Dr. Varga László (MSZP)

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szószólók! Tisztelt Jelenlévők! ‑ különös tekintettel a nemzetiségi önkormányzatok képviselőire.

Nagyon sokan, akik előttem szóltak, elég kiterjesztőleg értelmezték a jogszabályt és nem csak közvetlenül a normaszövegről beszéltek, de egyébként ez helyénvaló is, hiszen ez egy általános vita és egy lehetőség is talán arra, hogy elmondjuk azt, hogy mi az alapállásunk a nemzetiségek tekintetében, illetve mik történtek ebben a kérdésben az elmúlt években.

Engedjék meg ezért nekem is, hogy az alapállásomat tisztázzam baloldali emberként és az MSZP-frakció tagjaként, először is elvi szempontok alapján. Feltétlen elkötelezettek vagyunk, és elkötelezett vagyok magam is a nemzetiségek, a nemzeti kisebbségek jogvédelme tekintetében. Elkötelezett vagyok a nemzetiségek jogainak minél szélesebb érvényesülése tekintetében. Ez tehát egy elvi alapállás, amit szociáldemokrata emberként mindenképpen szerettem volna leszögezni.

Ugyanakkor volt erre is utalás és feltétlen azonosulok vele, hogy vannak gyakorlati alapállások is itt, a Kárpát-medencében; vannak határok a Kárpát-medencében, és tulajdonképpen nagyon nagy csoportban élnek a mai napig őshonos nemzeti kisebbségként a határainkon túl magyar nemzettársaink.

Ezért azt gondolom, hogy az a gyakorlati szempont is fontos, hogy az asztalra kerüljön, hogy azért is fontos a nagyon-nagyon nagy megbecsülése a hazánkban élő nemzetiségeknek, mert remélhetünk viszonosságot, és remélhetjük, hogy a környező országok is hasonló módon bánnak nemzeti kisebbségeikkel, így az ott élő magyarsággal is, hiszen több mint egy évezrede itt, a Kárpát-medencében együtt élünk, és fontos, hogy ezután is mindenki jogainak teljességét meg tudja élni, és békében éljünk itt, a Kárpát-medencében.

(12.40)

Ennyit tehát az elvi alapokról, és közvetlenül a jogszabályról pedig azt tudom mondani, hogy valóban nagyon sokan és nagyon részletesen elmondták ezzel kapcsolatban az álláspontjukat, mind államtitkár úr, mind Ritter Imre előterjesztőként. Én úgy gondolom, hogy ezt nagyon részletezni nem kell, azonban engedjék meg nekem, hogy néhány megállapítást azért tegyek.

Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén történő részvétel tisztázására azért volt szükség, és azért volt szükség erre a javaslatra, mert a jogszabály eddig csak általános jelleggel rögzítette a részvétel lehetőségét. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szabályozás a nyílt és a zárt ülésekre egyaránt vonatkozik.

A nemzetiségi lista állításával kapcsolatos szabályozás érdemi részében, valljuk meg, hogy tulajdonképpen nagy változás nincs, mert eddig is az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének volt joga dönteni a nemzetiségi lista elfogadásának ügyében. Ezt azonban eddig a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi, ezt szabályozó törvény nem tartalmazta, így ezzel a módosítással pótolják ezt a hiányt.

A közgyűlés feladatairól szóló 117. § kapott egy 117/A. és egy 117/B. szakaszt, melyek rögzítik a lista elfogadásának és a jogorvoslat részleteit. Elhangzott itt az is, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot, sőt itt benyújtóként szerepel a javaslatnál, és az előkészítés során, ha voltak is viták, de végül konszenzus is kialakult. Ezért azt tudom mondani, hogy az alapvetésemben megfogalmazottaknak és a konkrétumoknak megfelelően az MSZP nem kívánja befolyásolni, hogy a hazai nemzetiségek milyen szabályok mentén fogadják el a nemzetiségi listát, úgyhogy elfogadhatónak gondoljuk ezt az előterjesztést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)