Izer Norbert

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, szeretnék reagálni néhány felvetésre. A vita elején az hangzott el, hogy megpróbálnánk a tárgynál maradni, egy kicsit azért mégis elkanyarodtunk, de igyekszem az adótörvénycsomagban szereplő tételekre azért részletesen reagálni.

Először is, Potocskáné felvetésére: megköszönöm azt, hogy a nagy részében támogathatónak ítélte a javaslatcsomagot. Néhány pontot kiemelt, és igazából slágertéma lett, ha jól látom, a közérdekű alapítvány, ő is és több képviselő ugyanezt a témát említette meg. Itt hadd hívjam fel a figyelmet arra, amit Nacsa képviselő úr is említett, hogy ha nem nyúltunk volna hozzá a jogszabályhoz, akkor nem lettek volna adóalanyok ezek az új alapítványok, mert ezeket most hozta létre jogszabály. Tehát meg kellett teremteni a társaságiadó-kötelezettségüket ezeknek az alapítványoknak. És annak a célnak az érdekében, hogy pont olyan kedvezmények illessék meg ezeket az alapítványokat, mint a most működő civil szervezeteket, az alapítványokat, ezért kellett megtenni azokat az illeték- és taokedvezményeket, amelyeket most a képviselők felemlítettek.

Pontosan ugyanazokat a kedvezményeket kapják meg ezek az alapítványok, mint a ma működő közhasznú bármilyen civil szervezet. Tehát igazából egy egyenlő játékteret hoztunk létre, hogy ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe ezek az akár egyetemi alapítványok, mint a többi civil szervezet.

Azt felemlegetni, hogy ez a definíció szerepel a legtöbbet az adótörvény-javaslatban, ez azért kicsit álságos, mert valójában most bele kellett illeszteni ezeket a jogintézményeket a jogrendszerbe, mert eddig nem léteztek, ezeket most hozta létre a nemrég elfogadott törvény.

Potocskáné felemlítette, hogy az átalányadó vélhetően azért lett most bevezetve, hogy beismerjük a katás kudarcunkat. Hadd jelezzem, hogy népszerűbb a kata, mint bármikor, tehát többen használják a kata adónemet, mint tavaly év végén, most már 430 ezren választják a katát. Tehát nem jött be az az ellenzéki gondolat, hogy itt majd tömegek fognak a katából esetleg elvándorolni, és tömegek fogják otthagyni ezt az adót, és hogy az út szélére kerülnének. Valójában a katamódosítás ‑ már akkor is jeleztük ‑ 80 százalékát a katásoknak egyáltalán nem érinti.

Szerintem boldog lenne nagyon sok katás, ha tudna 3 milliót számlázni egy vállalkozónak. Ez egy szűk rétegét érinti a katásoknak, főleg azokat, akik nem magánszemélynek értékesítenek, tehát nem a piacról, a magánszemély vevőkből élnek, hanem egy partnerük van. Ebből nagyon kevés van a katások között. Tehát nem őket sújtotta ez a változtatás, hanem azokat a cégeket terheltük most meg egy adóval, akik egyébként kihasználták a katásokat, és mondjuk, több tíz, akár több száz katást alkalmaztak munkaviszony helyett.

Viszont nagyon fontos megemlíteni, hogy az egyéni vállalkozóknak, akiknek most ezt a jogszabály-módosítást behoztuk, azért fontos még egy ösztönző lépés itt az adórendszerben, mert nekik lehet, hogy már a kata is magas. Tehát itt azokról beszélünk, akik részmunkaidőben űzik ezt az egyéni vállalkozói tevékenységet, és lehet, hogy adott esetben heti egy-két órát dolgoznak. Tehát nekik már a tételes 25 ezres vagy 50 ezres kata is magas lehet. Nekik javasoljuk ezt az adónemet megfontolni, és azt gondoljuk, hogy egy adómentes mértékkel nekik érdemes segíteni a munkába állásukat.

Idegenforgalmiadó-mentességre rákérdezett képviselő asszony. A veszélyhelyzet végéig marad ez a kedvezmény vagy ez a lehetőség, hogy a magánszemélyeknek nem kell ezt megfizetni. Egyébként folyamatosan vizsgálja a kormány ennek hatásmechanizmusát, de a mostani, hatályos jogszabályszövegben a veszélyhelyzet végéig marad ez az intézkedés.

