Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A képviselő asszonynak jelzem, hogy a taotörvényben most is benne van a felsőoktatási intézményekkel kötendő vagy kötött megállapodás, sok egyetemnek, felsősoktatási intézménynek egyébként jelenleg is van megállapodása forprofit, piaci cégekkel egy win-win megállapodással azért, hogy egyébként a társasági adóból le tudja írni azt, hogy értéknövelő beruházások, támogatások jelennek meg ezekben a felsőoktatási intézményekben. Tehát hogyha csak ez a problémája a képviselő asszonynak, ami már eddig is létezett, akkor a Jobbik frakciójának a támogatását is megoldottuk az adótörvény vonatkozásában, hiszen azt nyilvánvalóan a képviselő asszony sem akarhatja, hogy azok között, amelyek alapítványi formában működő egyetemek, és azok között, amelyek állami formában működő egyetemek, valamiféleképpen megkülönböztetés jelenjen meg, és valakire ez ne vonatkozhasson, valakire meg vonatkozhasson.

(15.20)

A képviselő asszony nyilván véletlenül használta azt a szót, de itt kizárólag az egyetem polgársága, az egyetemi hallgatók, a felsőoktatási hallgatók azok, akik például az ilyen megállapodásoknak a nyertesei lehetnek.

Nem titkolt szándékunk volt, az egyetemi modellváltás vitájában is többször elmondtuk, hogy szeretnénk, hogyha a cégek szorosabb kapcsolatban állnának a felsőoktatási intézményekkel. Hiszen nagyon sokan nagy szolgáltatóknál, nagy cégeknél, ipari szereplőknél fognak majd dolgozni, akik jelenleg az egyetemeken tanulnak, például mérnöki szakmát, vagy számtalan olyan esetet említhetnénk, ahol fontos lenne, hogy a piaci igényeket is figyelembe vegye az a felsőoktatási intézmény, az a képzés, az a kar, az a tanszék. Fontos, hogy partnerséget kössenek nagy cégekkel, szerintem ezt szolgálja ez a módosítás is, mint ahogy egyébként a taotörvénynek talán a 4. § 16. pontjában eddig is volt erre lehetőség, hogy felsőoktatási intézménnyel megállapodást kössenek cégek. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez helyénvaló, és ezt továbbra is támogatni kell.

Ezt szerettem volna az ön hozzászólásához hozzáfűzni, illetve azt, hogy szerintem helyes az, ön mondta, hogy miért nem konkrét összeg szerepel a katás adózásnál is, a minimálbérnél, tehát számonkért minket, hogy miért nem konkrét összeg szerepel benne. Hiszen reményeink szerint a következő években is, mint ahogy az elmúlt években is ezt láthattuk, a minimálbér folyamatosan emelkedni fog. (Potocskáné Kőrösi Anita közbeszól.) Ezáltal az értékhatár is tud majd emelkedni, és nem az lesz, tisztelt képviselő asszony, hogy ön fog itt számonkérni bennünket jövőre, azután is meg azután is, majd ellenzékből ön számonkér bennünket arról, hogy miért nem növeljük ezt az értékhatárt, hiszen azt már meghaladta az idő, hiszen azóta már tovább nőtt a minimálbér. Úgyhogy szerintem helyes, hogyha a minimálbérhez van kötve, illetve az éves összegének a tízszereséhez van kötve, és így nem kell évente összeghatárokat módosítani a törvényjavaslatban, ezáltal is megkönnyítjük a parlament munkáját és a jövőbeni ellenzék munkáját is.

Az adótörvényekkel kapcsolatban azt szerettem volna elmondani, tisztelt képviselőtársaim, mielőtt kitérnék a részletekre, hogy hallgatom itt az önök előválasztásnak nevezett show-műsorának hevében előadott nyilatkozataikat különböző médiumok keretében, és azt látom, hogy igazából egy dologban értenek egyet az előválasztás szereplői, biztos többen is, ez az adóemelés, hogy önök adóemelést szeretnének.

Mindannyian beszélnek többkulcsos adókról, sok embernek 30 százalékot kellene fizetnie a mostani 15 százalék helyett, hogyha önök kormányra kerülnének, és mindig valahogy egy irányba mutatnak az önök nyilatkozatai, hogy a helyi adókat, az általános adókat, a személyi jövedelemadót önök emelni szeretnék. Sokszor elmondjuk itt az önkormányzatok kapcsán, és az elmúlt évben számtalanszor vitatkoztunk, hogy szerintünk az önkormányzat van az emberekért és nem az emberek vannak az önkormányzatokért, az önkormányzat van az ott lévő vállalkozásokért és nem fordítva. Önök ezt másképp látják. De egy biztos, hogy egy közös programpont már van a baloldali konglomerátumban, ez pedig az adóemelésekhez való vonzódás, az adóemelésekkel való folyamatos kísérletezés és az adóemelésekkel való játszadozás.

