Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy megköszönjem mindazokat a hozzászólásokat, amelyek a 2021-es költségvetési törvény módosítása kapcsán akár az általános vitában, akár a bizottságokban, akár most elhangzottak. Mindig azt mondom, hogy ezek a viták lehetőséget adnak arra, hogy tisztázzuk, mi volt a kormány célja, amikor az említett javaslatot az Országgyűlés részére beterjesztette. Kettős célunk volt: egyrészről tartalmilag biztosítani mindazokat a forrásokat, amelyek a járvány elleni egészségügyi védekezéshez és még inkább, egyre inkább a gazdaság újraindításához szükségesek, másrészről pedig formailag megadni a keretét annak, hogy a veszélyhelyzet alatt meghozott kormányhatáskörű döntések a költségvetési törvényben is szerepeljenek.

E második módosítás kapcsán rögtön hadd emeljek ki egy lényeges pontot, amiről most is szó volt: az önkormányzatok helyzete. A 25 ezer főnél kisebb létszámú önkormányzatok kompenzációjáról a kormány egy rendeletben már döntött. Én azt gondolom, fontos, hogy az említett önkormányzatok kompenzációja megjelenjen a törvénymódosításban is.

Ezzel, ha megengedik, rátérnék Varju László képviselő úr és Bősz Anett képviselő asszony hozzászólásaira, hiszen Varju László képviselő úr a költségvetési javaslat kapcsán az átláthatóságot kifogásolta, úgy fogalmazott, hogy nem volt lehetőség informálódásra, a kormányzat eltitkol bizonyos adatokat.

Azt szeretném rögzíteni, hogy a Költségvetési bizottság által jóváhagyott napirendi pontokon a kormány képviselete folyamatosan biztosított volt, és hogyha megnézik a jegyzőkönyveket, én magam is és kollégáim is minden kérdésre igyekeztünk választ adni. Én nem kaptam elnök úrtól olyan írásbeli kérdést, amely arra irányult volna, hogy a benyújtott költségvetésitörvény-javaslat kapcsán valamilyen információt eltitkoltunk volna. Ha ez így van, akkor kérem elnök urat, hogy konkrétan jelezze, mi az az információ, amit az Országgyűlés szakbizottsága részére nem biztosítottunk.

Én azt gondolom, hogy ha valaki megnézi ezt a több mint 80 oldalas dokumentumot, akkor abból kiderül, melyek azok az intézkedések, amelyeket a kormány eddig végrehajtott, és mik azok az intézkedések, amelyeknél az Országgyűlés döntését kérjük. Semmilyen titkolózás nincs. Vannak összefoglaló táblázatok. Pontosan látszódik, hogy a fő cél, a gazdaság újraindítása összességében több mint 6000 milliárd forintos összeg rendelkezésre állásával valósulhat meg, és természetesen részletesen is bemutattuk, hogy milyen várható hiányadatok lesznek. Tehát én azt gondolom, hogy nemcsak az eredeti költségvetéshez, hanem az idén várható adatokhoz is lehetett viszonyítani.

Varju László elnök úr a stabilitási törvény módosítását említette. Szeretném tisztázni, hogy a kormány saját hatáskörben egy olyan módosítást hajtott végre, mely értelmében az idei évben a GDP-arányos hiány 3 százalék fölött lehet. Természetesen az Országgyűlésnek kell majd kimondani erről a végső szót; az Országgyűlésnek lesz arra módja, hogy ezt a stabilitásitörvény-módosítást megtárgyalja, és amennyiben úgy gondolja, hogy ezt támogatni célszerű, akkor támogathatja.

Azért azt megjegyezném, hogy a 27 uniós tagállam közül a saját előrejelzéseik alapján jelenleg kettő van, amely 3 százalék alatti hiánnyal számol, mindenki jóval nagyobb hiánnyal kalkulál. A magyar 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycél egyáltalán nem kirívó. Én bizottsági ülésen és itt a plenáris ülésen is számos országot említettem a déli, mediterrán országoktól Németországon, Franciaországon keresztül, amelyeknél érdemben nagyobb hiányt láthatunk.

És ez átvezet a következő pontra, hiszen a hiány értelemszerűen szoros összefüggésben van az államadóssággal, egy nagyobb hiány nagyobb államadósságot feltételez, és pont ezért lényeges, hogy szemben az európai uniós átfogó trenddel, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, akkor számításaink szerint a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenhet.

