Szászfalvi László (KDNP)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérek a saját mondandómra, én magam is hadd reagáljak a Varga Zoltán képviselő úr által elmondottakra. Azt mondja Varga Zoltán képviselő úr, hogy ez a költségvetés mesehalmaz. Azt kérem, hogy beszélje meg a főnökével, hogy vajon annak idején az önök költségvetései mit tartalmaztak, hiszen az ön főnöke vallotta azt be, hogy milyen volt az önök költségvetése, milyenek voltak az önök költségvetései, nem mese volt, hanem folyamatos hazugság volt. Ő maga, az ön főnöke, az ön pártelnöke mondta, hogy hazudtak reggel, délben, este. Dobrev Klárára hivatkozik, hogy mit mondott a napokban, mi lesz 2022-ben. Képviselő úr, majd meglátjuk, hogy mi lesz ’22-ben, majd a magyar polgárok, a magyar választópolgárok fognak erről bölcs döntést hozni.

Azt mondják, hogy ezt a költségvetést ki fogják dobni a kukába; azt hiszem, hogy ebben valóban van gyakorlatunk. Én még emlékszem arra parlamenti képviselőként, ön nem ült itt akkor, hogy 2006-ban beterjesztettek egy csodálatosan szép költségvetést, amint a választás lezajlott, akkor egy-két hónapon belül azonnal kidobták a saját költségvetésüket a kukába, és radikálisan lecsökkentették a különböző támogatásokat a költségvetési módosításon keresztül. Ez az önök kukába dobálása, költségvetési kukába dobálása.

Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon farizeus az ön és az önök magatartása, mondhatnám azt, hogy tömény demagógia, amit hallottunk, tömény hazugságsorozat, amit elmondott.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt mondja ön Dobrev Klárára hivatkozva, hogy a költségvetés a demokrácia ünnepe, a költségvetés vitája és elfogadása a demokrácia ünnepe. (Varga Zoltán közbeszól.)

(9.10)

Ezek szerint önök ünnepi körülmények között szavazták meg a megszorító költségvetéseiket, sorozatban. Ünnepi körülmények között, ünnepelve szavazták meg az ön képviselőtársai, amikor elvették a pedagógusoktól, elvették az egészségügyi dolgozóktól, elvették az ápolóktól, elvették az orvosoktól az egyhavi bérüket. Önöknek ez ünnep volt!

Ünnepelve vették el a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjukat, egyhavi nyugdíjukat. Ez az önök számára ünnep volt, amikor mindezt megtehették. Ünnepelve vitték csődbe az önkormányzatokat. Hát, miről beszél, Varga Zoltán képviselő úr? Én is az önkormányzatok világából jöttem, 1990 óta dolgoztam az önkormányzati világban. Hát, önök csődbe vitték az egész önkormányzati rendszert. 2010 után nem véletlenül kellett radikális döntéseket hoznunk annak érdekében, hogy meg tudjuk menteni egyrészt az önkormányzatokat, másrészt az önkormányzatok intézményeit.

1300 milliárd forintért konszolidáltuk azokat az önkormányzatokat, amelyeket önök csődbe vittek folyamatos költségvetési megszorításokkal (Varga Zoltán közbeszól.), folyamatosan pluszfeladatokat róva az önkormányzatokra, miközben elvonták a költségvetési forrásokat. Hát, miről beszél ön, képviselő úr, ne haragudjon!? Ünnepelve vitték csődbe az önkormányzatokat. Ünnepelve adták el az országot az IMF-nek; akkor ezek szerint a költségvetés önöknek ilyen ünnep.

Ünnepelve adták el, privatizálták azokat a közszolgáltató cégeket, amelyek egy részét sikerült a magyar kormánynak az elmúlt tíz esztendőben visszaszerezni, ezzel is az állami vagyont gyarapítani és növelni. Hát, önöknek ez a filozófiája a költségvetésről, és nemcsak a filozófiája ez, hanem a konkrét gyakorlata is. Önök így fogadták el, ünnepi körülmények között, ezeket a megszorító csomagokat és megszorító költségvetéseket, azaz ebből az következik, hogy önnek, önöknek semmiféle erkölcsi alapja nincsen arra, hogy bennünket kioktassanak költségvetésből és az önkormányzati világ finanszírozásából, és sorolhatnám tovább.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rátérnék arra, amit eredendő módon mondandó voltam, mondandó vagyok. Ez a költségvetés, az előttünk fekvő 2022. évi költségvetés, ahogyan azt az előterjesztés is tartalmazza, ahogyan pénzügyminiszter úr ezt megfogalmazta, az ország újraindításának a költségvetése; a gazdaság újraindítási akciótervét tartalmazza, amely a modern Magyarország történetének a legnagyobb gazdasági programja, és nem pusztán a gazdaság újraindításáról szól ez a költségvetésünk, hanem az élet újraindításáról.

