hogy eljöjjenek a mi térségünkbe, ott telepedjenek le, és elérhető munkahely-lehetőséget élvezve vagy annak a közelsége miatt letelepedjenek és családot alapítsanak.

Ezek azok a lehetőségek, amelyek részben a gazdasági minisztériumnak köszönhetően, és itt még külön szeretném megemlíteni az Innovációs Minisztériumot is, hiszen ők voltak azok, amelyek még a gazdaságfejlesztési vagy gazdaságvédelmi program idején azokat a hazai kis- és közepes vállalkozásokat segítették tizenmillió forintokkal vagy adott esetben százmillió forinttal, akiknek tényleg az volt a fontos, hogy megmaradjanak, a piacon maradjanak, a munkahelyeket megtartsák, és Nyugat-Nógrádban nagyon sok olyan vállalkozás van, amely emiatt a magyar kormánynak köszönetet tud mondani, és köszönetet tud mondani azért a segítségért, támogatásért, hogy meg tudták őrizni a munkahelyeiket.

Úgyhogy ezek a lehetőségek, hogyha folytatódik ez, úgy látjuk, hogy a jövő évi költségvetésben ezek a gazdaságvédelmi, gazdaságtámogatási programok alapvetően meg fognak maradni, és én azt gondolom, hogy ez adott esetben nemcsak országosan, hanem a térségekben, adott esetben az én körzetemben, Nyugat-Nógrádban is nagyon fontos támogatási és gazdasági fejlődési lehetőséget fog magában hordani.

Bízom abban, hogy a vállalkozások ezek után 2022-ben is számíthatnak azokra a támogatásokra, amelyeket a kormány irányából, a különböző minisztériumok irányából, akár uniós vagy akár hazai forrásokból meg fognak tudni kapni ahhoz, hogy tovább fejlesszenek, tovább bővítsék azokat a lehetőségeket, legyen az export, legyen az térségi, regionális, kereskedelmi vagy eladási lehetőség, amiben ezekkel a támogatásokkal még bátrabban és még intenzívebben fel fognak tudni lépni annak érdekében, hogy a térség gazdasága fejlődjön, és az ott élő emberek számára minél biztosabb megélhetést tudjanak biztosítani. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a 2022-es költségvetést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(12.10)