Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten meine vorgestrige und gestrige, 20-minütigen Reden bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/16118. über den ungarischen Haushalt 2022 im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf weiter ausführe.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében a mai napon folytassam a tegnapelőtti és tegnapi 20-20 perces hozzászólásaimat, a 2022. évi központi költségvetésitörvény-javaslat nemzetiségi igényeinek kifejtését.

A tegnapelőtti, szerdai első felszólalásomban a 2022. évi központi költségvetésitörvény-javaslattal kapcsolatos hozzászólásomat egy rövid visszatekintéssel kezdtem, hogy az elmúlt ciklus elején, 2014-ben milyen helyzetben voltak a Magyarországon élő nemzetiségek, honnan indultunk, az előző hat évben miben és hogyan tudtunk előrelépni, hol tartunk ma, milyen céljaink vannak a továbbiakra, ezek eléréséhez milyen megoldandó feladatok állnak előttünk. Tettem mindezt azért, mert mindezek kellő mértékű áttekintése és ismerete nélkül sem az elmúlt éveket, sem a 2022. évi központi költségvetéssel kapcsolatos nemzetiségi igényeket nem lehet reálisan értékelni, a helyükön kezelni, a megfelelő kormányzati és parlamenti döntéseket meghozni.

Ebben a felszólalásomban részletesen beszéltem a 2016 őszén kidolgozott nemzetiségipedagógus-program eredményeiről: elsőként a nemzetiségi pótlék négyszeresére történt emeléséről és teljes körű kibővítéséről, melynek eredményeként 2021-ben már mintegy 4 ezer nemzetiségi pedagógus nagyjából 3,5 milliárd forinttal több nemzetiségi pótlékban részesül; másodikként a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíj bevezetéséről és három lépcsőben történő teljes körű kiterjesztéséről, melynek eredményeként már 417 nemzetiségipedagógus-hallgatóval van ösztöndíjszerződésünk, több mint 200 millió forint nagyságrendben.

Ugyanakkor elmondtam azt is, hogy bár komoly erőfeszítéseket tettünk és teszünk a képző egyetemek és főiskolák felé annak érdekében, hogy a felsőfokú nemzetiségi képzés alkalmas legyen egyrészt nagyobb számú nemzetiségi hallgató képzésére, másrészt hogy a nemzetiségipedagógus-képzés minőségét, elsősorban a nemzetiségi nyelvi kompetenciák fejlesztését el tudjuk érni, de ennek a munkának a java még előttünk van. Jeleztem azt is, hogy erről pénteken, azaz ma fogok részletesebben beszélni.

Teljesen nyilvánvaló, hogy bármilyen jelentős előrelépéseket és pozitív eredményeket tudtunk és tudunk elérni a nemzetiségi intézmények fenntartói és tulajdonjogainak átvétele, a nemzetiségipedagógus-pótlék, a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíj, összefoglalóan a nemzetiségi oktatási autonómia feltételeinek biztosítása terén, ha ez nem tud összekapcsolódni a felsőoktatásban a megfelelő számú és magas színvonalú nemzetiségipedagógus-képzéssel, akkor minden erőfeszítésünk hiábavalóvá válik.

Magas színvonalú nemzetiségipedagógus-képzés nélkül elképzelhetetlen tartósan színvonalas nemzetiségi oktatás-nevelés, a nemzetiségi nyelv és kultúra megőrzése, holott Magyarország Alaptörvénye ezt garantálja minden magyarországi őshonos nemzetiségnek, és a feltételek biztosítása a magyar állam feladata.

Az elmúlt években a Magyarországi nemzetiségek bizottsága több nemzetiségi országos önkormányzattal közösen jelentős erőfeszítéseket tett és tesz a felsőoktatásban szinte folyamatosan felmerülő nemzetiségi képzéssel kapcsolatos kisebb-nagyobb problémák, nehézségek javítására, megoldására.

(9.50)

Csak néhány esetet hadd jelezzek az elmúlt közvetlen időszakból! A bajai Eötvös József Főiskola Nemzetiségi és Idegen Nyelvi Intézeténél, annak ellenére, hogy a hallgatók több mint 90 százaléka német és horvát nemzetiségipedagógus-hallgató, vezetőnek mégis egy angol szakos került kinevezésre.

