Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Annak örültem volna, ha Magyar Zoltán képviselőtársam azért kifejti azt, hogy a következő években minden eddiginél több forrás áll rendelkezésre az agrárium számára, illetve elmondta volna azt is Bana Tiborral közösen, hogy az elmúlt tíz évben, 2010-hez képest az egész Európai Unió régióit nézve a nyugat-dunántúli régió 20 helyet tudott előrelépni, ezzel rengeteg régiót megelőzött az Európai Unióban fejlettségi szintben, hiszen annyi minden történt, annyi fejlesztés, beruházás az ott élők érdekében kifejtett pozitív tevékenység, ami az egyik legdinamikusabban fejlődő magyarországi régióvá tette a nyugat-dunántúli régiót is.

Ennél jobban csak a közép-dunántúli és a közép-magyarországi régió fejlődött, úgyhogy az a 20 hely, amit előrelépett az önök régiója is – ami, azt gondolom, csodás vidéke Magyarországnak ‑, mégis elismerésre méltó, és az ott élő magyar embereknek és a kormány politikájának köszönhető az, hogy 20 helyet, 20 más, addig fejlettebb európai uniós régiót tudott maga mögé utasítani; köztük egyébként német, osztrák és francia régiókat tudott maga mögé utasítani a nyugat-dunántúli régió. Szerintem ez egy nagyon fontos és tárgyilagos, tényszerű dolog, amikor ezekről a fejlesztésekről beszélünk.

Nyilván az önök előválasztásához közeledve önök megpróbálnak helyi ügyekkel is kampányolni. Helyes, hogy a helyi ügyeket idehozzák a parlamentbe, csak az eddigi eredményeket fontos megemlíteni tényszerűen, és azok a beruházások, amelyek elindultak és amelyek folyamatban vannak például a nyugat-dunántúli, de egyébként egész Magyarország területén, azok olyan előremutató beruházások, amelyek az ott élők életminőségét javítják és ami hozzájárul ahhoz a gazdasági növekedéshez, amelyből minden magyar dolgozó ember egyformán tud részesülni, és én ezt helyes iránynak tartom.

Itt kapcsolódnék be az általános költségvetési keretbe is, hiszen az egész költségvetés, a gazdaság újraindításának költségvetése azt szolgálja, hogy Magyarországon az a fejlődés, amely a koronavírus-járvány kezdetéig az elmúlt hat-nyolc évben töretlenül mutatkozott, ahhoz utolérjük, újrakezdjük, onnan folytassuk, ahol abbahagytuk 2020 elején.

Pozitív számok mutatkoznak már ennek tekintetében, hiszen Magyarország az élen van az átoltottság tekintetében. A napokban előztük meg az Egyesült Államokat is a lakosságarányos átoltottságban, és ennek is köszönhető, és a magyar emberek munkájának, a kormány okos gazdaságpolitikájának is köszönhető, hogy még a harmadik hullámot érintő lezárásokkal együtt is a magyarországi első negyedéves növekedési adat plusz 1,9 százalék, amikor az Európai Unió átlaga 0,4 százalék mínuszban, tehát csökkenés, az eurózóna átlaga pedig mínusz 0,6 százalék. Ebben a környezetben tudott Magyarország és a magyar gazdaság plusz 1,9 százalékos növekedést produkálni.

Mielőtt rátérek a költségvetés részleteire, szeretnék reagálni képviselőtársaimra az elmúlt négy órában, amikor hallgattuk őket, különösen is Gyurcsány Ferenc feleségére, Dobrev Klárára, hiszen ő európai parlamenti képviselőként szólt hozzá a magyar költségvetési vitához. Azt gondolom, hogy az európai uniós és a magyar jogrendszer egyértelművé teszi azt, hogy az európai parlamenti képviselők elsődleges feladata az Európai Bizottság ellenőrzése.