Mesterházy képviselő úr is a közérdekű alapítványokat említette föl. Én azt gondolom, hogy ott elég részletesen beszámoltam róla, hogy pont azokat a kedvezményeket kapják meg ezek az intézmények, mint a most működő közcélú egyéb civil szervezetek. Sőt, még annyit hozzátennék, hogy a civil szervezetek szabályozása kedvezőbb, a civil szervezetek ugyanis, ha gazdasági tevékenységet is végeznek, és adót kell fizetniük, ott egy kedvezményt is igénybe vehetnek. Ez ezekre a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokra nem vonatkozik, tehát valójában a közhasznú civil szervezetek kedvezőbb adózással is rendelkeznek, és még 1 százalékot is gyűjthetnek, ellentétben ezekkel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal.

Varju képviselő úr úgy kezdte, hogy technikai észrevételei vannak, de aztán elég messze elkanyarodtunk, nehéz lesz megkeresnem azokat a pontokat, amelyek kapcsolódnak az adócsomaghoz. Úgy fogalmazott, hogy keresni kell az adócsökkentést ebben a jogszabálycsomagban. Itt hadd emlékeztessek arra, hogy gyakorlatilag most már több mint egy éve a válsághelyzetben folyamatosan kormányrendeletekkel intézkedtünk annak érdekében, hogy a legnagyobb terhet elviselni képes vagy elviselni kényszerülő szektorok adókedvezményeket kapjanak. Tavaly március óta több mint ezermilliárd forintnyi adókedvezményt hagytunk ott a vállalkozásoknál és a magánszemélyeknél.

Tehát azt gondolom, hogy nem feltétlenül most ebben a csomagban kell keresni az óriási adócsökkentéseket, hiszen azok még a mai nappal is hatályosak nagyon sok esetben, turizmus, vendéglátás, tehát számtalan szektorban a mai nappal is hatályos az adókedvezmény, tehát nem kell a foglalkoztatási kedvezményeket, foglalkoztatási adókat megfizetni. 150 ezer katás vállalkozónak nem kellett megfizetni hónapokig a tételes kata összegét. Ugye, tavaly szochocsökkentés volt év közben, kivakulcscsökkentés év elején, és a turizmust támogattuk a SZÉP-kártyák kedvezményével, tehát megemeltük a keretet duplájára, a kedvezően adózó keretet, és az adómérték körülbelül a felére csökkent. Én azt gondolom, hogy ezeket együttesen kell figyelembe venni és megnézni akkor, amikor adócsökkentésekről beszélünk.

Jelezte Varju képviselő úr, hogy idén is kellene csökkenteni a szocho mértékét. Hadd emlékeztessek a VKF-megállapodás tartalmára, a kormány azt követi egyébként az elmúlt években. A megállapodás nem évenként rögzít egy adómérték-csökkenést, tehát nem azt mondja, hogy minden évben fokozatosan kell csökkenteni az adót, hanem egy feltételhez köti, pont azért, hogy kiszámítható és fenntartható legyen ez az adócsökkentés. Ez a feltétel pedig reálbér-emelkedéshez van kötve, tehát kell hozzá egy béremelés, tehát egy nominális béremelkedés a gazdaságban, és azt módosítani kell az infláció mértékével. Tehát a reálbér-emelkedésnek a 6 százalékos mértéke az az, amit keresünk. És ha ez a feltétel nem valósul meg, akkor még nem tud megvalósulni ez az adócsökkentés. És ez az, amit folyamatosan fogunk monitorozni, hogy mikor fog megvalósulni ez a reálbér-emelkedés.

A kriptoeszközök kapcsán említette képviselő úr, hogy fércmunkának tartja. Visszautasítom ezt a kitételt. Nemzetközi gyakorlatokat megnéztünk, és azt gondolom, hogy ennek ellenére is és emellett is egy előremutató, jó intézkedés, amit hoztunk. Nagyon sok képviselői felszólalásban az ellenzéki oldalról ez egy spekulatív adószabálynak vagy adókedvezménynek tűnik.