Én felhívom Varju László elnök úr figyelmét is és a tisztelt Országgyűlés figyelmét is arra, hogy a költségvetési törvényben csak egy GDP-számmal számolunk. Amikor államadósságról beszélünk és uniós módszertan szerinti adósságról, csak egy számmal számolunk. Tehát én kérem majd elnök urat, hogy pontosítsa, hogy hol lát zavart a tisztelt Országgyűlés elé beterjesztett számokban.

Még két dolgot tényszerűen hadd pontosítsak. Elnök úr úgy fogalmazott, hogy soha nem volt ilyen magas az államadósság-ráta. Kérem, akkor nézzük vissza, mondjuk, a 2010-es kormányváltáskori helyzetet. De ha visszanézzük, akkor nemcsak az adósságráta szintjét ismerhetjük meg ‑ magasabb, mint az említett tavaly év végi 80,4 százalék ‑, hanem azt is tudjuk, hogy milyen feltételek mellett finanszíroztuk ezt az adósságot, hogy nagyjából duplaekkora volt a kamatteher, hogy Magyarország piaci alapon nem tudta finanszírozni magát, túlzottdeficit-eljárásban voltunk, IMF-hitelre voltunk szorulva.

Tehát amikor visszatekintünk történelmi távlattal a magyar államadósságszámra, akkor szerintem ezeket a körülményeket is célszerű megtekinteni, és azt is, hogy a mostani nagyobb államadósság-ráta finanszírozása, mondjuk, a 2019-es szinthez, a 65,5 százalékos szinthez képest nagyobb államadósság-ráta finanszírozása sem jelent gondot. Hála istennek, megvan a bizalom a magyar gazdaság iránt, és ez tükröződik abban, hogy jóval olcsóbb most az adósságunk finanszírozása, mint volt az bő tíz évvel ezelőtt.

(21.30)

Semmilyen trükközés nincsen a GDP-számokban. Hogyha a képviselő úr, elnök úr aggódik az adósságráta csökkenése szempontjából, akkor felhívom a figyelmet arra, hogy a magyar kormány az önök előtt lévő törvényjavaslatban 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az Európai Bizottság a múlt héten közzétett dokumentumában 5 százalékos növekedéssel számol; ha megnézi az elemzői előrejelzéseket, akkor azt mondhatom, hogy ez a magyar növekedési adat még konzervatívnak számítható. Hogyha nem a magyar kormány számítása valósul meg, hanem például az Európai Bizottságé, akkor nyugodt lehet, képviselő úr, nagyobb lesz a GDP, jelentősebb lesz az adósságráta csökkenése, és ‑ ismétlem ‑ Magyarországon adósságráta-csökkenéssel számolhatunk, míg az Unió átlagos adósságrátája várhatóan növekszik.

A képviselő úr azt is mondta, hogy a magyar gazdasági teljesítmény gyenge, talán úgy fogalmazott, hogy regionális összevetésben is. Hát, én nem tudom, hogy ha a tavalyi évet megnézzük, és az uniós átlagos 6 százalék fölötti visszaesésre tekintünk, akkor hogyan tudjuk gyengének aposztrofálni az 5 százalékos visszaesést. Mindnyájan tudjuk, hogy Magyarország egy nyitott ország, ha a külpiacaink nagyobb mértékben zsugorodnak, akkor nekünk nem egyszerű egyáltalán a visszaesési szint fölött lenni, a magyar GDP-nek több mint a 80 százalékát teszi ki az export. Én azt gondolom, hogy ezen külpiaci szerkezet ismeretében nem gondolom, hogy gyengének lehetne nevezni a magyar visszaesést. A regionális összevetést mondta a képviselő úr. Hát, nézzük meg a szlovák vagy a cseh adatot! Csehország 5,6 százalékkal esett vissza.