Szerintem helyes, hogyha egy európai parlamenti képviselő a magyar parlamenti vitában is fölszólal, ugyanakkor nagyon kevés felszólalást hallhattunk például Dobrev Klárától vagy a többi baloldali képviselőtől az elmúlt hónapokban azzal kapcsolatban, hogy miért ilyen lassú a brüsszeli vakcinabeszerzés; hogy miért vakcinaútlevélen rágódnak hónapok óta ahelyett, hogy vakcinát szereznének, hiszen az útlevél nem gyógyít meg embereket, nem ment meg emberéleteket, a vakcina meg igen; hogy milyen korrupciós vádak vetülnek az Európai Bizottság bizonyos biztosaira a vakcinabeszerzések kérdésében; hogy miért kötöttek előnytelen, az európai állampolgárok számára előnytelen szerződéseket a nagy vakcinagyártókkal. Mert szerintem egy európai parlamenti képviselőnek ezekben az időkben ez lenne a feladata. Az elsődleges feladata az lenne, hogy számonkérje az Európai Bizottságot, hogy hol késlekedett és mi tartott idáig, és miért sodorta ezáltal veszélybe európai állampolgároknak az életét.

A járvány elleni védekezéssel szorosan összefügg az, hogy Dobrev Klára itt a beszéde elejében elmondta, hogy biankó csekknek tartja azt, hogy a magyar költségvetésben szerepel egy tisztességes méretű tartalék-előirányzat, rendkívüli és általános tartalék.

Minden évben a tisztelt baloldali képviselők az elmúlt években a költségvetési módosítóik kapcsán fejben előre a többszörösét költenék el az általános tartalék terhére. És tavaly szembesültünk azzal először élesben, hogy milyen rosszul tennénk, ha baloldali képviselőkre hallgatnánk az általános tartalék kérdésében, akik minden alkalommal már előre fel szeretnék élni az általános tartalékot és a rendkívüli kormányzati intézkedésekről szóló tartalékot.

(12.00)

Hiszen amikor 2020 márciusában Magyarországon is megjelent a koronavírus, és beütött a világjárvány ide Magyarországra is, akkor ott volt az általános tartalék, amihez lehetett nyúlni, amikor maszkokat, védőfelszereléseket, gumikesztyűket, lélegeztetőgépeket kellett csatasorba állítani és beszerezni a világ különböző pontjairól, leginkább Kínából.

Hogyha a baloldali képviselőkre hallgattunk volna a 2021-es költségvetés vitájában és a 2020-as költségvetés vitájában, akkor nem lett volna elegendő tartalék arra, nem állt volna készen egy azonnal mozgósítható pénzügyi alap arra, hogy beszerezzük a szükséges védekezési felszereléseket, hogy felállítsuk a szükséges infrastruktúrát, hogy felépítsük a kiskunhalasi járványkórházat, hogy bizonyos kórházaknak megnöveljük a Covid-kapacitásait oxigénbeszereléssel, infrastruktúra-fejlesztéssel. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor Dobrev Klára idejön, és azt mondja, hogy ő kitalált más programokat az általános tartalék terhére, akkor azzal veszélyezteti az ország biztonságát és a magyar emberek egészségének a biztonságát.

Az egyházellenes felszólalásaira nem térnék ki, hiszen többször támadta az egyházaknak juttatott támogatásokat, a hitéleti és a közfeladathoz tartozó, illetve a templomfelújítási támogatásokat Dobrev Klára, de ez nem is olyan meglepő. Kettő nappal ezelőtt a Demokratikus Koalíció frakcióirodáján biztos megünnepelték az Állami Egyházügyi Hivatal 70 éves születésnapját. Hál’ istennek, nekünk úgy kell megünnepelnünk vagy emlékeznünk erre a születésnapra, hogy már nincsen ilyen hivatal, bár Dobrev Klára felszólalásából az sejlik ki, hogy akár még lehetne is jövőre; hogyha Dobrev Klára jutna hatalomhoz, akkor egy újabb állami egyházügyi hivatalt állítanának föl. Mi nagyon örülünk annak, hogy nincsen, és köszönjük az egyházaknak a társadalomépítő, értékteremtő, közösségszervező munkáját, amit ő folyamatosan és szisztematikusan támad.