Én azt gondolom, egy kicsit lehet, hogy elhaladt az élet a képviselő hölgyek és urak mellett, a kriptoeszköz már a mai fiatalság életének a része. Lehet, hogy van benne spekulatív elem (Dr. Varga-Damm Andrea: Csak az van!), és az árfolyammozgásokból látszódik is, hogy rendkívül nagy mozgásokat tud megtenni ennek az árfolyama. De a mai fiatalság gyakorlatilag ebben él, tehát ezzel nem foglalkozni és nem tudomást venni erről, azt gondolom, hogy hiba. Tehát érdemes ezt a témakört jól körbejárni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

És nem is arra vállalkozik a szabályozás, hogy mi a kriptoeszközök szabályozását most itt megpróbáljuk megteremteni, az nem is a Pénzügyminisztériumnak és nem az adóterületnek a hatásköre, most kizárólag az adózási jogviszonyokat tettük tisztába. Hiszünk abban, hogy egy jóval nagyobb adóbevételi összeget fog a költségvetés kapni ebből a szabályrendszerből kifolyólag, ugyanis most már nem kell feltétlenül külföldön érvényesíteni ezt a jövedelmet, ha valaki esetleg ezt legalizálni akarta vagy külföldön leadózni, hanem Magyarországon is kedvező adókulcsok mentén meg lehet tenni.

(16.50)

És nagyon fontos, hogy a kriptoeszköz jövedelme tartalmában már most is tőkejövedelemnek kellene hogy minősüljön, igazából ezt hozza párhuzamba az adótörvény-javaslat, hogy a tőkejövedelmekhez hasonló adómértékkel adóztatjuk ezeket az eszközöket.

Szintén Varju képviselő úr az adók számára is utalást tett, hogy mennyivel nőtt az adók száma. Ugye, azt ne felejtsük el, hogy a válság után helyre kellett állítani a költségvetésnek a helyzetét, rendkívül nagy erőfeszítések kellettek ahhoz, hogy a költségvetés stabilizálódjon, ehhez különadókra volt szükség. Tehát nem egy általános adóemelést valósított meg a kormány, hanem célzottan, ahol a teherviselő képesség ezt megengedte, ott speciális adókat vezetett be, ebből kifolyólag természetesen megemelkedett az adók száma, amit egyébként azóta fokozatosan, folyamatosan csökkentünk. Ha számolom, csak 2018-tól már kilenc adóval van kevesebb, mint akkor, tehát én azt gondolom, hogy nagyon szép, öles léptekkel haladunk ezen a területen is.

Szintén elhangzott, hogy a kockázati tőke és a tőzsde kedvezménye talán megint csak spekulatív kedvezménynek minősül, és hogy olyan cégeket támogatunk, amelyek ‑ nem tudom ‑ a spekulációt támogatják. Itt is hadd utaljak arra, hogy a kockázati tőke definíció szerint valóban magasabb kockázatot vállal, viszont a kutatás-fejlesztésben, az innovatív cégek segítésében alapvető szerepet lát el, és a tőkepiacoknak is és a tőzsdének is óriási szerepe van egy gazdaság dinamizálásában ‑ én azt gondolom, hogy ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Tehát általánosan a tőzsdét és a kockázatitőke-befektetőket nehéz lenne spekulatívnak nevezni.

Csárdi képviselő úr is azzal kezdte, hogy gyengére sikerült ez a mostani adócsomag. Hadd utaljak vissza az ezermilliárdos adócsökkentésre, amin már túl vagyunk és amilyen kedvezmények jelenleg is hatályban vannak, és még hadd használjam ki ezt a lehetőséget arra, hogy gyakorlatilag az adócsökkentés politikája, amit folytatunk, az évek óta egy kiszámítható és fenntartható adócsökkentési politika. Viszonylag könnyű lenne óriási adócsökkentéssel beállni a földbe, és a költségvetés stabilitását tönkretenni; nem ezt az utat választottuk, hanem egy sokkal nehezebb, sokkal munkásabb utat választottunk: egy fenntartható és kiszámítható, hosszú távra tervezhető adócsökkentést valósítunk meg, aminek az egyik fedezetét egyébként a fehéredés, a gazdaságfehéredés adja. Ezért nem megy az, hogy egyik napról a másikra költségvetési mozgásteret teremtünk, hanem évek alatt fokozatosan fehérítjük a gazdaságot. A korábbi huszonegynéhány százalékról 7 százalék alá csökkentettük az áfarés mértékét, tehát nagyon jelentős eredményeket és bevételeket tudtunk elérni, ahogy Nacsa képviselő úr is mondta, az online pénztárgép, online számlázás, EKÁER-típusú intézkedésekből.