A Pécsi Tudományegyetemen a német állammal közösen alapított Német Alapítványi Tanszék támogatása, amely mind ez idáig külön soron került finanszírozásra, két éve bekerült az egyetemi nagy kalapba, innentől kezdve a levegőben lóg a tanszék helyzete, hosszú ideig nem lett meghirdetve a tanszékvezetői állás sem.

Sorozatban érkeztek, érkeznek a jelzések, hogy több képzőhelyen a kisebb létszámokkal nem indítják el a szerb, szlovák, horvát, ukrán vagy éppen bolgár nemzetiségipedagógus-képzést, holott a kisebb nemzetiségeknek két-három nemzetiségi pedagógus is egy-egy nemzetiségi köznevelési intézmény fennmaradását, megőrzését jelenti, jelentheti.

Mindmáig nem került elfogadásra a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon a nemzetiségi szakirány létesítése.

A Bologna-revízióhoz kapcsolódó javaslatok keretében nem került elfogadásra a nemzetiségi nyelvi képzés arányának javasolt jelentős növelése. Elfogadhatatlan a magyarországi nemzetiségek számára, hogy a nemzetiségipedagógus-képzésben mindössze a képzés 15-20 százaléka történik nemzetiségi nyelven, a többi magyarul; ennek minimum a fordítottjára lenne szükség.

Az elmúlt években az ELTE-n, mely a magyar nemzetiségipedagógus-képzés egyik alapvető intézménye, a bölcsész- és természettudományi karok támogatása jelentősen megemelkedett, de a nemzetiségitanító- és óvodapedagógus-alapképzési szakok normatívája nem került megemelésre. Az ELTE-TÓK esetében ennek kompenzálására a korábban külön soron biztosított 63 millió forint normakiegészítés, valamint a 10 millió forint lektori támogatás a 2021. évben már nem külön soron lett biztosítva, és ugyan az ELTE 1,1 milliárd forinttal több támogatást kapott, a szenátus döntése alapján ugyanakkor az ELTE-TÓK ebből egyetlen forintot sem kapott vissza.

Az ELTE Origó az elmúlt ősszel meg akarta szüntetni 13 úgynevezett kisebb nyelv, köztük öt nemzetiségi nyelv nyelvvizsgáit. Hosszas tárgyalásokat követően az elmúlt hetekben tudtuk biztosítani az ITM-mel közösen azokat a finanszírozási, támogatási összegeket, amelyek révén ezt meg lehetett menteni, részben vissza lehetett állítani. Időközben az ELTE Origó áttért vagy részben áttért az online nyelvvizsgáztatásra, és a problémák ezen a területen újratermelődtek. Lehetne még hosszan sorolni, mert ezek a nemzetiségi képzéssel kapcsolatos kisebb-nagyobb problémák szinte valamennyi képzőhelyen különböző mértékben, de megjelennek.

Rendszerszintű, generális problémának tartjuk, hogy míg a nemzetiségi köznevelés minden szintjén, az óvodák, általános és középiskolák esetében, minden nemzetiségi oktatást-nevelést végző intézménynél a törvény által garantáltan legalább véleményezési joga, a nemzetiségi köznevelési intézmények esetében pedig egyetértési, tehát vétójoga van az érintett nemzetiségi önkormányzatoknak minden érdemi kérdésben, addig a felsőoktatás nemzetiségi képzést érintő döntéseiben a magyarországi nemzetiségeknek a képző intézmények vonatkozásában sem egyetértési, sem véleményezési joga nincsen, sőt az alapvető tájékozódás is rendkívül nehézkes és körülményes, többnyire utólag jutnak tudomásunkra az egyetemek, főiskolák nemegyszer nemzetiségi képzésre vonatkozó, számunkra hátrányos döntései.

A felsőoktatás területén a nemzetiségekkel való egyeztetésre vonatkozóan a 2011. évi CCIV. számú, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 64. § (4) bekezdése írja elő: „A miniszter a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Ha a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi az anyanyelvű vagy anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését…”, akkor a feltételeket biztosítja.

