Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden három dologra reagálnék, amit Varga László képviselő úr említett. Az első, ami a gazdasági felzárkózást illeti, azt hadd mondjam, látjuk mindnyájan, hogy milyen feladatok vannak előttünk, és amikor az eddigi eredményekről számolunk be, akkor én azt gondolom, hogy nem sikerpropagandát folytatunk, hanem tényeket közlünk. Ennek a jegyében, amikor képviselő úr azt mondta, hogy a térségbeli országokhoz képest azért nem olyan fényes a helyzet, hadd idézzek Eurostat-adatokat. 2010 és 2021 első negyedéve között az Unió átlagos növekedése a teljes időszakban 10,3 százalék, Magyarországé 30,3 százalék, a V3-aké 32,1 százalék.

Azt azért nem felejthetjük el, hogy 2010 után egy nagyon súlyos gazdasági helyzetben volt Magyarország, sokkal súlyosabb, mint a másik V3-é, ezt képviselő úr pontosan tudja. Egyik ország sem volt olyan pénzügyi helyzetben, mint Magyarország, egyik ország sem volt IMF-hitel és európai bizottsági hitel finanszírozásában, egyik országnak sem volt akkora államadóssága, mint Magyarországnak, ezért ha 2014-hez, a stabilizáció utáni időszakhoz képest nézzük a felzárkózást, akkor Magyarország növekedése nagyobb volt, mint a visegrádi három országé. Ez az első dolog, amire reagálni akartam.

Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy oktatásra kevesebb pénzt költünk. Ez tényszerűen nem igaz. Valószínűleg az zavarta meg képviselő urat, hogy a modellváltó felsőoktatási intézményeknek a saját bevétele az Országgyűlés korábbi döntése értelmében a 2022-es költségvetési törvényben már nem szerepel. Ez több száz milliárd forintos tétel. Tehát kérem képviselő urat, hogy ezt is vegye figyelembe. A felsőoktatás finanszírozása is növekszik, a felsőoktatási intézmények támogatása is növekszik 2022-ben 2021-hez képest, és a közoktatási intézmények finanszírozása is növekszik.

És végül a harmadik: az önkormányzati kérdés. Rengeteget beszéltünk róla, de itt megint kénytelen vagyok azért tényszerű információkkal kiegészíteni azt, amit képviselő úr mondott. Egyrészről a költségvetési törvények, így a jövő évi költségvetési törvény is az önkormányzatok kötelező feladatához határoz meg finanszírozást. A kötelező feladatok finanszírozása 2022-ben 2021-hez képest növekszik, és 2021-ben a 2020-as évhez képest a kötelező feladatokhoz kapcsolódó állami támogatás és a szolidaritási hozzájárulás egyenlege például Miskolc tekintetében javult. Kérem, polgármester urat kérdezze meg erről, számításaim szerint több mint 300 millió forinttal javult 2021-ben 2020-hoz képest a kötelező feladatok finanszírozása.

A tömegközlekedés Budapest kivételével nem kötelező feladat. Abban képviselő úrnak igaza van, hogy a tavalyi évben a koronavírus okozta járványhelyzetben mindnyájunknak, mindenkinek, az államnak is és az önkormányzatoknak is ki kellett venni a szerepét a járvány elleni védekezés finanszírozásából. Abban igaza van, hogy a gépjárműadó a járvány elleni védekezést szolgálta, de kérem, az arányokat is nézzük meg. 34,4 milliárd forint volt, amelyet a tavalyi évben a járvány elleni védekezésre kellett a gépjárműadóból fordítani, az összes kiadás pedig 1000 milliárd forint fölött volt.

Ami az egyedi támogatásokat illeti, megint cáfolnom kell képviselő urat. Itt van előttem egy lista a rendszerszerű támogatásokon túli egyedi támogatásokról. A listán rajta van egyedi támogatásként Miskolc városa is 1 milliárd forint fölötti támogatással, de rajta van Eger, rajta van Salgótarján és számos olyan önkormányzat, ahol ellenzéki vezetés van.

És ha mérleget akarunk vonni arról, hogy mit jelentett a járvány az önkormányzatok számára, az említett kivéreztetés mit jelent a számokban, hadd mondjam el ismét, hogy a 2019. év végén az önkormányzatok teljes állampapír- és kereskedelmi banki pénzeszközállománya 1080,5 milliárd forint volt, 2020 végére ez 1048,1 milliárd forintot tett ki. Én azt elfogadom, és elismerem, és azt is gondolom, hogy igen, számos önkormányzatnak kihívást jelentett ez a koronavírus-válság, mint mindenkinek, de az, hogy kivéreztetés lenne, ezen számok tükrében, az 1000 milliárd forint feletti állampapír- és kereskedelmi banki önkormányzati állomány tükrében azért, azt gondolom, hogy legalábbis árnyalandó kijelentésnek minősíthető.

(11.30)

Ami fontos szerintem, és az önkormányzatoknak is az az érdeke, hogy az a gazdasági felzárkózás, amiről a statisztikákat említettem az 1. pont alatt, az 2020-tól, ’21-től ismét megvalósuljon. ’20-ban a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt, mint az uniós átlag, ’21-ben, bízunk abban, hogy nagyobb lesz, 4 százalék fölötti növekedéssel kalkulálunk, és amennyiben a kormányzati javaslatot az Országgyűlés elfogadja és a számításaink beigazolódnak, akkor jövőre 5 százalék fölött növekedhet a magyar gazdaság, ez pedig a helyi önkormányzatoknak növekvő iparűzésiadó-bevételt kell hogy eredményezzen. Köszönöm szépen.