Dr. György István

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismét egy olyan előterjesztés van előttünk, amely a közigazgatással foglalkozik.

A kormány kiemelt célkitűzése volt az elmúlt tíz évben, hogy egy bizalomra épülő és hatékony, gyors közigazgatás kialakítása és működtetése történjen meg Magyarországon. Ehhez az első érdemi lépést a kormányhivatalok felállítása jelentette 2011-ben, majd újabb mérföldkőként a kormányablakok kialakítása és országos hálózatának kiépítése következett. Ma már 305 kormányablak biztosítja könnyen elérhető és megközelíthető helyszínen, magas színvonalon az integrált, egyablakos ügyfélkiszolgálás lehetőségét minden állampolgár számára. Gondolom, azt kijelenthetjük ‑ és Magyarországon talán a döntő többség egyet is ért ezzel a kijelentéssel ‑, hogy a kormányablakok szakszerű ügyintézés mellett, kulturált környezetben, jó lehetőséget teremtenek az állampolgároknak ügyeik intézéséhez.

A pandémiás időszakot megelőzően, 2019-ben mintegy 14 millió ügyfél intézte ügyeit a kormányablakokon keresztül a lakcímkártya-kiadástól a családtámogatási ellátásokig. A járványhelyzet és a kormány által meghozott intézkedések hatására az ügyfelek száma az elmúlt évben természetszerűleg csökkent, azonban a kormányablakok működése egy percig sem állt le; most előzetes időpontfoglalással fogadják a veszélyhelyzet alatt az ügyfeleiket, az ügyintéző állampolgárokat.

(15.40)

Tisztelt Ház! A közigazgatásnak folyamatosan reagálnia kell a kor kihívásaira és a felmerülő igényekre. Ennek jegyében az elektronikus közigazgatás fejlesztése és kiterjesztése az előttünk álló egyik legnagyobb kihívás. Ezt a célt szolgálta az E-ING projekt is, és szolgálja a mai napig is, amelyről az előző napirend során beszéltünk.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak egyik kiemelt eleme, hogy megteremtse az aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer kormányhivatalokban történő bevezetését és ennek jogi feltételeit. Ez a hitelesítési rendszer egy új elektronikus hitelesítési módot takar, amely szerint az elektronikus formában tett hagyományos aláírás biometrikus adatai alapján történik a jognyilatkozatok hitelesítése a kormányablakokban. A folyamat lényege, hogy okmányokkal történő sikeres azonosítást követően az ügyfél az ügyintézéshez szükséges dokumentumokat egy úgynevezett aláírópad segítségével kézzel, egyszerűen, a csomagküldő szolgálatoknál használt módon, ahhoz hasonlóan aláírhatja. Ezzel egyidejűleg az aláírópadon rögzített kézjegy átalakítható a dokumentumon elhelyezett aláírásképpé, a dokumentum továbbá záradékolható, valamint időbélyegzővel is ellátható.

Az aláírópad bevezetésével egy olyan dokumentumhitelesítési rendszer és módszer jön létre, amely kényelmes hitelesítési lehetőséget teremt a személyes ügyfélkapcsolatokban. Azok az ügyfelek is élvezhetik az újfajta ügyintézés előnyeit, sőt elsősorban ők élvezhetik, akik eddig nem rendelkeztek elektronikus személyigazolvánnyal vagy digitális aláírással, vagy ügyfélkapu-regisztrációval, illetve nincs jártasságuk az elektronikus ügyintézésben. Mindemellett a fejlesztéssel meghatározott ügyekben megvalósul a papírmentes ügyintézés, ezzel is hozzájárulva a környezet védelméhez.