Pontosan tudjuk, hogy mire utal, tisztelt képviselő asszony, akkor, amikor eltagadja, megpróbálja elhallgatni és a múltat megpróbálja átírni a 2008-2009-es válságkezelés kapcsán. Pár hónappal ezelőtt Dobrev Klára egy őszinte pillanatában ‑ ritka az ilyen ‑ azt mondta, hogy nekik sikerült a bankokat megmenteniük 2009-ben, de hát, az embereket nem. Ezt mi eddig is mondtuk és eddig is láttuk, tisztelt képviselőtársaim; örülünk, hogy az őszinteség elért a Demokratikus Koalícióhoz, a Gyurcsány-párthoz is. Hiszen ekkor volt az a válságkezelés, erről majd később még szeretnék beszélni, amely csak megszorításokra, az emberek sanyargatására, a magyar családok helyzetének nehezítésére és adóemelésekre támaszkodott.

Azt is mondta Dobrev Klára, most is és egy interjúban is, hogy ők készek visszaadni az ellopott vagyont. Hát, mióta kérjük ezt, tisztelt képviselőtársaim? Van 192, többségében nyereséges állami cég, amit önök privatizáltak, legtöbbször áron alul; ott van az ellopott 4-es metró 160 milliárdja; ott van a káros PPP-konstrukció, az M5-, M6-autópálya megépítésekor a káros PPP-konstrukcióban az állami veszteséget jelentő 2853 milliárd forint; ott van a Czeglédy Csabának, a bűnöző ügyvédnek juttatott sok tíz milliós szerződés, még most a veszélyhelyzet, a válsághelyzet ideje alatt is. Mióta várunk arra, hogy visszaadják az ellopott vagyont, tisztelt baloldali képviselők?

Dobrev Klára azt állította, hogy ha ő kormányra kerül, akkor kidobja ezt a költségvetést, ledarálja, és Vadai Ágnessel és Varju Lászlóval hozattat egy konténert, amibe ezt a költségvetést ő le fogja darálni. Dobrev Klára azt mondta, hogy ledarálja és megszünteti azt a költségvetést, amely adómentességet, személyijövedelemadó-mentességet ad a 25 év alattiaknak, amely Magyarország történetének legnagyobb családtámogatási összegét tartalmazza, amely tartalmazza az otthonteremtési kedvezményt, a honvédelmi kiadásokat, a gazdaság-újraindítási akciótervet, és amely tartalmazza az őáltaluk elvett 13. havi nyugdíj visszaépítésének második ütemét is.

Gyurcsány Ferencék és a baloldal a most tárgyalt költségvetés kidobásával nemet mondanak már megint, nem először a történelemben, a családtámogatásokra, a nyugdíjemelésekre, az otthonteremtési kedvezményekre, a hadsereg bővítésére és fejlesztésére, valamint a gazdaság és a magyar vállalkozók segítésére.

És nyilván nem kell neki költségvetés, mert itt elmondta, hogy „minden is” ingyen lesz, a rezsi, a nyugdíjak, minden… ‑ semminek nincs fedezete, úgyhogy ismerjük ezt a történetet: ilyenkor szoktunk az IMF-hez rohanni, ilyenkor szoktak a baloldali kormányok, baloldali képviselők az IMF-hez rohanni, hogy aztán azt mondhassák a magyar népnek, hogy az IMF, a Világbank, az Európai Bizottság kérte azt, hogy megszorításokkal éljünk egyfolytában.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy óriási különbség van a 2008-9-es, egyébként ennél kisebb gazdasági válság és a mostani helyzet kezelésében. Az első az, hogy hogyan is érkeztünk el egy gazdasági válság első pillanatához. 2008-9-ben egy eladósított, legyengült, a rablóprivatizáció által legyengített ország érkezett egy válsághelyzet küszöbére.

2006-ban, amikor pénzbőség volt a világban és minden ország fejlődni tudott, akkor Magyarország világelső volt az államháztartási hiány és a költségvetési hiány terén. Bocsánat, nem akarok túlozni ‑ nem világelső, a háború sújtotta Libanonban volt a legnagyobb, mi csak a második helyezettek voltunk.