Ahogyan itt előttem is elmondta már kormánypárti képviselőtársam, a gazdaság-újraindítási akcióterv 7300 milliárd forintot tartalmaz, részben nemzeti források tekintetében, 3883 milliárd forintos nemzeti forrást, több mint 3000 milliárdos európai uniós forrást, illetve olyanfajta adócsökkentést, amely mind a vállalkozások számára, mind a családok számára, mind pedig a 25 év alatti fiatalok számára jelentős mértékű segítséget és támogatást jelent, ez 423 milliárd. Tehát összesen 7307 milliárd forintos költségvetési lehetőséget, támogatást, erőforrást jelent a gazdaság újraindításához, az ország újraindításához és az élet újraindításához. Megjegyzem, tisztelt képviselőtársaim, hogy nemcsak a 2022-es költségvetésben, hanem a 2021-es költségvetésben is nagyon-nagyon sok forrás megmaradt, a válság ellenére, a pandémia ellenére, és működtek tovább azok a programok, amelyek szolgálták a magyar polgárok életét, lásd a családtámogatásokat, lásd a vidékfejlesztési támogatásokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! Beszéltem arról, hogy nemcsak a gazdaság újraindítása, hanem az élet újraindítása is fontos. Ezen belül én három részterületről szeretnék beszélni. A kistelepülések újraindítása kapcsán az imént már hallottuk képviselőtársamtól a „Magyar falu” programra való hivatkozást, illetve annak az ismertetését. Én is néhány gondolatot hadd mondjak el erről a területről, hiszen rendkívül fontos a magyar vidék számára. Megkockáztatom, és talán kimondhatjuk ezt a szót, hogy a „Magyar falu” program egy történelmi jelentőségű program.

Az elmúlt évtizedek során, sőt előtte sem tudok olyan komplex koncepciózus programról, amely kifejezetten megcélozta a magyar vidéket, a magyar kistelepülések segítését, felzárkóztatását, támogatását, kifejezetten azokra a kistelepülésekre koncentrált, amelyek hosszú-hosszú évtizedek óta elsorvadásra ítélt kistelepülések voltak, elmenekültek onnan a fiatalok. És látjuk, hogy ennek a programnak már vannak pozitív következményei, bár tudjuk, nyilvánvalóan mindannyian, hogy nem elég 1-2-3 éven keresztül ezt a programot megvalósítani, hanem az én megítélésem szerint 15-20 év kell ahhoz, hogy folyamatosan, minden évben ez a program tudjon menni annak érdekében, hogy a közös célunkat, legalábbis remélem, hogy a közös célunkat el tudjuk érni, hogy tudniillik a magyar vidék újra virágozzék, a kistelepülések újra virágozzanak, és ne elmeneküljenek, hanem ott maradjanak vagy kiköltözzenek vidékre a fiatalok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt két év erőfeszítéseinek már az a következménye, hogy több mint 900 településen ‑ ez konkrét tényadat, több mint 900 településen ‑ elkezdett növekedni a lakosságszám, ami nyilvánvalóan még kevés, nyilvánvalóan sokkal többre van szükség, ezt tudjuk mindannyian, de ez már egy nagyon fontos visszajelzése ennek a programnak, és nagyon komoly hatása van annak, hogy az elmúlt 2-2,5 esztendőben több mint 600 milliárd forintot fordíthattunk a kistelepülések fejlesztésére.