Szintén Csárdi képviselő úr jelezte, hogy jobban meg kéne emelni a minimálbért, és utalt az 1 százalékos évközi emelés lehetőségére. Itt megint elfeledkeztünk arról, hogy amikor a hatéves bérmegállapodás elindult, akkor 15, illetve 25 százalékos minimálbér-emelésről beszéltünk, az volt a feltétel a munkáltatók oldaláról vagy az volt a munkáltatók felé támasztott feltétel. És azt se felejtsük el, hogy a gazdaságban a minimálbérnek egyre kisebb a szerepe! Természetesen mindig vannak, akik ezt a jövedelmet kapják, de már a hatéves bérmegállapodásnál is látszódott, hogy amikor a 25 százalékos minimálbér-emelés megvalósult, az egész gazdaságban végigsöpört egy béremelési hullám, tehát gyakorlatilag a gazdaság jó nagy részében nem a minimálbér szintje határozza meg a béreket, hanem annál jóval magasabbak a bérek. Tehát az általános bérszínvonalat kell nézni. Hogyha 2010-hez viszonyítjuk, akkor az átlagbér ott 200 ezer forint volt, most már 400 ezer forint fölött van, tehát az átlagbérek gyakorlatilag megduplázódtak. Ha a nettó átlagkeresetnek a reálértékét nézem, tehát hogy mennyivel ér többet a kereset, ott is egy 50 százalékos növekedésről, tehát egy másfélszeres növekedésről beszélünk. Tehát az 1 százalékos minimálbér-emelés helyett ezt az 50 százalékos reálbér-emelkedést érdemes nézni.

Szintén Csárdi képviselő úr jelezte, hogy a kriptoeszközök adóztatása nem a lakosságot segíti. De, a lakosságot segíti. Nagyon határozottan az az álláspontunk, hogy nagyon sok magánszemélynek van kriptomegtakarítása. Piaci szereplők és akik nemzetközi szinten is elismertek a kriptovilágban, megpróbálták bemérni a világ kriptotársadalmát, és a magyar kriptovilág esetén egy körülbelül 300 milliárdos körről beszélhetünk, tehát 300 milliárdnyi kriptovagyon van jelenleg így a becslések szerint; ezt szeretnénk egy olyan mederbe terelni, ahol egy korrekt, átlátható adózással szembesülnek ezek az érintettek.

Szintén Csárdi képviselő úr sokadszorra felveti az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentését, Z. Kárpát képviselő úr is csatlakozott ehhez. Azt látni kell, hogy több száz milliárd forintos, lehet, hogy ezermilliárd forintos adócsökkenést vagy adókiesést eredményezne a költségvetésben, ha minden alapvető élelmiszernek az áfáját lecsökkentenénk, és azt is látni kell, hogy a fogyasztói árakat nem az áfakulcs határozza meg. Számtalanszor elmondtuk itt a parlamentben is minden fórumon, hogy a kereslet-kínálat, az időjárási viszonyok, a nemzetközi kereskedelmi szabályok jobban befolyásolják az árakat, mint az áfakulcs; egy áfakulccsal egy adott pillanatban, egyszer talán lehet befolyásolni az árakat, de hosszú távon semmi esetre sem. Azt gondoljuk, hogy az áfacsökkentést csak célzottan, nagyon tudatosan és bizonyos szektorokra korlátozva érdemes megtenni, az általános áfacsökkentés egy rendkívül drága és nem hatékony módja az újraelosztásnak. Ezért gondoljuk azt, hogy csak jól megfontoltan, óvatosan lehet ehhez az eszközhöz nyúlni.