Ilyen állapotban érkeztünk a 2008-2009-es válsághelyzetbe; a baloldali válasz, nyilván a Bokros-csomaghoz hasonlóképpen, minden válságra az adóemelés és a megszorítás. Egyszerűen önök, tisztelt baloldali képviselők, nem tudnak elszakadni a megszorításoktól és az adóemelésekhez való ragaszkodásuktól, és nem tudják megérteni azt, hogy ha megnézzük az elmúlt harminc évet, akkor minden baloldali válságkezelés, amely megszorításokra épült, és csak ilyen volt, mindegyik kudarcot vallott. Lényegében 2010-re államcsődközeli helyzetbe került a magyar gazdaság és a magyar állam; csak az önök által idehívott IMF lélegeztetőgépén volt rajta hazánk, ezzel feladva szuverenitásának jelentős részét, és kiszolgáltatva a külföldi tőkének. Államcsődközeli helyzetben hagyták itt a kormányzást és az országot.

Mi történt? Konkrét intézkedéseket is mondjunk, hiszen mit gondoltak önök, hogy hogyan lehetne kezelni ezt a válságot? És milyen paradox a baloldali válságkezelés, hogy miközben több pénzt vesznek el a vállalkozásoktól, több pénzt vesznek el a családoktól, aközben folyamatosan nő a hiány és az államadósság. Hát, hogy van ez? Valahogy nem jön ki a matek, tisztelt képviselőtársaim! Hát, hogy van ez, hogy önök válsághelyzetben is, amikor ráterhelik a válság költségeit a magyar családokra és a magyar vállalkozásokra, még akkor is képesek rekordösszegben növelni a hiányt és az államadósságot?

Nézzük meg, mi történt! Megszüntették a családi adókedvezményt. Megszüntették a családi otthonteremtési kedvezményeket, otthonteremtési programokat és a kedvező lakáscélú hiteleket.

600 milliárd forintot vontak ki a betegellátásból. Dobrev Klára arról beszélt itt, hogy szükség van arra a személyzetre, az orvosokra, az ápolókra, az egészségügyi dolgozókra, szükség van rájuk akkor, amikor egy egészségügyi járványhelyzet után újraindul az ország, és szükség lesz rájuk a következő években is. Hát, akkor miért küldtek el 6000 egészségügyi dolgozót a válsághelyzet kellős közepén?

3000 iskolát zártak be. Ez leginkább a kistelepüléseket, a magyar falvakat érintette; pedagógusokat bocsátottak el, és akiket megtartottak, azoknál jelentős mértékű bérelvonás következett be.

A baloldali képviselők és Dobrev Klára is beszéltek itt a nyugdíjasok helyzetéről és a nyugdíjakról. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, és jelentősen csökkentették a nyugdíjak reálértékét. Csak abban a három évben 10 százalékkal csökkent reálértéken a nyugdíjak értéke. Az út szélén hagyták a nyugdíjasokat; elvettek tőlük egyhavi nyugdíjat, és jelentősen csökkentették a nyugdíjuk értékét. Háromszorosára emelték a gázárakat és duplájára a villamosenergia-árakat. Európa-bajnok rezsiárak sújtották a magyar családokat és a magyar nyugdíjasokat.

Növeltek adókat is, ez az önök kedvenc tevékenysége. Növelték a személyi jövedelemadót, növelték az áfát, növelték a jövedéki adót, és az a helyzet, hogy amit önök slágertémaként emlegetnek ebben az elmúlt egy évben, önök csökkentették 10 százalékkal a táppénzt. Amikor 12 százalék volt majdnem a munkanélküliség, amikor százezreket hagytak az út szélén, bocsátottak el a munkájukból és hagytak ott, akkor önöknek az egyik válságkezelő javaslata az volt, hogy csökkentsük 10 százalékkal a táppénzt. Milyen embertelen válságkezelés, milyen embertelen politika az, amit önök folytattak akkor!

(12.10)

Már a Bokros-csomagnál is kiderült, de hát 2008-09-ben az egész ország megtanulta, hogy válsághelyzetben, nehéz helyzetben önökre számítani nem lehet; nem azért, mert elsunnyognak, és megpróbálják átadni másnak a válságkezelést, hanem azért, mert nehezebbé teszik a magyar emberek életét, megnehezítették a magyar vállalkozások és a magyar családok életét. Az önök idejében a gyermekvállalás szinte egyet jelentett a szegénységgel. Teljesen világos volt, hogy az önök válságkezelése nemhogy nem működik, hanem káros a magyar társadalomra.