Mint ahogyan azt mindannyian tudjuk, hogy a „Magyar falu” program egy komplex, több lábon álló program, amely áll a falusi CSOK-ból, áll a falusi útalapból, áll a pályázati rendszerből, ami az önkormányzatok, egyházi közösségek és civil szervezetek számára nyílt meg, illetve 2021-től negyedik pillérként pedig a falvakban működő piaci szereplők is támogatáshoz juthatnak. Egy 48 milliárdos keretben a falusi kisboltok támogatása, illetve egy 25 milliárd forintos keretösszegig a magyar falu vállalkozás-újraindítási programja tud megvalósulni, magyarul, a kistelepüléseken működő mikrovállalkozások, tehát a tíz fő alatti kisvállalkozások pályázhatnak, mégpedig nagyon rugalmas pályázat keretén belül, bértámogatásra, eszközfejlesztésre és egyéb fejlesztésre.

Tehát azt gondolom, hogy egy olyan komplex programról beszélünk, beszélhetünk, amely szinte az élet minden területét felöleli, a gazdaságtól a közösségig, az önkormányzati fejlesztésektől a családokig, az utak, a három, négy, öt számjegyű utaknak a felújításáig, amely több mint két évtizeden keresztül nem jutott magyar nemzeti költségvetési forráshoz, ezt is hadd jegyezzem meg. Évtizedeken keresztül az állami utak tekintetében csak európai uniós forrásból lett az utakra, az utak felújítására költségvetési forrás fordítva. Ezek is természetesen leginkább autópályák, gyorsforgalmi utak, egyes vagy kettes számjegyű állami utak voltak. A három, négy, öt számjegyű utak tulajdonképpen hosszú-hosszú évtizedek óta nem jutottak forrásokhoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt két, két és fél, de mondhatjuk, hogy három esztendőben sok tíz milliárd forint jutott már az útalap keretén belül a három, négy, öt számjegyű mellékutak felújítására is, ami most már kézzelfoghatóan megtapasztalható, látszik, és a vidéki kistelepüléseken élő emberek legalábbis már látják, hogy van remény. Látják azt, hogy valami elindult, és ezt a programot tovább kell vinni, tovább kell folytatni annak érdekében, hogy valóban, azokat a célokat, azokat a terveket, amelyeket a vidéken élő emberek is megálmodnak, és szeretnének, hogy megvalósuljanak, végig tudjuk vinni és meg tudjuk valósítani.

(9.20)

Az önkormányzati pályázati rendszer tekintetében nem szeretném ismételni a nemrégiben elhangzott hozzászólást. Annyit szeretnék kiegészítésképpen elmondani, hogy az elmúlt esztendőben is és 2019-ben is 150, illetve 210 milliárd forintos támogatás volt, 2021-ben 250 milliárd forint áll rendelkezésre ezen alapok tekintetében, útalap, illetve önkormányzati támogatások tekintetében. 2021-ben eddig 14 pályázat került kihirdetésre, és ezek a pályázatok folyamatosan nyilvánvalóan benyújtásra kerülnek az önkormányzatok részéről.

Hadd említsem meg még egyszer aláhúzva, hogy ebben az esztendőben újabb lehetőség nyílik a kistelepüléseken munkálkodó vagy tevékenykedő vállalkozások számára, részben a falusi kisboltok tekintetében, részben pedig a mikrovállalkozások tekintetében, ami nyilvánvalóan segíteni fogja ezen kistelepülések revitalizálását, ha lehet így fogalmazni.

Engedjék meg, hogy néhány számot hadd mondjak a saját választókerületemből. Somogy 2. választókerületem 77 településből áll, abból 75 település érintett a „Magyar falu” programban. Az elmúlt két esztendőben megközelítőleg 3 milliárd forintos támogatáshoz jutottak a kistelepülések. A falusi CSOK is egyre népszerűbb ezeken a kistelepüléseken. Az útalapból megközelítőleg 4,5 milliárd forintot tudtunk fordítani az elmúlt évek során a több évtizedes lemaradást pótolva ezen mellékutak felújítására, illetve az egyházak is az elmúlt évek során több száz millió forintos segítséget és támogatást kaptak a programjaik megvalósításához. Természetesen ezek a programok mind-mind a helyi vagy legalábbis a környékbeli vállalkozókat segítik, hiszen ők lesznek a kivitelezők, ők fogják ezeket a programokat megvalósítani, ami nyilvánvalóan számukra is nagyon fontos a munkahelymegőrzés és új munkahelyek létrehozása szempontjából.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint említettem, ez a jövő évi költségvetés nem pusztán a gazdaság újraindításának a költségvetése, nem pusztán általában az élet újraindításának a költségvetése, hanem ez a költségvetés az egész nemzet költségvetése, hiszen az egész Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségről is szól, ezért fontos, hogy néhány gondolatban a nemzetpolitika területét is érintsük, érintsem, hiszen számunkra ez egy elkötelezettséget jelent.