Ugyanakkor most az új, modellváltás alatt lévő, alapítványi fenntartásba átmenő egyetemeknél a kuratóriumok átveszik az állam mint fenntartó szerepét, és a miniszter helyett a kuratóriumok döntenek majd például az egyetemek stratégiai kérdéseiben, amelyik nemzetiségi képzéssel is foglalkozik, így természetesen a nemzetiségi képzésre vonatkozó kérdésekben is, ezért úgy gondoltuk, hogy a miniszter részére a felsőoktatási törvényben előírt véleménybeszerzési kötelezettséget ki kell terjeszteni ugyanúgy a kuratórium nemzetiségi képzésre vonatkozó döntéseire is.

Ezért ennek érvényesítésére a T/15728. számú, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán 2021. április 12-én önálló képviselői módosító indítványt nyújtottam be, amelyet a Kulturális bizottság, majd ezt követően a parlament is elfogadott. Az elfogadott módosító indítványom szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 73. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „A fenntartó a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét.”

Ez egy komoly előrelépés a jövőre nézve, de még mindig csak az út elejét jelenti. Nyilvánvalóan a véleménybekérési kötelezettséget a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntésekhez ki kell terjeszteni a nemzetiségi képzést végző felsőfokú intézmények dékánjaira, szenátusaira, valamint az önálló nemzetiségi tanszékek dékánjaira is.

Úgyszintén meg kell vizsgálni azt is, hogy melyek azok a nemzetiségi képzés szempontjából kiemelt fontosságú döntések, például nemzetiségi tanszék alapítása, átszervezése, megszüntetése, tanszékvezető kinevezése, nemzetiségi tanszék költségvetése és a többi, amelyeknél a véleménybekérés helyett egyeztetési kötelezettséget és egyetértési jogot kell biztosítani az Országos Nemzetiségi Tanácsnak, ugyanúgy, ahogy ez a nemzetiségi köznevelési intézményeknél az érintett nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítva van.

Mindezek alapján, azt gondolom, megkérdőjelezhetetlen, hogy rendkívül sürgősen és nagyon komoly további előrelépésekre van szükség a nemzetiségi felsőoktatás területén úgy a szükséges kiegészítő nemzetiségi támogatás biztosítása, mint a szabályozás és a szervezet terén. Ehhez kérem a továbbiakban is a parlament és az önök segítségét.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi 20 perces felszólalásomban elmondtam, hogy a 13 magyarországi őshonos nemzetiség a T/16118. számú, a Magyarország 2022. évi központi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslathoz összesen 2 milliárd 970,3 millió forint összegű módosítást kíván benyújtani, majd teljeskörűen kifejtettem, hogy a módosítások milyen nemzetiségi területeket érintenek, és ezeket részletesen meg is indokoltam.

Az igényelt többlettámogatásokat alapvetően az elmúlt években, főként az utóbbi két évben történt törvénymódosítások tették objektíven szükségessé. A támogatási igények részletezésénél, a nemzetiségi köznevelési intézmények működési, gazdálkodási feladatai kiegészítő támogatására igényelt 350 millió forint támogatásnál jeleztem, hogy erről ma még fogok részletesebben beszélni, amit ezúton szeretnék megtenni.

Ahogy a tegnapi felszólalásomban elmondtam, a nemzetiségi köznevelési intézmények jelentős részénél, most már több mint száz intézménynél a fenntartói jogok, valamint a nevelési-oktatási feladatok ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon tulajdonjogának a fenntartó nemzetiségi önkormányzatok által történt átvétele gyökeresen új helyzetet teremtett, ami nemcsak a finanszírozás, támogatás szükségszerű átstrukturálását teszi szükségessé, hanem komoly szervezeti, szabályozási és gazdálkodási változásokat is igényel.

A szervezeti keretek biztosítására már évek óta keressük a legjobb megoldást. Átmeneti megoldásként már 2017-ben biztosítottunk a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet részére három fő többletstátuszt, meghatározóan az ő munkájuk révén tudtuk megoldani a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer bevezetését, kibővítését, folyamatos lebonyolítását, szakmailag segíteni a nemzetiségi köznevelési intézmények helyi nemzetiségi önkormányzatok által történő átvételének lebonyolítási folyamatát és egyéb más feladatokat is.