Éppen ezért örülök annak, hogy a mostani kormány a válsághelyzetet támogatásokkal akarja orvosolni, bővíti a beruházásokra szánt összeget, bővíti a családtámogatásokat, bővíti az otthonteremtési kedvezményeket, folyamatosan bővíti a vállalkozásoknak juttatott kedvezményeket, és mindemellett ‑ tudom, hogy önök erről sosem hallottak ‑ csökkenti az adókat. Tegnapelőtt tárgyaltuk itt az Országgyűlésben az adótörvényeket, hogy hogyan is fogunk adózni a jövő évben, az államtitkár úr is itt volt, ő hozta be a törvényjavaslatot. A fiataloknak adómentességet biztosítunk; a munkát terhelő adót 2 százalékponttal csökkentjük; kivezetünk egy adót, a szakképzési hozzájárulást; csökkentjük a kisvállalati adó mértékét ‑ folyamatosan adócsökkentésekkel segítjük a magyar családokat, a munkavállalókat és a magyar vállalkozásokat. Az a helyzet, hogy önök nem is hallottak arról, hogy adócsökkentéssel és támogatáspolitikával, beruházásokkal is lehet kezelni egy válságot, mert önöknek mindig a régi reflex, a megszorítás és az adóemelés van csak.

Nagyon fontos, hogy egy hosszú utat járt be a magyar gazdaság, egy fejlődő pályára állt 2010 óta, hiszen ha megnézzük az Eurostat adatait, a régiókra vonatkozó adataiból látjuk, hogy mind a hét magyarországi régió előre tudott lépni az európai uniós régiók fejlettségi rangsorában 2010-hez képest, tehát le tudott győzni és meg tudott előzni más, nálunk gazdagabb, fejlettebb nyugati országokban lévő európai régiókat. Mind a hét magyarországi régió előre tudott lépni. Amikor önök itt riogatnak, és elmondják, hogy milyen rossz a helyzet, és lenézik azokat a magyar embereket, akik szegényebb településeken vagy térségben élnek, akkor legyenek tisztában azzal, hogy mind a hét magyarországi régió előre tudott lépni az elmúlt években.

Nézzük meg, hogy a magyar társadalom anyagi helyzete hogyan alakult az elmúlt években, és ezt hogyan segítette a költségvetés. 2010-hez képest másfél millió emberrel kevesebbnek van fizetési hátraléka. Négymillió emberrel, a magyar társadalomban négymillió emberrel többnek van pénze váratlan kiadásokra, mint 2010-ben volt. 2,4 millió emberrel többen tudnak elmenni egy hétre nyaralni, mint ahányan tudtak 2010-ben. 2010 óta 650 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik nem tudják fűteni a saját lakásukat. Egyharmadára csökkent a súlyos anyagi deprivációban érintettek száma, 2010 óta Magyarországon 2 millió 234 ezerről 64 százalékkal, 1 millió 421 ezer fővel csökkent az anyagilag súlyosan depriváltak száma. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők száma is jelentősen, 50 ezerrel csökkent 2010 óta. Másfél millió embert fenyegetett a közvetlen kilakoltatás veszélye 2009-ben, ennyi embert ‑ így tudjuk összefoglalni ‑, legalább ennyi embert hagyott a baloldal egész egyszerűen az út szélén.

És tudják, hogy minek köszönhetőek azok az Eurostat-adatok, amelyeket az imént idéztem, hogy jelentősen csökkent a szegénység Magyarországon? Nem vagyunk még ott, ahol szeretnénk lenni, senki nem mondta ezt, rengeteg teendőnk van, de látszik, hogy az az irány, amit a polgári-nemzeti kereszténydemokrata kormány kijelölt, az helyes. A munkaalapú társadalom, ahol a vállalkozásokat kell segíteni, az adókat kell csökkenteni, a beruházásokat kell növelni, és mindenkinek munkát és tisztességes fizetést kell adni ‑ ez a recept vált be, és ez a recept vezetett el odáig, hogy Európa éllovasai közé tartoztunk a gazdasági növekedés tekintetében, a foglalkoztatottság tekintetében, a munkanélküliség tekintetében pedig az egyik legalacsonyabb adat volt Magyarországon a járvány előtt. És ami örömteli fejlemény, hogy idén márciusban 4 millió 616 ezer ember dolgozott Magyarországon, ez több, mint az egy évvel azelőtti adat. Ez azt jelenti, hogy teljesíteni tudjuk azt a vállalásunkat, hogy ha munka van, minden van, és amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit, legalább annyit hozunk létre.