Szintén elhangzott Csárdi képviselő úrtól a többkulcsos adó. Erről viszonylag sokat beszéltünk. Szerintem a legjobb, gyakorlatilag bemutatója az egykulcsos, arányos és családi kedvezménnyel kombinált adórendszernek az, hogy folyamatosan tudjuk támogatni a családokat ezzel az egyre bővülő adókedvezménnyel. Most már 360 milliárd forintnál is több kedvezményt kapnak a családok évente, és egyre több adóbevétel is jön be ennek a szabálynak az érvényesítésével. Hogy lehet ez? Úgy, hogy egyszerű az adórendszer, átlátható, nem fogja vissza a teljesítményt, tehát nem okozza azt a hatást, hogy esetleg valaki a lépcsőknél vagy a progresszív adórendszerben az egyes kulcsoknak a határánál abbahagyja a munkáját, vagy esetleg onnantól már zsebbe fizetés van; tehát átlátható, tiszta, fair viszonyokat hoz az adórendszerben, és ez egyébként többlet-adóbevételekkel is társul, hiszen mindenkinek megéri nyugodtan aludni, hogyha az Unióban gyakorlatilag az egyik legalacsonyabb adóval kell szembesülni.

Varga-Damm Andrea képviselő asszony a kriptót szintén spekulációs célú cégeknek és magánszemélyeknek az adókedvezményeként ítélte meg. Itt utaltam arra, hogy a tőkejövedelmekkel azonos elbírálás alá esik ez az adóztatás vagy ez a jövedelem, nem kedvezőbb ez a rendszer, mint most a tőkejövedelmeknek az adóztatása. A tőkejövedelmek rendkívül mobil jövedelmek, viszonylag könnyű azokat teljesen legálisan külföldön leadóztatni, tehát a tőkejövedelmeket nehezebben, eltérőbben, jobban adóztatni, mint bármi mást, az igazából egy öngyilkos stratégia minden országnak, mert nem ott, nem abban az országban fogják ezeket a jövedelmeket leadózni. Én azt gondolom, hogy a magyar gazdaság csak nyerni fog azáltal, hogyha esetleg ezek a tőkejövedelmek itt, Magyarországon fognak kicsapódni.

Ahogy Nacsa képviselő úr jelezte, a 0,5 százalékos csökkentés, az 2 százalékos csökkentés, ne feledkezzünk el az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásnak szochóba való integrálásáról, és így fog megvalósulni a 2 százalékos adócsökkentés, hogy az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltűnik, és 0,5 százalékkal tovább csökken a szochónak a mértéke. Én azt gondolom, hogy ez is egy óriási teljesítmény, hogy egy ilyen gazdasági világválság kellős közepén nem arról van szó, hogy a kormány esetleg nem tudná ezeket az adócsökkentéseket megtenni, hanem továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy a munkának az adóterheit folyamatosan csökkenteni kell.

Z. Kárpát képviselő úr is jelezte, hogy nem elég nagy mértékben csökkennek a munka adóterhei. 48,2 százalékról indultunk még néhány évvel ezelőtt, és most 42,2 százalék ez az adóék. Lehet ezt kevesellni, és lehet azt mondani, hogy van még mozgástér a csökkentésre, egyetértek, tehát mi is a 40 százalékos adóéket tűztük ki célul, ami egy óriási eredmény lenne, hogyha meg tudnánk valósítani, de gyakorlatilag csak évek alatt, szisztematikus munkával lehet közelíteni ezt a határértéket, és ezzel a 42,2-vel, illetve azzal a csökkentéssel, amit az elmúlt években elértünk, dobogósok és általában aranyérmesek szoktunk lenni ebben az adócsökkentési versenyben, tehát a munka adóterhelésének az üteme Magyarországon a legmagasabb. És továbbra sem szeretnénk itt megállni, tehát szeretnénk ezt folytatni.

Z. Kárpát képviselő úr szintén jelezte, hogy több adót kívánunk beszedni áfából, és több személyi jövedelemadót szeretnénk beszedni. Így van, természetesen ez a hatásmechanizmusa annak, hogyha egy gazdaság nő. Hogyha a gazdaság négy egész valahány százalékkal vagy öt egész valahány százalékkal, tehát 4 és 5 százalék közötti ütemben bővül ‑ mint ahogy a várakozásaink szerint fog a következő években ‑, akkor annak az az eredménye, hogy jóval nagyobb a fogyasztás, és megnőnek a bérek is, ezért a béreket terhelő adóknak az összege is meg fog emelkedni ‑ változatlan kulcsoknál, hangsúlyoznám.