Mi azt gondoljuk ezzel szemben, hogy folyamatosan adókat kell csökkenteni. Minden egyes évben, az adótörvény vitájánál megállapíthatjuk azt, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességének, a kormányzati, gazdasági és adópolitikának, a magyar emberek és vállalkozások munkájának köszönhetően ismét adót lehet csökkenteni. Hiszen szerintünk egy válsághelyzetre nem az a megoldás, hogy megsarcoljuk a vállalkozásokat, hogy megsarcoljuk az embereket, ahogy ezt önök tették az önök válságkezelésének időszakában 2008-2009-ben, amikor egekbe repítettek különböző adókat, hanem az a megoldás, hogy adókat kell csökkenteni, segíteni kell a vállalkozásokat a munkahelyek megtartásában, a beruházások elindításában, segíteni kell a családokat, és folyamatosan, évről évre kiszámítható mértékben csökkenteni kell az adókat. Ezzel együtt 2010 óta, amióta az adócsökkentés elkezdődött, a GDP 4-5 százalékát kitevő mértékben csökkentek Magyarországon az adóterhek; a GDP 4-5 százalékában ‑ óriási összegről beszélünk.

Nézzünk példát! 2016-ban a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék volt, addig a tavaly nyári újabb 2 százalékpontos csökkentés után 2020. július 1-jétől már csak 15,5 százalék, az azt megelőző 17,5 százalék helyett. A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal tovább csökkennek, melynek keretében az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében a szakképzési hozzájárulás kivezetésre kerül, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig 0,5 százalékponttal csökken majd 15 százalékra.

A szakképzési hozzájárulás kivezetésével csökken az adók száma is, és jelentősen egyszerűsödik az adórendszer, 2022. július 1-jétől tehát már csak egy adónem, a mindössze 15 százalékos szociális hozzájárulási adó fogja jelenteni a munkát terhelő adót. Csak összehasonlításképpen: a 2008-as gyurcsányi adórendszerben a béreket terhelő munkáltatói adóterheket ötféle adónem sújtotta, amely összesen legalább 33,5 százalékos adóterhet jelentett a bérek után a munkaadók számára. Óriási különbség!

A kisvállalati adó, a kiva szabályozása is jelentősen egyszerűsödött már 2017-től, az adóalanyiság belépési és megszűnési korlátai egyaránt emelkedtek. 2021-ben a kivabelépés árbevételi és mérlegfőösszeg-korlátja 3 milliárd forintra emelkedett, ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 6 milliárd forintra növekedett. A kisvállalati adó 2021. január 1-jétől újabb 1 százalékkal csökkent, 12 százalékról 11 százalékra, mely által még kedvezőbb adózási környezetet biztosít a kis- és középvállalkozások részére. A kisvállalati adó mértéke 2016-ban még 16 százalék volt.

Az egyéni vállalkozók átalányadózásának egyszerűsítése érdekében 2022. január 1-jétől az egyéni vállalkozók számára is az őstermelői szabályokhoz hasonló kedvező szabályok bevezetését kezdeményezi a most tárgyalt törvényjavaslat. A hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozók 15 millió forint alatti, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók pedig 100 millió forint alatti vállalkozói bevétel esetén választhatnak átalányadózást. Ezek az értékhatárok az egyéni vállalkozások számára jelentősen kedvezőbb szabályok szerint kerülnek majd megállapításra 2022. január 1-jétől. Az átalányadózás választására jogosító értékhatár, ahogy ezt beszéltük, az éves minimálbér tízszeresében, kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozások esetében pedig az éves minimálbér ötvenszeresében kerül megállapításra.

Ezzel összhangban a társadalombiztosítás szabályai is módosításra kerülnek, amely új szabályozás lehetővé teszi, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó az általa a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig, ezzel is segítve a családi adó- és járulékkedvezmény kedvezőbb érvényesíthetőségét.

Én nagyon fontosnak tartom, hogy Magyarországon a családi adókedvezmény rendszere az egyik legszélesebb családtámogatás, hiszen a családi adókedvezményt az arra jogosultak 98 százaléka veszi igénybe. Azt gondolom, hogy az egyik legszélesebb réteget érintő családtámogatási és egyébként adócsökkentési, adózáskönnyítési lépés volt a családi adókedvezmény Magyarországon ‑ ez az, amit önök korábban megszüntettek.