Az aláírópadok kihelyezésével célunk, hogy újabb kényelmi szolgáltatás kerüljön bevezetésre a személyes ügyintézés során, továbbra is biztosítsa más elektronikus hitelesítési mód alkalmazásának lehetőségét, nem kizárólagosan természetesen. Kiemelendő, hogy az aláírópadok felületei akadálymentes nézetben is megtekinthetők, nagyméretű funkcióikon segíti a látássérültek rendszerhasználatát, és lehetséges továbbá, hogy a dokumentumot felolvasóprogram olvassa fel. Emellett egyéb speciális kialakítások is segítik az arra rászorulók részéről a szolgáltatás igénybevételét.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat másik innovatív megoldásától a hatósági ügyek jelentős gyorsítása várható azzal, hogy felmenő rendszerben a kormányhivatalok, járási hivatalok által használt informatikai szakrendszerek egymáshoz való közvetlen hozzáférése kiépítésre kerül. A törvényjavaslat megteremti a jogszabályi alapját a közvetlen adatkapcsolat kialakításának a szociális ügyek nyilvántartása, az egységes szociális ellátások ügyvitel-támogató rendszere, az oktatási nyilvántartás, valamint az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által használt rendszerek között.

Emellett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, valamint a kapcsolódó ágazati törvények módosításával a törvényjavaslat létrehozza a nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltató rendszert. Ez a kezdeti szakaszban az építőipar foglalkoztatási viszonyainak fehérítését, az ágazatban tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek jogkövetésre való ösztönzését, ezzel az építőiparban legálisan foglalkoztatottak számának és az alvállalkozói lánc átláthatóságának növelését szolgálja. Távlatilag viszont a rendszer alkalmas lesz arra, hogy az építésügy szélesebb területeit is lefedje és azt teljes mértékben kiszolgálja. A javaslat a rendszer létrehozása mellett annak informatikai alapjait képező építőipari monitoring- és adatszolgáltatási rendszert ‑ „Üvegkapu” elnevezéssel ‑, e rendszer működésére vonatkozó szabályokat is megállapítja.

Az Üvegkapu a kormányrendeletben meghatározott küszöböt, volument elérő építőipari kivitelezési tevékenységeknél az építési munka területén történő tartózkodás nyomon követését szolgálja. A rendszer olyan ellenőrzési módszert vezet be, amely csökkenti a munkavállalók kiszolgáltatottságát, elősegíti a munkával töltött időnek megfelelő bérezés megvalósulását.

Az Üvegkapu bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy az építési munkaterületen tartózkodó személyek jelenléti adatai valós időben továbbításra kerüljenek a hatóságok irányába. A be- és kilépések elektronikus naplózása révén a rendszer hatékony eszköz lesz az adóhatóság, a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság és az építésfelügyeleti hatóság számára, amellyel az építkezések ellenőrzése egyszerűbbé válik. Ugyanígy annak megállapításában is könnyebbséget fog hozni az Üvegkapu, hogy adott foglalkoztatott vagy a további személyek területen tartózkodása jogszerű‑e, a vállalkozás betartja‑e a munkajogi szabályokat, továbbá a foglalkoztatást érintő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése is egyszerűsödik az adóhatóság részéről.

A nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltató rendszer annak eszközigényére, a használatával járó üzemeltetési kérdésekre is figyelemmel, lépcsőzetes jelleggel, megfelelő felkészülési idő biztosításával áll majd fel. Az első fázisban csak olyan kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak, és ha a kapcsolódó közbeszerzési eljárás a törvény hatálybalépését követően indult meg. A rendszer alkalmazásával összefüggő szankcionálásra 2022. július 1-jéig egyáltalán nem kerülhet sor.

Tisztelt Országgyűlés! A XXI. század egy hatékony, gyors, szolgáltató közigazgatás megteremtését követeli meg, amelyhez jelen törvényjavaslat is igyekszik hozzájárulni. Kiemelendő továbbá, hogy mind az elektronikus ügyintézési szolgáltatások bővítése, mind pedig az építőipar fehérítését célzó rendszer felállítása hozzátesz hazánk versenyképességének növeléséhez.

Tisztelettel kérem önöket, hogy az elhangzottak ismeretében a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)