A kormány az Alaptörvényben lefektetett alapelvek mentén, az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a Magyarország határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik megmaradását és fejlődését, a szülőföldön való boldogulást, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket. Az elmúlt esztendőkben ezt az elvet érvényesítve nagyon-nagyon széles körű programot tudott a kormány létrehozni és megvalósítani a nemzetpolitika területén, és ez vonatkozik a 2022. évre, a ’22. évi költségvetésre is. Részben a külhoni magyar intézményeknek a megerősítése a legfontosabb prioritás, hiszen ez az intézményrendszer az, amely garanciát ad a magyarság fennmaradására, az egységes Kárpát-medencei tér kialakítása, különböző nemzetpolitikai hálózatok fenntartása és további erősítése, a külhoni magyar családokat segítő környezet megerősítése, valamint olyan ösztönzők beépítése, amelyek támogatják a külhoni magyarok gyermekvállalását a Kárpát-medencében.

Ezenkívül nagyon fontos hangsúly a nemzetpolitika terültén a diaszpóra intézményhálózatának a fejlesztése és ennek a bekapcsolása, összekapcsolása a Kárpát-medencei magyar intézményhálózattal, minden magyar gyermek számára anyanyelvi oktatás biztosítása, valamint a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő gazdasági szereplők közötti kapcsolatoknak a további erősítése. Nagyon fontos prioritást jelent a következő esztendőkben is a külhoni magyarlakta régiók versenyképességének a növelése, illetve a külhoni magyarság jogvédelmének és jogérvényesítésének is az erősítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetpolitika területén részben a Nemzeti Együttműködési Alapban is nagyon komoly forrásokat tudunk biztosítani a határon túl élő nemzeti közösségeink és az ott tevékenykedő civil szervezetek számára. Szeretném megemlíteni a nemzetpolitikai tevékenységek támogatását, amelyre a következő esztendőben több mint 5 milliárd forintot biztosít a költségvetés. Szeretném még aláhúzni, ami kiemelt összeget jelent, és nem szeretnék belemenni a kisebb tételekbe, a kisebb, minisztériumokban megtalálható különböző támogatási formákba, de ami, azt gondolom, a gazdaság újraindításával is összefüggésben van, ez az, hogy a nemzetpolitika területén a határon túli gazdaságfejlesztési programokra 9 milliárd forintot biztosít a következő évi költségvetés, amely egy megfelelő lehetőséget jelent arra nézve, hogy az elmúlt esztendőben már elindított nagyon-nagyon jelentős gazdaságfejlesztési programokat tovább tudjuk vinni.

Szintén a gazdaság újraindítását szolgálja a nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztés, hiszen ez is egy óriási lehetőség a magyar-magyar kapcsolatok ápolására és erősítésére és a határon túli magyar kisvállalkozások segítésére és támogatására.

Megemlítem még a Bethlen Gábor Alapot, amely egy nagyon fontos bázisa a nemzetpolitikánknak. Itt több mint 33 milliárd forintból tud gazdálkodni a Bethlen Gábor Alap a következő esztendőben. Azaz mindez azt jelenti, hogy a pandémia ellenére is az elmúlt években is, a múlt évben is, ebben az évben is megőriztük azokat a költségvetési lehetőségeket, azt a stabilitást, amelyet folyamatosan tudtunk biztosítani a nemzetpolitika területén, ugyanúgy, mint az egyházpolitika területén, és a következő esztendőben ezt tovább szeretnénk vinni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt a 2022. évi költségvetés tervezetét támogatja, és ezt kérjük a többi frakciótól is, hogy tekintettel ezekre a rendkívül pozitív és előremutató alapokra, ezért fontos, hogy ők is támogassák. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)