Szeretnék beszélni arról is, hogy hogyan bővülnek a családtámogatások, hiszen ez egy rendkívül fontos téma, és sokan szót ejtenek erről. Évről évre minden alkalommal, sokszor fél évben is hozunk be olyan törvényjavaslatokat, amelyeket egyébként önök rendszeresen elutasítanak, mert önök a magyar családok pártjára még életükben nem álltak, bővítjük a családtámogatásokat. 2010-ben, az utolsó baloldali költségvetésben, amelyet a baloldali képviselők akkor az újrakezdés költségvetésének, egy nagyszerű, stabil, végrehajtható költségvetésnek neveztek ‑ nézzék meg a parlamenti jegyzőkönyveket, hogyan dicsérte Varju László vagy a többi baloldali politikus hogyan dicsérte azt a költségvetést! ‑, abban 960 milliárd forint állt rendelkezésre a családok támogatására. Tudják, mennyi lesz ez jövőre? 2778 milliárd forint. Háromszor akkora összeg áll rendelkezésre mindössze 11 év alatt, mint amennyiről önök azt gondolták, hogy a családokra kell költeni. Ebben szerepelnek természetesen a családvédelmi akcióterv elemei, ebben szerepelnek az otthonteremtés támogatásai, ebben szerepel az a családi adókedvezmény, amely sok száz milliárd forintot hagyott a magyar családoknál az elmúlt években, és ez az egyik legszélesebb ellátás, hiszen a jogosultak 98 százaléka veszi igénybe a családi adókedvezményt.

Az idei tanévtől, amely mindjárt befejeződik az iskolákban, már minden tanuló, 1,2 millió diák ingyenesen kapja a tankönyvet. Emlékezhetünk, ezzel szemben hogyan privatizálták haveroknak a Nemzeti Tankönyvkiadó különböző cégeit, és Gyurcsány Ferencék hogyan szervezték magánkézbe az egész tankönyvellátást, garantálva nekik az abszolút nem tisztességes, hanem a tisztességtelen méretű profitot. Emlékezhetünk arra, hogy 3,2 milliárd forintért szerezte meg abban az időben Gyurcsány Ferenc üzleti partnere a Tankönyvkiadót, miközben volt egy egymilliárd forinttal nagyobb vételi ajánlat is. Értik ezt, tisztelt képviselőtársaim?! Azért, mert Gyurcsány Ferenc üzlettársa valaki, áron alul kaphatja meg az állami vagyont. Gyurcsány Ferenc idejében egy átlagos tankönyvcsomag 30 ezer forintba került, egy háromgyerekes családnak az iskolakezdésnél csak a tankönyvekre 120 ezer forintot kellett költenie ‑ az idei tanévtől pedig ingyen van minden diáknak a tankönyv.

Emlékezhetünk arra is, hogy milyen kevesen voltak bevonva és milyen kis összeg állt rendelkezésre a baloldali költségvetésekben a gyermekétkeztetésekre. Sokszorosára emeltük a szünidei, az iskolai ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetésnek a keretét, több mint megnégyszereztük az önök által erre szánt összeget.

Önök cserben hagyták, leépítették és kiszolgáltatták a falvakat, miközben képviselőtársaim már beszéltek a „Magyar falu” programról, hogy hogyan tud fejlődni az infrastruktúra, a járdától kezdve az orvosi rendelőn keresztül az önkormányzati hivatalokon át az óvodák, iskolák, bölcsődék. Újra élet lehet a magyar falvakban, és újra fellendülés jöhet a magyar falvakban, miután önök bezárták ott az iskolákat, megszüntették a vonatállomásokat, sőt vonatvonalakat is megszüntettek, elvontak onnan minden forrást.

