Balczó Zoltán (Jobbik)

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Államtitkár úrral szemben én azt, hogy most e törvényjavaslat tárgyalására sor kerül, nem egy pozitív eseménynek tekintem, hanem sajnálatosnak, hiszen erre azért került sor, mert nagyon komoly késésbe került a Paks II. projekt.

2014 januárjában, amikor a kormány bejelentette az orosz állami hitellel felépülő Paks II. erőművet, akkor az volt a terv, hogy 2023-ra az első blokk már áramot termel, és az volt a megegyezés, hogy a törlesztést 2026-ban kell elkezdeni, ami feltehetőleg már mindkét blokk üzembe lépését jelentette volna. Ehhez képest alakult ki egy súlyos késés, amiben persze az is szerepet játszott, hogy az Európai Bizottság nagyon sok elemében és részletesen vizsgálta a paksi bővítést, pontosabban a „bővítés” szó helyett azt kell mondanom, hogy kapacitáskiváltást, és ez persze előnyös, mert nagyon sok tekintetben olyan alapos vizsgálatokat végzett, ami sokakat meg kellett hogy győzzön arról, hogy ez egy hasznos, eredményes projekt lesz, különös tekintettel arra, hogy 7,5 százalékos, teljes életciklusra vonatkozó nyereséget állapított meg, tehát veszteséges projektet nem is engedélyezett volna.

Ugyanakkor miből származott a további késés? Itt a Roszatomra, a kivitelezőre kellett várni, mert ő ugyan rendelkezett már ilyen típusú erőművi blokkok építési tapasztalatával, de Oroszországban és Fehéroroszországban nem az EU-s szabványoknak megfelelően. Ugyanakkor zárójelben megjegyzem, hogy a hasonló erőművekhez a terveket Finnországba időben le tudta szállítani. Tehát az a tény, hogy át kell alakítani ezt a hitelszerződést, a finanszírozást, és 21 évről 16 éves futamidőre, ez ebből a késésből származik. A 2031. március 15-ei végső határidő a törlesztés elkezdésére, ha teljesül, annyiban még elfogadható, mert a Paks I. blokkok leállása 2032-2037 között következik be, tehát a ’31-es határidő azt jelenti, hogy helyére tud lépni az élettartamukon túljutó blokkoknak.

Ugyanakkor az általam kapott szakértői anyagokban azért nem a kamattörlesztés változatlansága szerepel, önmagában a 21 évről 16 év azt jelenti, hogy adott éveket jobban terhel, másrészt volt az évek között egy átalakítás is, ami azt jelenti, hogy ez számunkra azért nem vált kedvezővé. Egyébként hadd tegyem hozzá, azért a 4,5 százalék vagy afeletti kamat meglehetősen magasnak minősül, amikor volt államkötvény-kibocsátás 30 évre 1,66 százalékkal is. Ebben valóban az jelenthet valami reményt, hogy ha sikerül az előtörlesztés, adott esetben a piacról kedvezőbb feltételekkel, mint ez a túlzottan magas kamat.

Annyit hadd mondjak még el, hogy a Jobbik 2014 februárjában igennel szavazott erre a paksi projektre, az ellenzék pártjai közül az MSZP azt választotta, hogy a képviselői kétharmada nem vett részt a szavazáson. Meg kell mondjam, 2009 decemberében európai parlamenti képviselőként, amikor még az MSZP volt kormányon, volt alkalmam találkozni Strasbourgban a parlamenti delegációval, amelyet a Gazdasági bizottság MSZP-s elnöke vezetett, és Süli János műszaki igazgató volt jelen. Egy érdemi, fontos megbeszélés volt magyar képviselőkkel, ahol nagyon pozitív módon járult hozzá ehhez a projekthez Herczog Edit, aki a nukleáris erőművi beruházások lobbistája volt. Ezért éreztem egy kicsit váratlan fordulatnak már, hogy ezt követően más pozícióból úgy érzik, hogy erre nincs szükség, miközben alapvető változások abban a tekintetben, hogy miért van szükség a paksi beruházásra, nem voltak.

Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy 2015 júniusában, amikor a finanszírozásról volt egy külön törvényjavaslat, azzal kapcsolatban a Jobbiknak megvoltak, megvannak a fenntartásai, és ott tartózkodtunk. Feltehetőleg ebben az esetben most is tartózkodó szavazatot ad majd le a frakció.

Annyit még hadd mondjak el, ha a vita a finanszírozás jelenlegi benyújtott javaslatán túl kiterjed annak a részletes tárgyalására, amivel persze van összefüggés, hogy a Paks II. beruházás fenntartható legyen, illetve megszüntessük, akkor én is részt veszek a vitában. Most ezt elkerülendő, csak a lényeget szeretném elmondani ezzel kapcsolatban, a Jobbik energetikapolitikai álláspontját. Elkötelezettek vagyunk a klímavédelem és a megújuló energiafajták alkalmazása iránt. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a villamosenergia-ellátás biztonsága nemzetstratégiai kérdés, a fogyasztói ár alacsonyan tartása pedig lakossági, gazdasági érdek. Ezeket a szempontokat csak úgy tudjuk érvényesíteni, ha az élettartamának végére érő Paks I. erőmű nukleáris kapacitását a Paks II. megépítésével fenntartjuk.

Tegyük hozzá azt a nagyon fontos tényt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás, a klímavédelem szempontjából a nukleáris energia tiszta energiának minősül, és nem látok más lehetőséget arra, hogy 2050-re a nulla kibocsátási szaldót teljesítsük. Tehát a Jobbik a nukleáris kapacitás fenntartását változatlanul fontosnak tartja, a finanszírozással vannak bizonyos fenntartásai. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)