Szolga József

SZOLGA JÓZSEF, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Ház! Poštovani Dome! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2021. május 4-ei ülésén a határozati házszabály 44. és 45. §-a alapján lefolytatta a részletes vitát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló T/15997. számú törvényjavaslat egészére vonatkozóan. Megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és hogy a törvényjavaslathoz képviselői módosító javaslat nem érkezett. Mivel a bizottság további módosításra irányuló szándékot nem fogalmazott meg, ezért a részletes vitát lezárta, és felkért a bizottság véleményének ismertetésére.

Az előttünk álló törvényjavaslat 1-7. §-ában meghatározottak tartalmukat tekintve hatályban tartó rendelkezések, illetve további kormányfelhatalmazásról szólnak. A javaslat 2021. május 22-ei hatályba léptetése viszont túlmutat ezeken, mert a különleges jogrend további, több mint négy hónappal meghosszabbítása és fenntartása korlátozásokat vezet be, amelyek érintik a 13 magyarországi nemzetiségi közösséget.

Tisztelt Államtitkár Úr! Megítélésünk szerint is az állampolgárok életének és egészségének megvédéséhez, a gazdasági károk enyhítéséhez, valamint a munkahelyek megőrzéséhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. De a különleges jogrend további fenntartása alatt egy sor problémával szembesülnek a nemzetiségi közösségek tagjai, önkormányzatai, intézményei. A bizottság képviseletében a továbbiakban néhány terület átmeneti szabályozási problémáira hívnám fel a figyelmet.

Az egyik ilyen: a nemzetiségi önkormányzat működési helyzete a törvény hatályosulásának időszakában. Továbbra is támogatjuk a szabályozás fenntartását, amely a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei feloszlatásának életbelépéséről, illetve az időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szól.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján veszélyhelyzetben a nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatáskörét az elnök gyakorolja, így biztosított a működéshez kapcsolódó közfeladatok ellátása. De a bekezdés további rendelkezése, amely szerint az elnök nem foglalhat állást intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, értelmezési és alkalmazási problémákat vet föl.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (9) bekezdése alapján a nemzetiségekhez tartozók nevelését, oktatását ellátó köznevelési intézményeket érintő egyes döntések meghozatala előtt be kell szerezni az érintett nemzetiségi önkormányzat véleményét, egyetértési jogát. Figyelemmel a határidőkre: így az átszervezési döntés az év májusának utolsó munkanapjáig hozható meg; a működési engedély iránti kérelmet június 20-áig kell benyújtani; a törvény 68. § (4) bekezdése szerint intézmény vezetőjének megbízása július 1-jétől augusztus 15-éig terjedő időszakban jár le, tehát az új megbízásokkal kapcsolatos eljárások is a rendkívüli jogrend idejére esnek.

Az előzőekből kitűnik, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás ellehetetleníti a nemzetiségi önkormányzatokat a köznevelési ügyekben megillető véleményezési joguk gyakorlásukban. Véleményünket osztja a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, aki a 672/2020. számú jelentésében és a 4/2020. számú elvi állásfoglalásában részletesen kifejtette észrevételeit.

A bizottság által jelezni kívánt másik problémakör a nemzetiségi szervezetek állami támogatásához kapcsolódik. Támogatjuk azon rendelkezések hatályának meghosszabbítását, amelyek a nemzetiségi szervezetek érvényben lévő, támogatott projektjeik megvalósítási időtartamát és az ehhez kapcsolódó beszámolási kötelezettséget a veszélyhelyzet időtartamával egyező mértékben kitolják.

Tekintettel arra, hogy a rendkívüli jogrend időszaka előreláthatólag októberig meghosszabbodik, megfontolásra javasoljuk, hogy a már meghatározott céllal elnyert állami támogatások más közfeladatra történő felhasználási lehetősége biztosított legyen. Természetesen ennek feltétele a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása.

Az állam költségvetési támogatást biztosít a helyi nemzetiségi önkormányzatok közfeladatainak ellátásához, amelynek feltételrendszerét Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény 10. számú melléklete tartalmazza. A finanszírozás egyik meghatározó forrása a feladatalapú támogatás, amelynek alapjául szolgáló pontszámokat a nemzetiségi önkormányzatok kulturális autonómia területén végzett tevékenysége határozza meg. Az előttünk álló javaslat alapján jelen számítás szerint az év csaknem kilenc hónapjában korlátozottá válik az elérhető pontokat megalapozó nemzetiségi feladatok szervezése, ezért a 2020. évhez hasonlóan átmeneti rendelkezések megalkotását kezdeményezzük a jövő évi támogatások folyósítása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk megítélése szerint a javaslat keretében biztosított további felhatalmazás nélkülözhetetlen, hogy a gazdaság visszatérjen a 2019-es fejlődési pályára, és a társadalmi élet újra szabadon szervezhetővé váljon. Továbbra is felhívjuk nemzetiségi közösségeink tagjait, hogy éljenek a rendelkezésre álló vakcinák választási lehetőségével, oltassák be magukat.

(17.40)

Az állampolgári felelősség nagyban elősegítheti a törvényjavaslat 1. §-ában meghatározott jogi helyzet elérését, amely alapján a kormány a törvény hatályának lejárta előtt megszüntetheti a veszélyhelyzetet.

Természetesen továbbra is köszönet és elismerés jár az egészségügyben dolgozóknak, valamint a közélet és a gazdaság szereplőinek, akik eddig is biztosították az ország működőképességét és a korlátozások emberibb átélését.

Bizottságunk kéri az Országgyűlés tagjait, hogy az elhangzottakra tekintettel szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti! (Taps a kormánypártok soraiban.)