Pócs János (Fidesz)

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-járvány okozta negatív hatások világszerte, így hazánkban is felülírták a korábbi gazdasági kilátásokat. Ahogy azt képviselőtársaim a tegnapi nap során is ismertették, a 2022. évi költségvetési tervezet elsősorban a koronavírus-járvány által sújtott gazdaság újraindítását és a járványügyi készültség kezelését kell hogy előtérbe helyezze. A magyar gazdaságpolitika elsődleges célja az eddig elért eredmények fenntartása, valamint a gazdaság újraindítása, az európai uniós szinten is kiemelkedő növekedési lendület visszaállítása. Ebben a nehéz helyzetben nem korlátozásokra, nem a lakosság életkörülményeinek megnehezítésére van szükség, ezért a kormány olyan gazdaságvédelmi programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi, a gazdaság újra a régi legyen.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelt gazdaságpolitikai cél a magyar mezőgazdaság versenyképességének, jövedelemteremtő képességének növelése, továbbá a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése a mezőgazdasági termelés tekintetében. A 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat XII. Agrárminisztérium fejezetében 132,6 milliárd forint, míg a Gazdaságvédelmi Alap fejezetében 77,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez összességében 209,9 milliárd forintot fog jelenteni.

A 2012 óta működő agrárkárenyhítési rendszer hozzájárul az ágazat folyamatos kibocsátás- és exportnövekedéséhez. Az agrárkormányzat célja ugyanis a mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztár további fejlesztése és annak kockázatmegelőző eszközökkel történő bővítése. Így került sor 2018 májusában a harmadik pillér, az országos jégkármegelőző rendszer bevezetésére, 2022-től kezdődően pedig az agrárkárenyhítési rendszer, alap kibővítésre kerül.

A klímaváltozás egyik legérintettebb területe a mezőgazdaság, melynek egyik fő feladata a lakosság élelmiszerrel való ellátása. A mezőgazdaság kockázatainak növekedésével egyre nagyobb hangsúly helyeződik a kockázatmegelőzésre és -kezelésre, melyre a kormányzat kiemelt figyelmet fordít. Míg a 2021. évi központi költségvetésben a nemzeti agrárkárenyhítésre 8,6 milliárd forint, addig a 2022. évi központi költségvetésben 12,8 milliárd forint került erre a célra fordításra. Ez egy 4,2 milliárd forint értékű pozitív különbözetet jelent, mely segíti a gazdálkodókat, hogy továbbra is megfelelő értékű kompenzációt kaphassanak a bekövetkezett káraikért.

A kormány eddigi célkitűzése hazánk GMO-mentességének fenntartása, a környezet állapotának javítása, a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítása és a biológiai sokféleség vé-delme az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevétele mellett. Az előbbieken felül további támogatásra, a védjegy bevezetésének terméktanúsítási rendszerrel előmozdítására kerül a GMO-mentes élelmiszer-előállítás. (Sic!) Magyarország célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termékek előállítását is. Ennek a biztosításához szükségesek az ellenőrzések, a mintavételek, a hamisítások visszaszorításához kapcsolódó hatósági feladatellátás erősítése és a meglévő hatósági rendszerek fejlesztése. Az állat‑, növény- és GMO-kártalanításra a 2022. évi költségvetési előirányzat alapján 3,5 milliárd forintot fordít az állam.

Alapvető célkitűzés, hogy a fiatalok megtalálják a jövőképüket a mezőgazdaságban, illetve a vidéki életformában, hogy ezáltal a vidéki fiatalok helyben maradása biztosított legyen. Az agrárium versenyképességének növeléséhez, fejlődéséhez nélkülözhetetlen a tudásátadás fejlesztése, melynek része a szakképzés, a felnőttképzés, valamint a szaktanácsadás. Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezettek be. Ezen struktúra alapelve szerint az iskolai rendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást, a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákat adjon. Kiemelt kormányzati cél továbbá az állattenyésztési és egyéb munkaigényes ágazatokban ‑ mint például a kertészet, az állattenyésztés ‑ a foglalkoztatottság növelése, melyhez mind uniós, mind pedig nemzeti forrásból jelentős összegű támogatás nyújtható.

A fentiekből következően a 2021. évi költségvetés „Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei” alcím alatt 25,6 milliárd forint van, a 2022. évi költségvetés szempontjából pedig ez 29,2 milliárdot jelent. E tekintetben 3,6 milliárd forintnyi bővülés várható.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány elkötelezett a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítása, a gazdasági pozíciók megerősítése mellett, és támogatja a hazai agrárium kialakulását.

(19.10)

Éppen ezért a kormány a közös agrárpolitika vidékfejlesztési programjának társfinanszírozását az eddigi 17,5 százalékról 80 százalékra emelte, ami azt jelenti, hogy a 2014-2020 között rendelkezésre állt forrásmennyiséghez képest háromszor nagyobb összeg kerül biztosításra a magyar mezőgazdaságra, ráadásul nemcsak 2023-tól, hanem az előttünk álló két évben is.

Jelenleg a KAP működését koordináló uniós szakpolitikai szabályok elfogadására még nem került sor. Így 2022 átmeneti évként fog működni, azonban a KAP az átmeneti időszakra vonatkozó végleges technikai szabályai már 2020-ban megjelentek. Egyértelműen látható tehát, hogy jelentős változás történik az agrártámogatások területén azáltal, hogy a nemzeti társfinanszírozás összege, az Unióban egyedülálló módon, maximálisan adható 80 százalék lesz. Így tehát az új programozási időszakban közel háromszor annyi támogatás folyósítható, ezzel Magyarországnak a 2021-2027 közötti programozási időszakban a kohéziós uniós források, valamint a hazai hozzájárulás révén körülbelül 7900 milliárd forintot jelentenek. Ebből kifolyólag az agrár- és vidékfejlesztésre szánt uniós források felhasználása a korábbi időszakokban megszokotthoz képest jelentősen átalakul.

Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap ‑ EMVA ‑ 2014-2020 közötti programozási kerete Magyarország számára 3430,6 millió euró, amelyhez átlagosan 18 százalék nemzeti társfinanszírozás társul. Ezzel 1413 milliárd forint állami hozzájárulás felhasználását teszi lehetővé. Magyarország az EMVA forrásaiból további két évre, 2021-re és 2022-re nézve átmeneti forrásokban részesül. A vidékfejlesztési program egyik lényeges eleme a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, ezzel összhangban a környezetkímélő fenntartható gazdálkodás az agrár-környezetgazdálkodás lényeges pontja, és beavatkozási területe a vidéki térségek, közösségek lehetőségének bővítése, a vidéki gazdaság, a helyi közösségek fejlesztése.

Végezetül a magyar agrárium a gazdák kitartó és kemény munkájának, valamint a nemzeti-keresztény kormánynak köszönhetően nem ment és nem megy tönkre. Épp ellenkezőleg, 2010 óta folyamatosan növekvő pályán van, az ország gazdasági teljesítményéhez jelentős mértékben hozzájárul.

Mint azt láthatják, tisztelt képviselőtársaim, a szükséges források rendelkezésünkre állnak a 2022. év központi költségvetési számadatai tekintetében. Ez pedig hozzájárul a folyamatos, fokozatos fejlődéshez. Az elhangzottakkal kapcsolatban jó szívvel mondhatom, hogy támogatom az előterjesztést, és arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák önök is ezt. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. Köszönöm.