Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Köszönöm szépen. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten meine gestrige, 20-minütige Rede bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/16118. über den ungarischen Haushalt im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen weiter treibe. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében a mai napon folytassam a tegnapi nap már húsz percben megkezdett hozzászólásomat a 2022. évi központi költségvetésitörvény-javaslathoz.

A T/16118. számú, a Magyarország 2022. évi központi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslat a 2021. évi elfogadott költségvetési törvényhez képest a 12 magyarországi nemzetiség esetében egyrészt a XI. fejezet 30/1/31/1. nemzetiségi szakmai támogatások sora 37,2 millió forinttal került csökkentésre. Másrészt a XLVII. fejezet Gazdaságvédelmi Alap 2/1/7. nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre sora 663,2 millió forinttal megemelésre került. Ezzel a 12 nemzetiség esetében a 2022. évi költségvetésitörvény-javaslat 626 millió forint növekményt tartalmaz a 2021. évi elfogadott költségvetési törvényhez képest.

A roma nemzetiség esetében a XIV. fejezet 20/5/1. roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások soron, a felhalmozás területen a 2021. évi 363,2 millió forint helyett 411,2 millió forintot tartalmaz, ami 48 millió forint növekményt jelent a 2021. évhez képest.

Így összességében a 13 nemzetiség vonatkozásában 674 millió forint növekmény jelenik meg a 2022. évi költségvetésitörvény-javaslatban a 2021. évi törvényhez képest.

A magyarországi nemzetiségek 2022. évi költségvetési igényeit rendkívül részletes és alapos felmérések, elemzések alapján állítottuk össze, ezek egy részét még a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslat előkészítése során, de sajnos a 2021. évi költségvetési törvénybe az ismert okok miatt nem kerültek bele. Előzetesen egyeztettünk az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, a nemzetiségekért felelős tárcákkal is.

Mindezek alapján a 13 magyarországi nemzetiség a 2022. évi T/16118. számú költségvetésitörvény-javaslathoz összesen 2 milliárd 970,3 millió forint módosítást kíván benyújtani.

A 13 nemzetiség módosítási igénye egyik ‑ a kisebbik ‑ súlyponti területe ezúttal az országos nemzetiségi önkormányzatok működése és a média, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása.

Elöljáróban meg kell jegyezzem, hogy utoljára három évvel ezelőtt, a 2019. évi központi költségvetési törvényben volt az országos nemzetiségi önkormányzatoknál támogatásemelés. Ugyanakkor azóta egy sor olyan törvényi és gazdasági változás történt, ami a támogatásemelést objektíven indokolja. Ezekről szeretnék most részletesebben beszélni.

Első területként a 13 országos nemzetiségi önkormányzat működése és a média 2022. évi támogatását szeretnénk 388,8 millió forinttal, átlagosan 18,2 százalékkal megemelni a következő négy tényező miatt.

Egyrészt egy objektív, mindenkire egységes szakmai értékelési elv szerint a 2018. évi, tehát a Covid-19-világjárványt megelőző utolsó teljes, normális év működése szerinti tényadatok alapulvételével megvizsgáltuk és összehasonlítottuk az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyűléseinek működési költségeit. Ennek eredményeként a legalacsonyabb közgyűlési fajlagos költséggel működő országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetését havi 100 ezer forint/közgyűlési tag szintig szeretnénk kiegészíteni. Ez tartalmazza a tiszteletdíjakat, minden bérjellegű költséget és annak járulékait, a dologi költségeket, a költségtérítéseket, a közgyűlés minden egyéb költségét. Ez a 13 országos nemzetiségi önkormányzatból nyolcat érint, a többieknél jelenleg is 100 ezer forintnál több a havi közgyűlési költség személyenként. Ez összesen 76,2 millió forint többlettámogatást igényel.

(11.10)

Másrészt a 2019. évi országos nemzetiségi önkormányzati választásnál három nemzetiségnél, a horvát, a német és szlovák nemzetiségnél a nemzetiségi névjegyzékbe regisztráltak száma alapján nyolc fővel nagyobb közgyűlést kellett választani. Részükre a közgyűlés működési költségeinek kiegészítése összesen 28,8 millió forint többlettámogatást jelent.

Harmadrészt a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2018. január 1-jei módosítását követően az országos nemzetiségi önkormányzatok átvették az általuk fenntartott köznevelési és kulturális intézmények épület- és építményállományának a vagyonkezelői jogát, majd a 2020. szeptember 1-jei módosítást követően az országos nemzetiségi önkormányzatok az általuk fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények tulajdonjogát is átvették, vagy az átvétel folyamatban van. A tulajdonjog átvételével az országos nemzetiségi önkormányzatokat terheli az általuk fenntartott intézmények vagyonbiztosítási díja, mely éves szinten 18 millió forint többlettámogatást igényel.