A javaslat továbbá új adózási szabályokat állapít meg a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére. Itt ezekre a passzusokra lehetne szlogenül azt mondani, hogy haladunk a korral, látjuk, hogy egyre nagyobb számban történnek ilyen ügyletek Magyarországon is és szerte a világban, ezért szükséges ezt ilyen módon szabályozni, hiszen a jelenleg hatályos adózási szabályok alapján a kriptovaluta vagyoni értéknek minősül ugyan, azonban az nem fellelhető, egyik adójogi kategóriának sem feleltethető meg. Emiatt a kriptovaluta átruházásából származó jövedelem egyéb jövedelemként viseli a közterheket, amelyet a 15 százalék személyi jövedelemadón túl a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó is terheli, így a hasonló jellegű tőkejövedelmekhez képest magasabb adóterhelés a jövedelem eltitkolására ösztönöz. Az új szabályozás szerint a kriptovaluta értékesítése során keletkező jövedelem külön adózó tőkejövedelemnek minősül majd, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, de szociális hozzájárulási adót nem. Itt jegyezném meg, hogy az elmúlt 10-11 év gazdaságfehérítési politikájának egy újabb lépése ez.

Én azt gondolom, hogy az eddig megtett lépések, az évről évre egyre több lépés a gazdaság fehérítése érde-kében sikeresnek bizonyult. Ez látszódott az adóbevételeken, látszódott azon, hogy egyszerűsödött és fehéredett a gazdaságunk. Ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy továbbra is csak a törvényes, a legális és egyébként a lehető legegyszerűbb adózási formákat támogassuk, és a jövedelmek eltitkolása, a különböző, a gazdaság feketítésére tett kísérletek ellen a lehető leghatározottabban lépjen föl a magyar adóhatóság, és az adózási rendszer is legyen olyan, ahol a gazdaság fehérítése egy kiemelt cél.

(15.30)

Ahogy ezt az elmúlt években, azt gondolom, megláthattuk, államtitkár úréknak is számos olyan javaslata volt, amely ezt szolgálta. Szerintem a gazdaság fehérítése az egyik óriási siker az elmúlt években, amit a magyar gazdaság, kormányzat, gazdaságpolitika elkönyvelhet magának, az online számlázástól kezdve a pénztárgépeken keresztül számtalan intézkedésre gondolhatunk.

Az új adójogi kategória bevezetése a kriptovalutáknál is a jelenlegi szabályokhoz képest jelentősen csökkenti az adóterhelést, így várhatóan több magánszemély fogja bevallani az ilyen típusú ügyleteiből keletkező jövedelmét, mely a gazdaság ezen szegmensében is további fehéredést fog eredményezni. Érdemes kiemelni a javaslat azon elemét, amely a köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó klímavédelmi célú alapítványból származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdeké-ben meghirdetett ösztöndíjak és támogatási programok keretében a juttatásokat adómentessé teszi.

Szintén szeretném megemlíteni a másik kezdeményezését a köztársasági elnök úrnak, a Regőczi István Alapítványt, amely a koronavírus-járvány következtében árván vagy félárván maradt gyermekeket támogató alapítvány. Itt is az ide adott bármely juttatás is adómentes lesz. Mélyen egyetértek köztársasági elnök úr és feleségének a kezdeményezésével az alapítvány létrehozásában és azzal is, hogy a parlament az adótörvényeken keresztül adómentessé tudja tenni az ideérkező juttatásokat. Innen is biztatom képviselőtársaimat, hogy ha lehetőségük van rá, akkor ezt a nemes célt támogassák, hiszen azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke, hogy ez után a nagyon nehéz év után a bajba jutott gyermekeket, fiatalokat segíteni tudjuk közösen, és ne csak egy egyszeri, aztán elfelejtett segítség legyen, hanem egy folyamatos kísérés, egy folyamatos támogatás, amely aztán elvezeti őket az önálló felnőttkorukhoz is. Ez az egyik, általam legjobban támogatott eleme a törvényjavaslatnak.

Államtitkár úr is elmondta, hogy számos uniós jogharmonizációs kötelezettségből eredő módosítást, valamint adminisztrációs pontosításokat, illetve könnyítéseket és a jogalkalmazást megkönnyítő rendelkezéseket is tartalmaz az előttünk fekvő adótörvény-módosítás. Én azt gondolom mindazonáltal, amelyeket államtitkár úr is elmondott, és a törvényjavaslatot végigolvasva, világosan kitűnik, hogy tovább szeretnénk haladni az adócsökkentés politikáján, tovább szeretnénk könnyíteni a vállalkozások, a munkáltatók, a munkavállalók és a magyar családok életét, ezért a KDNP-frakció támogatni fogja az adótörvények elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)