És miközben önök beszélnek itt az önkormányzatok támogatásáról, aközben világosan emlékszünk, hogy 2008-9-ben lényegében minden önkormányzati forrást elvontak, de a feladatokat az önkormányzatokra testálták. Olyan politikát hajtottak végre, ahol az önkormányzatok egyre növekvő feladattal, egyre csökkenő forrásokkal találkoztuk. Ezért jutottunk oda, hogy 2010 után az egyik első feladat az volt, hogy megkezdjük az önkormányzatok adósságkonszolidációját. 1300 milliárd forint adósságot kellett átvállalnia a központi kormányzatnak az önkormányzatoktól, mert önök annyira hagyták őket eladósodni, hagyták őket kiégni, hagyták őket az út szélén. És önök beszélnek itt önkormányzati támogatásokról, amikor az elmúlt években minden évben nőtt az önkormányzatokra fordítható támogatás a magyar költségvetésben?

Önök rendszerint nemet mondanak arra a költségvetésre, amelyben minden évben növeljük az önkormányzatok támogatását. És nem igaz, alávaló hazugság, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok ne kapnának támogatást. Hát, az elmúlt időszakban láthattuk meg a szegedi, a bajai, az egri, a különféle önkormányzatok támogatását és hogy mennyi futó projekt van, fejlesztés van, mennyi, az ott élő emberek életminőségét szolgáló fejlesztés van folyamatban ezekben a városokban ellenzéki vezetésű önkormányzatok alatt, amit a kormány az európai uniós forrásokból vagy saját nemzeti forrásból finanszíroz. Csak önök mindig azt gondolják, hogy az emberek vannak az önkormányzatokért, pedig az önkormányzatok vannak az emberekért.

És amikor olyan gyalázatos dolgot művelnek baloldali kerületi vezetők itt Budapesten, hogy nincs kedvük lekaszálni a füvet, nincs kedvük lenyíratni a gyepet a különböző parkokban, akkor egész egyszerűen kiraknak egy táblát, hogy „méhlegelő”. Az az új baloldali lustaságnak a jelképe, hogy önök kiraknak egy táblát, hogy az méhlegelő, és ezért nem nyírják a füvet; és majd jön most az allergiaszezon, ezért fognak szenvedni az ott élő allergiás emberek, mert önök nem hajlandóak vagy lusták lenyírni a füvet a kerületekben, és inkább azt mondják rá, hogy méhlegelő. Ez a baloldali politika, ettől mentsen meg minket a Jóisten!

(12.20)

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy az oktatásra is több jut ebben az évben. 735 milliárd forinttal több jut a 2022-es költségvetésben oktatási célokra, mint amennyi jutott 2010-ben. És igaz ez minden területre. Nem tudnak mutatni egy területet sem, igaz ez a honvédelemre, igaz ez az egészségügyre, igaz ez az önkormányzatokra, igaz ez az oktatásra, a szociális kiadásokra, a családügyre, és minden egyes területre igaz, hogy sok száz milliárd forinttal többet fordítunk ezekre a területekre, mint önök bármikor is fordítottak, miközben ráadásul még el is vettek a családoktól, nemhogy adtak volna, hanem elvettek.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mostani költségvetési javaslat szolgálja az újraindítást, segíti az országot, hogy visszatérjen azokhoz a gazdasági eredményekhez, azokhoz az adatokhoz, számokhoz és ahhoz az életminőséghez, amit a koronavírus-járvány előtt tapasztaltunk, és hogy tovább is tudjunk menni ezen a határon, és Európa élvonalába tartozzunk a gazdasági növekedés terén, a foglalkoztatottság terén, és hogy minden magyar ember ennek a költségvetésnek köszönhetően tudjon lépni egyet, aztán kettőt, aztán hármat előre, minden magyar ember. De hogy önök megint ezt akarják elszabotálni és előválasztásikampány-célokra használják a költségvetést, azt betudjuk annak, hogy önöknek már megint nem a magyar emberek támogatása és a magyar vállalkozások támogatása a fontos, hanem önök pénzért és hatalomért mindenre képesek.

Mi támogatni fogjuk ezt a költségvetést, és ha önök az emberek mellett állnak, akkor önök is támogatni fogják. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)