Negyedrészt az országos nemzetiségi önkormányzatok és média ‑ a közgyűlések költségeivel csökkentett ‑ 2021. évi támogatási összegének 15 százalékos emelését igényeljük, ennek összege 265,8 millió forint, mivel az országos nemzetiségi önkormányzatok működési költségei immáron három éve, 2019 óta nem kerültek emelésre. Mindezek együttesen a 13 nemzetiségre 388,8 millió forint összeget, azaz 18,2 százalékos támogatásemelést eredményeznek az országos nemzetiségi önkormányzatok működése és média soron.

Második területként az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik támogatását kívánjuk 581,5 millió forinttal megemelni. A támogatásemelést az alábbi öt tényező indokolja. Először: a már említett tulajdonjog-átvétellel az éves 2 százalékos értékcsökkenés-képzési kötelezettség a már eddig átvett intézményeknél is minimum 231,1 millió forint lesz, melynek képzéséhez azonos összegű támogatásemelés szükséges, tekintettel arra, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatoknak saját bevételük nincsen, az intézményfenntartás és -felújítás pedig az államtól átvett feladat. Összesen a 39 intézménynél a könyv szerinti értéke több mint 11,5 milliárd forint.

Másodszor: öt országos nemzetiségi önkormányzatnál, a bolgár, a horvát, a német, a ruszin, a szlovák önkormányzatnál az elmúlt három évben összesen tíz új nemzetiségi intézmény lett létrehozva, vagy meglévő intézményben történt jelentős, nagyságrendi fejlesztés, melyek éves működési költségeit a továbbiakban biztosítani kell. Ez összesen 138,1 millió forint.

Harmadrészt: az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott öt állandó, úgynevezett kőszínház, a bolgár, a horvát, a német, a szerb és a szlovák, évek óta a működési költsége egy részét egyedi támogatás keretében kapta, melynek esetlegessége nem teszi lehetővé a színházak tervszerű, gazdaságos, hatékony működését. Ezért szükségesnek tartjuk ezen, eddigiekben egyedi támogatások tervesítését, mely összesen 99 millió forint.

Negyedrészt: a 2020. május 19-én elfogadott, a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény szerint a kulturális szférában foglalkoztatott közalkalmazottakat 2020. november 1-jével 6 százalékos visszamenőleges bérfejlesztésben kellett részesíteni és megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyukat. Ennek kompenzálása minden fenntartó részére megtörtént, de sajnos a nemzetiségi fenntartású kulturális intézmények ebből véletlenül kimaradtak. Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott kulturális intézményekben a 6 százalékos bérfejlesztés összege 12,6 millió forint, melyet a 2022. évtől azonos összegű támogatásemeléssel a többi fenntartóval azonos módon biztosítani kell.

Végül ötödrészt: az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézmények általános működési támogatásának 7,5 százalékos emelését tartjuk szükségesnek, mely 107,7 millió forint a 13 nemzetiségre vetítve, mivel, ahogy említettem, 2019 óta, három éve támogatásemelésre nem került sor.

Ez az öt tényező teszi ki a mindösszesen 581,5 millió forintos támogatásemelési igényt a 13 nemzetiségnél az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik soron. Így az országos nemzetiségi önkormányzatok és a média, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik eddigiekben részletezett támogatásemelési igényei adják ki összesen a 13 országos nemzetiségi önkormányzatnál a 970,3 millió forintot, mely összességében 27,9 százalékos támogatásnövekedést jelentene.

Ezenkívül további 550 millió forinttal kívánjuk megemelni a Miniszterelnökség XI. fejezet 30/1/31/1. „Nemzetiségi szakmai támogatások” működésikiadás-előirányzatát a következő három konkrét felhasználási célra. Egyrészt plusz 50 millió forintot kívánunk biztosítani a 2022. szeptember 1-jétől várhatóan mintegy száz fővel magasabb számú nemzetiségipedagógus-hallgató ösztöndíjára. Másrészt 150 millió forintot kívánunk biztosítani a 2022. szeptember 1-jétől várhatóan jóval magasabb létszámú nemzetiségipedagógus-hallgatók képzése minőségének javításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására a képzőhelyek részére. Erről holnap még részletesebben fogok beszélni. Harmadrészt a nemzetiségi köznevelési intézmények működési, gazdálkodási feladatai kiegészítő támogatására, finanszírozására szükséges 350 millió forint. Erről is fogok holnap részletesebben beszélni. Végül a támogatásemelési igény legnagyobb része a Miniszterelnökség XI. fejezet 30/1/31/4. „A nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre” szolgáló 1 milliárd 450 millió forintja.