(17.00)

Tehát azért van egyre nagyobb és ambiciózus adóbevétel-növekedés, mert a gazdaság növekedése ezt lehetővé teszi.

A másik pont, ami miatt csökkenő adókulcsoknál növekvő adóbevételeket tudunk produkálni, az pedig a gazdaságnak a fehérítése. Tehát nem a lakosságtól, nem a lakosság terhére szeretnénk adókat beszedni vagy adóbevételt növelni, hanem a csalárd adózókból, az adócsalók tevékenységéből és a feketegazdaság leszűkítéséből szeretnénk adóbevétel-többletet elérni. Egyébként ezen az úton megint csak nagyon szép eredményeket tudtunk elérni az elmúlt időszakban. Ahogy említettem is, a 21 százalékos áfarés most már 7 százalék alatt van, jobbak vagyunk, mint Németország meg a nyugat-európai országok túlnyomó többsége.

Szintén Z. Kárpát képviselő úr sokadszor említi fel az alapvető élelmiszerek mellett a gyermeknevelési cikkeknek az áfáját. Ugyanez az álláspontunk itt is, hogy nagyon óvatosan kell ezzel az eszközzel élni, tehát nem ez a legjobb módja egyébként a családok támogatásának, egy rendkívül drága módja. Még van egy apróság, amit Z. Kárpát képviselő úrnak nagyon sokszor elmondtunk, hogy az uniós irányelv is tiltja ezt az adócsökkentést, tehát harmonizált adónem esetében viszonylag nehéz ezzel az adócsökkentéssel élni.

Sajnálom, hogy Z. Kárpát képviselő úr nem tudja végigkövetni ezt a vitát, de megint csak sokadszor mondja, hogy a multikat nem adóztatjuk Magyarországon, és gyakorlatilag az ő adóbefizetésük hiányzik a költségvetésből. Szoktam javasolni, hogy a tao mellé mindig tegyük oda az iparűzésiadó-bevételeket, mindig tegyük oda egyébként a foglalkoztatást terhelő céges befizetéseket, tehát a szochoösszegeket is, és akkor egy jóval masszívabb szám van a multik adóbefizetése mellett is. Mindig tegyük oda mellé, hogy a taobefizetés azért annyi, amennyi, mert valójában rengeteg vállalkozás nem a tao alanya.

Nem tudom, hogy Z. Kárpát képviselő úr tud‑e még olyan adórendszert mondani, ahol annyira támogatják a kkv-kat, mint a magyar adórendszerben. Hiszen van nekik egy éppen a mostani csomagban még kedvezőbbé tett, egyéni vállalkozókra optimalizált átalányadó-rendszer, van a legkisebbeknek kitalált kata, ahol már 430 ezren vannak, és vannak majd 50 ezren a kivások, ami megint csak egy sokkal növekedésbarátabb és kedvezőbb adónem, mint a tao. Tehát azt mondani, hogy nem támogatjuk a kicsiket, ez nem állja meg a valóság próbáját, hiszen majd félmillió vállalkozás, sőt, ha az egyéni vállalkozókat hozzáveszem, több mint félmillió vállalkozás jóval kedvezőbb adórendszerrel adózik, mint a tao. Úgyhogy ezt is javaslom végiggondolni.

Az utolsó észrevételem Potocskánénak, aki a felszólalásában jelezte, hogy 2012-ben a tb-járulék át lett nevezve szochóra, és ott most milyen galád dolog történt. Jelzem, hogy a tb-ellátásoknak mindig is az egyéni járulék volt az alapja. Tehát amikor ezt tb-járuléknak hívták, akkor is az egyéni, magánszemély által fizetett járulék volt bármilyen ellátásnak az alapja, ahogy ez ma is van, tehát ebben nem volt változás. A névváltozás igazából lekövette azt, hogy ez egy olyan adó, ami a központi költségvetésnek az általános bevételeit gazdagítja.

A kormánypárti képviselő uraknak pedig köszönöm szépen az értékes hozzászólásokat és a támogatásukat. Köszönöm szépen a figyelmet, és köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)