Dunai Mónika (Fidesz)

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a jelen benyújtott törvényjavaslatot, amelynek az a célja, hogy biztosítsa a magánszemélyek birtokába került, maradandó értékű köziratok tulajdoni helyzetének rendezését, szavatolja azoknak az utókor számára való fennmaradását, a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény módosítása és a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása révén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kincsekről van itt szó, amelyeknek a megőrzése, a kutathatóvá tétele és közkinccsé tétele egy nagyon fontos kérdésre világít rá. A magunk részéről köszönjük az előterjesztőnek, hogy ezt a nagyon fontos kérdést elénk tárta, és esetleges további módosításokkal együtt is be tudja teljesíteni az előttünk álló célt.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat szabályozásának a lényege és lényeges pontjai a következők. A köziratok tulajdoni helyzetének egyértelmű rögzítése. A közokirat az azt elállító, közfeladatot ellátó szerv vagy az állam tulajdona lehet, kivéve, ha jogszerűen magántulajdonba került.

A második lényegi pontja az előterjesztésnek, ahogyan azt az előterjesztő is elmondta: az 1957 előtt keletkezett köziratoknál a birtokos tulajdonjogának vélelmezéséből indulunk ki, és ennek ellenkezője a bizonyítandó.

A harmadik lényegi pont: az 1957 után keletkezett köziratoknál a magántulajdonosnak kell bizonyítania a jogszerű tulajdonszerzést.

Az előterjesztés negyedik fontos megállapítása és javaslata, hogy az 1957 előtt keletkezett, magántulajdonban lévő köziratok forgalomképesek, természetesen előzetes bejelentési kötelezettség mellett.

A köziratok tulajdonosának változása esetén, például értékesítés vagy öröklés esetén azt be kell jelenteni a Magyar Nemzeti Levéltárnál. A Magyar Nemzeti Levéltár hatósági jogkörben eljárva jogosult annak elbírálására, hogy egy irat közokirat vagy magánirat. A magántulajdonban lévő, maradandó értékű köziratokról a Magyar Nemzeti Levéltár mint hatóság hiteles elektronikus másolatot készít és nyilvántartást vezet, amelynek a védettsége a törvény erejénél fogva kimondható, és védettnek fog minősülni.

Fontos az a módosító szándék is és támogatjuk is, hogy a magántulajdonban lévő köziratok adásvétele esetén az államot elővásárlási jog illeti meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tervezet révén tisztázódik a közokiratok tulajdoni helyzete azzal, hogy a szerzett tulajdon nem vonható el. A bejelentési kötelezettség elmulasztása bírsággal járhat, de jogszerűen magántulajdonba került közokirat nem vehető el semmilyen esetben sem.

A közokirat elkülönítendő a magánokirattól, a magánirattól. A törvény szerinti magánirat egyértelműen a tulajdonos rendelkezése alá tartozik, azt korlátozni kizárólag abban az esetben lehet, ha külön hatósági eljárásban védetté nyilvánították.

Közokirat esetében, közirat esetében az Alaptörvényből levezethető közérdekű célokra tekintettel erre abban az esetben is lehetőség van, ha a tulajdonos nem közfeladatot ellátó szerv, amely révén megalapozottá és a tulajdonjog korlátozását igazolóvá válik a hatóság látókörébe eső ügyviteli értékű iratok esetében a másolatkészítés és a másolat használatra bocsátásának jogcíme, az állam elővásárlási joga, továbbá azok nyilvántartásba vétele és védettségük megállapítása.

Elvi jelleggel a közirat egyértelműen elhatárolható a magánirattól. A közirati jelleg megállapítása hiányában ezek az eljárás alapját és célját jelentő intézkedések a magániratok esetében támadhatók lennének. Ezen túlmenően a közirati jelleg és a hozzá kapcsolt állami tulajdoni igény alapozza meg az elővásárlási jog kikötését is. Összességében tehát a közirati jellegről való döntés az alapja az eljárás további elemei érvényesítésének.

A közirat és magánirat közötti elvi megkülönböztetés egyértelmű, ennek gyakorlati megítélése jelent összetett és szakértelmet igénylő feladatot, amely szakmai kompetencia a Magyar Nemzeti Levéltárnál áll rendelkezésre. Emiatt szükségessé válik az erre vonatkozó hatósági eljárás létrehozása és annak a Magyar Nemzeti Levéltár feladatkörébe való utalása is. Az eljárás 30 napot vesz igénybe, amely lényegesen lerövidül így a jövőben, valamint a legtöbb hatósági eljárásnál is, hogyha megnézzük, ezeknél lényegesen rövidebb időintervallumról van szó.

Célja a gyors és hatékony döntéshozatal. A lehető legegyszerűbb ügymenetet szolgálja, hogy a maradandó értékű köziratok a Magyar Nemzeti Levéltár mint hatóság nyilvántartásba való bekerülésével a védett kulturális javak körébe tartozónak minősülnek, külön hosszadalmas eljárásra pedig nincs szükség.

Az előterjesztő szükségesnek tartja arra is rámutatni, hogy bár a jelen szabályozás elsődleges célja, hogy az állam számára jelentős, nagy értékkel bíró iratokat úgymond előcsalogathassa, azonban a közirati jelleg megállapítására nemcsak a maradandó értékű iratok esetében, hanem a bizonytalan eredetű, például padláson vagy bárhol talált irategyütteseknél is szükség lehet.

Ebben a törekvésében a Fidesz-képviselőcsoport támogatja az előterjesztést, és elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)