Szeretném kiemelni és előrebocsátani, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények esetében a támogatásemelést a 2020. évben elfogadott törvénymódosítások révén megváltozott új tulajdonosi és gazdálkodási viszonyok teszik objektíven szükségessé. Ugyanis, amint a nemzetiségi önkormányzatoknál erről már említést tettem, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 25. § (6) bekezdése 2020 nyarán elfogadott módosítása szerint ‑ idézem ‑ „A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni.”

Ez a törvénymódosítás a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében négy nemzetiségnél ‑ német, horvát, román és szlovák ‑, 51 településen összesen 69 nemzetiségi köznevelési intézményt érint, míg a fenntartó országos nemzetiségi önkormányzatoknál nyolc nemzetiség esetében ‑ görög, horvát, német, roma, román, szerb, szlovák és szlovén ‑, összesen 27 település 35 nemzetiségi köznevelési intézményét érinti.

(11.20)

Vagyis összegezve 78 település 104 nemzetiségi köznevelési intézményéről beszélünk. A legutóbbi, 2021. április hónapban végzett teljes körű felmérésünk szerint a tulajdonijog-átadás a következők szerint alakul: a helyi nemzetiségi önkormányzati fenntartású 69 darab nemzetiségi köznevelési intézményből az ingyenes tulajdonátadás 39 esetében, ez 59 százalék, már rendben lezajlott, további 25 esetben, ez 36 százalék, folyamatban van, az átadás várhatóan napokon, néhány héten belül lezárul, és mindössze 4 esetben, ez az összes intézmény 6 százaléka, fog az átadás-átvétel várhatóan még hosszabb időt igénybe venni, bírósági eljárás, örökségvédelmi eljárás vagy egyéb okból.

Nem ilyen pozitív a helyzet az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott 35 darab nemzetiségi köznevelési intézmény ingyenes tulajdonijog-átvételénél. Itt 6 esetben, ez 17 százalék, zajlott már le az átadás. 25 esetben, ez 72 százalék, folyamatban van, az átadás várhatóan heteken belül, egy-két hónapon belül lezárul. És itt is 4 esetben, 11 százalék, fog az átadás-átvétel várhatóan hosszabb időt igénybe venni; itt is bírósági eljárás, jelentősebb számú tagintézmény és egyéb okokból.

Ezekben a köznevelési intézményekben innen kezdve tiszta, világos, egyértelmű helyzet van, hiszen a fenntartói jog és a tulajdonjog is a nemzetiségi önkormányzatokhoz került, kerül, tehát minden, a működtetéssel, fenntartással, valamint a felújítással, beruházással kapcsolatos feladat a nemzetiségi önkormányzatokhoz került.

Ezek az államtól átvett közfeladatok, melyek ellátása egyébként az állam feladata, és mivel a nemzetiségi önkormányzatoknak nincs saját bevételük, így ezen közfeladatok ellátásához szükséges fedezetet költségvetési támogatással az állam kell hogy biztosítsa. A tulajdonátvételt követően már nem a Klebelsberg Központ, nem egyik vagy másik települési önkormányzat, hanem a fenntartó tulajdonos nemzetiségi önkormányzatnak az államtól átvett feladata, ha egy vihar megbontja a tetőt, ha beázás van, ha ki kell cserélni a nyílászárókat, ha fel kell újítani az elavult, baleset- vagy éppen életveszélyes elektromos hálózatot, ha fel kell újítani az elavult szociális blokkot, mert az ÁNTSZ nem engedi tovább az oktatást, ha elromlik a kazán, és leáll a fűtés, és így tovább.

Ez a gyökeresen új helyzet természetesen nemcsak a finanszírozás, támogatás szükségszerű átstrukturálását jelenti, hanem komoly szervezeti és szabályozási változtatásokat is igényel, de ezekről is majd a holnapi záró húsz percben kívánok részletesebben beszélni.

Mai felszólalásom zárásaként, összefoglalóan még egyszer szeretném elmondani, hogy a 13 magyarországi nemzetiség nevében a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az előzőekben részletesen kifejtett indokok alapján és területeken összesen 2 milliárd 970,3 millió forint többlettámogatási igényt kíván a T/16118. számú, a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtani, melyhez kérjük a frakciók, valamennyi képviselő és természetesen a kormány megértő támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)