(10.00)

Ugyanakkor időközben az is egyértelművé vált, hogy egyik oldalról mi nem kívánjuk az országos pedagógiai intézetekre előírt valamennyi tevékenységet végezni ‑ elsősorban természetesen azokat, melyeknek nincs nemzetiségi vonatkozása ‑, másik oldalról viszont egy sor olyan nemzetiségi feladatot, létfontosságú nemzetiségi feladatot kell megoldjunk, melyeket a pedagógiai intézetekre vonatkozó általános szabályozás nem tartalmaz vagy nem tesz lehetővé.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkárságával és a Miniszterelnökséggel történt hosszú egyeztetések után arra a remélhetőleg végső megoldásra jutottunk, hogy az elmúlt év végén megszüntettük a Magyarországi Német Pedagógiai Intézetet, és megalakítottuk helyette a Magyarországi Német Pedagógiai Módszertani Központot, melynek tevékenységi körét már viszonylag szabadon, a tényleges igényeknek megfelelően határozhatjuk meg. Így többek között a módszertani központ feladata lesz a helyi nemzetiségi önkormányzatok által átvett nemzetiségi köznevelési intézmények pedagógiai, szakmai segítésén túl természetesen a jogi, gazdasági, szabályozási, sőt a felújítások, beruházások tekintetében műszaki jellegű segítése is. Ezt a módszertani központ ‑ a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer lebonyolításához hasonlóan ‑ a nemzetiségi köznevelési intézmények helyi nemzetiségi önkormányzati fenntartásában érintett további három nemzetiség, vagyis a román, a horvát és a szlovák intézmények részére is a szükséges és igényelt mértékben biztosítja. Ehhez a tevékenységhez a 2022. évi központi költségvetéshez benyújtott nemzetiségi bizottsági módosító indítványban négy státusz és az ehhez szükséges anyagi támogatás biztosítását kértük.

Azt az alapproblémát kell többek között a módszertani központ révén megoldani, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények elemi szintű költségvetéseinek évenkénti elemzésével és felülvizsgálatával, azonos elvek szerinti egységes értékelésével a központilag biztosított egyedi döntésű nemzetiségi kiegészítő keretből évente minden nemzetiségi köznevelési intézménynek biztosítsuk azt a szükséges és elégséges kiegészítő támogatást, amely az évenként eltérő vagy esetenként minden évben jelentkező többletköltségek finanszírozását, az egyenletes, kiegyensúlyozott, hatékony gazdálkodást teszi lehetővé. Az országos önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi intézményeknél, főleg a nagyobb nemzetiségeknél, ahol több intézményt tartanak fenn, az országos nemzetiségi önkormányzatnak lehetősége van szükség szerint az intézmények közötti éven belüli átcsoportosításokra, sőt tartalékai terhére esetleg éven túli támogatásra is.

A helyi nemzetiségi önkormányzatok mind önálló jogi személyek, nincs lehetőség egyrészt év közben egyiktől a másikhoz való átcsoportosításra, és nincs lehetőségük arra sem, hogy adott évben megtakarítást képezzenek éppen egy következő évi jelentősebb kiadás miatt, lett légyen ez az esetenkénti kiadás a jubileumi jutalom, a tartós tankönyvek beszerzése, az elvileg ingyenes étkezési költség térítése abban az esetben, ha a normatíva nem nyújt rá fedezetet, és még hosszan lehetne sorolni azokat a kérdéseket és nehézségeket, amelyeket egy összevont, átfogó gazdálkodás során meg kell oldjunk.

Mindezek alapján tisztelettel kérem önöket, valamennyi frakciót, független képviselőt és természetesen a kormányzatot, hogy az elmondottak alapján gyermekeink, unokáink nemzetiségi jövőjének biztosítása érdekében támogassák a Magyarországi nemzetiségek bizottsága módosító javaslatát, melynek reményében mi is támogatni tervezzük a T/16118. számú, Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló módosított törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Szórványos taps.)