Ami a beruházási rátát illeti, az elnök úr úgy fogalmazott, hogy az emberek kárára valósul meg az a gazdaságpolitika, ami makrogazdasági szinten nemzetközi összevetésben kedvező. Én azért arra emlékeztetnék, hogy négy és fél millió fölött van a foglalkoztatottak száma, európai viszonylatban az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Meggyőződésünk, hogy ez köszönhető azoknak az új beruházásoknak is, amelyeket a kormányzat elindított, és azoknak a beruházásoknak is, amelyekre forrást tavaly decemberben biztosított a kormányzat. És hogy nemcsak a foglalkoztatottak száma az, ami a mindennapok szempontjából, az emberek szempontjából lényeges, azt mutatja a bérek alakulása is, tehát arra is felhívom a figyelmet, hogy a gazdasági visszaesés ellenére a tavalyi évben érdemben növekedtek a bérek, és úgy látjuk, hogy ez a folyamat az idei évben is folytatódhat, épp azért, mert a piaci visszaesést az állam az anticiklikus gazdaságpolitika keretében ellensúlyozni tudta, pluszfinanszírozással, pluszberuházások támogatásával tartottuk meg a munkahelyeket. Természetesen vannak, akik elvesztették a munkájukat, azon dolgozunk, hogy ők is mielőbb új állást találhassanak.

Ha a képviselő úr, elnök úr aggódik az adósságráta tekintetében, akkor őszintén szólva nem értem, hogy miért támogatta azt az összellenzéki módosító javaslatot, amely a hiány növelését eredményezte volna. Az elnök úr javaslatának az elfogadása, az összes, összevont ellenzéki javaslatnak az elfogadása nagyobb hiányt és nagyobb államadósságot eredményezett volna. Ezért tehát én azt gondolom, hogy talán megfontolandó annak a követése, hogy az adósságrátát a tavalyi évhez képest csökkenő pályán tudjuk tartani.

Bősz Anett képviselő asszony a hozzászólása elején a felelősségről beszélt, később a megosztott felelősséget is említette. Én ezzel maximálisan egyetértek, mindnyájunknak felelőssége van abban, hogy milyen üzeneteket küldünk a magyar családok, a magyar lakosok irányába. A képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy egymás kezét célszerű néha megfogni társadalmi és egészségügyi kérdésekben is. Azért engedjék meg, hogy egy dolgot említsek: a DK-frakciótól én magam is hallottam azokat az észrevételeket, amelyek a keleti vakcinák ellen szóltak. Tehát ha felelősségünk van, én abban egyetértek a képviselő asszonnyal, hogy gazdaságpolitikai kérdésekben is, igen, van közös felelősségünk, érdemes párbeszédet folytatni, érdemes gazdaságpolitikai kérdésekben látni azt, hogy itt tartósan célzott felzárkózás csak akkor érhető el, hogyha a beruházási ráta magas szinten marad ‑ ezt Varju László elnök úr mint közgazdász pontosan ismerheti, ismerheti a nemzetközi példákat ‑, és igen, abban is közös felelősségünk van, hogy egészségügyi kérdésekben most, a koronavírus-járvány hullámaiban milyen üzeneteket küldünk. Tehát, ismétlem, egyetértek ezzel a megállapítással, szerintem célszerű mindnyájunknak ezen felelősség szerint kommunikálni.

Ami az önkormányzatok helyzetét illeti, sok szó volt arról, hogy a közös felelősség, az önök által is említett közös felelősség szerintem közös tehervállalást is kell hogy jelentsen. Én azt gondolom, hogy mindenféle összehasonlításban a járvány elleni védekezés legjelentősebb egészségügyi és gazdasági terheit a kormány viselte, és ez így van rendjén. De az önkormányzatoknak is mégiscsak részt kell vállalni ebben a feladatban, és köszönet illeti minden önkormányzatot, amely ezt a feladatát ellátta, és el kell fogadjuk azt, hogy az önkormányzatoknak is az az érdeke, hogy a magyar gazdaság mielőbb arra a növekedési pályára álljon rá, amely a 2019-cel bezáródó időszakot jellemezte.

Megint hadd mondjak el egy számot: 2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagosan 4,1 százalékkal növekedett ‑ az európai uniós átlag 2,1 százalék volt. Ennek a növekedésnek az egyik legjelentősebb pozitív kedvezményezettje ‑ ha szabad ezt a kifejezést használjam ‑ az önkormányzati szektor volt. 2014 és 2019 között a helyi önkormányzatok legfőbb bevételét képező iparűzési adó az önkormányzatok egészét tekintve 50 százalékkal növekedett, a fővárosban ez 60 százalékot jelent. Éppen ezért tehát szerintem az önkormányzatoknak is az a célja, hogy ‑ ismétlem ‑ a gazdaság mielőbb növekedési pályára álljon, és az az önkormányzatok bevételét is növeli. Ezt szolgálja például az iparűzési adó kkv-kra vonatkozó kulcsának az 1 százalékra történő mérséklése, és igen, a védekezés költségének finanszírozásában kértük az önkormányzatok partnerségét, az önkormányzatok hozzájárulását is.

Az új rászorulók számát bírja‑e az ellátórendszer, a képviselő asszony ezt a kérdést tette fel. Itt valóban van egy filozófiai különbség a kormányzat és az ellenzék között, hiszen a már említett beadott ellenzéki módosító javaslat és az ellenzék plenáris ülésen is megfogalmazott javaslata arról szólt, hogy a munkanélküli-ellátásnak a hosszát és a munkanélküli-ellátásnak az összegét növeljük meg, a kormány célja pedig egyértelműen az, hogy a munkanélküliségnek az okát kell megszüntetni, azt kell elérni, hogy minél többen tudjanak dolgozni. Ez igaz az önkormányzatokra is. Hát, hogyha a hipa tekintetében segítünk a vállalkozásoknak adócsökkentéssel, akkor nagyobb esélyük van, hogy megtartsák a munkaerőt. Hogyha a meglévő költségvetési forrásokat a vállalkozások beruházási vagy adott esetben munkahelymegtartási támogatására fordítjuk, akkor el tudjuk kerülni, hogy munkanélküliek legyenek. Tehát, igen, én bízom abban, hogy a szociális ellátórendszer bírni fogja a mostani helyzetet is, és bízom abban, hogy a foglalkoztatottaknak a száma növekedni fog.

A képviselő asszony ismét említette a bölcsőde kérdését. Abszolút egyetértek önnel abban, hogy ha magas foglalkoztatási rátát szeretnénk elérni, akkor esélyt kell biztosítani annak, hogy mindazon édesanyák, akik gyermekvállalás után mielőbb dolgozni szeretnének, ezt meg tudják tenni például azáltal, hogy gyermekeiket bölcsődébe, aztán később óvodába adják, és a településükön ez az ellátás, a bölcsődei ellátás elérhető. Épp ezért finanszírozza a válság ideje alatt is a bölcsődeépítési programot a kormányzat. És ami a működési költségeket illeti, az elmúlt időszakban itt is volt növekedés, elég, hogyha a bölcsődei dolgozók béremelésére gondolok, és természetesen azt is elfogadom, hogy e tekintetben is van még feladatunk. Ismétlem, mi abban hiszünk, hogy az a gazdaságpolitika, amely sikeres volt a válság előtti időszakban, sikeres lehet a következő években is. Ha van gazdasági növekedés, ha van magas foglalkoztatottság, akkor csökkenő adóterhelés mellett is növekedhetnek az állam bevételei, és lehetőség nyílik arra, hogy számos területen a működési költségeket is nagyobb arányban tudjuk finanszírozni vagy adott esetben további béremeléseket tudjunk finanszírozni.

A „titkolózás költségvetése” kifejezést a képviselő asszony is említette. Itt hadd mondjam el, hogy a Költségvetési bizottság ülésén is elhangzott az az észrevétel, hogy kevés információt adunk, majd épp a képviselő asszony idézett pontosan a költségvetésitörvény-javaslatból.

(21.40)

Tehát megismétlem, hogy minden, a költségvetés szempontjából releváns információ rendelkezésre áll. Ez igaz a 2020-as tényszámokra is és a 2021-es várható adatokra is.

És végül azt szeretném elmondani, hogy meggyőződésünk, hogy az a költségvetési javaslat, amely a gazdaság újraindításának céljával a GDP 12 százalékát kitevő, nemzetközi összehasonlításban igen magas forrásokat biztosít, minél több munkahely megtartása, új munkahelyek teremtése céljából, összességében azt eredményezheti, hogy a válságból gyorsabban fogunk kilábalni.

A nagyobb hiány és ezáltal a felugró államadósság reményeink szerint ideiglenes lehet, és a következő években nemcsak a makrogazdasági mutatóink lesznek ismét kedvezőek, és alakulnak úgy, ahogy az intézményi befektetők, a piaci befektetők is gondolják ‑ hiszen ők bíznak a magyar gazdaságban és a várható kedvező költségvetési számokban ‑, hanem az a mindennapokban is érzékelhető lesz; legyen szó akár a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről, amit az idei költségvetésitörvény-módosítás is tartalmaz és a jövő évi költségvetési indítvány is tartalmaz; legyen szó bérek emeléséről; vagy legyen szó a családi támogatások bővítéséről.

Mindennek reményében javaslom a tisztelt Országgyűlésnek az indítvány támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)