Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus-világjárvány ellen. Az új vírusvariánsok azonban Európa-szerte terjednek, a pandémia harmadik hullámát okozó brit mutáns vírustörzs Magyarországon is hónapok óta jelen van, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés.

A kormány ezért javaslatot tesz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának meghosszabbítására az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig. A javaslat egyúttal rögzíti, hogy a kormány a veszélyhelyzetet ezt megelőzően is megszüntetheti.

A kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, mérsékelje a gazdasági károkat, és megőrizze a munkahelyeket. Ezek eléréséhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. A világjárvány elmúlt egy éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat.

A világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. A javaslat ezért szükség esetén biztosíthatja a megfelelő méltányosságokat olyan esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek ideiglenes továbbalkalmazása az állampolgárok szempontjából és a jogbiztonság érdekében meghatározó jelentőséggel bír.

Tisztelt Ház! A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításának célja a törvény hatályának meghosszabbítása a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében. A javaslat ezzel összefüggésben rögzíti, hogy a kormány a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszüntetheti, ha a veszélyhelyzet fenntartásának alaptörvényi feltételei már nem állnak fenn.

2020 nyarán a koronavírus-világjárvány első hulláma elleni sikeres védekezés okán a mértékadó hazai tudósok is optimistán nyilatkoztak, és nem volt előre látható, hogy világszerte is mekkora pusztítást fog okozni a pandémia második hulláma, ahogy az sem, hogy a különböző vírusvariánsok a fertőzés terjedésének és halálozásának mértékét is jelentősen növelhetik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kormánynak alkotmányos felelőssége a veszélyhelyzet kihirdetése és meghosszabbítása. Mi is azt kívánjuk, hogy Magyarország és lakói élete minél hamarabb visszatérhessen a normális kerékvágásba, és folytatódjon az a töretlen gazdasági növekedés és életszínvonal-emelkedés a munkanélküliség egyidejű visszaszorításával párhuzamosan, mely Magyarországot 2020 elejéig jellemezte.

A veszélyhelyzetben alkalmazandó védekezési intézkedések terén a kormány a fokozatosság és az arányosság elvei mentén jár el. Figyelemmel kísérjük a többi európai ország által is alkalmazott intézkedéseket, a jó gyakorlatokat átvesszük, az elrettentő példákból pedig tanulunk.

A rugalmas magyar védekezési intézkedések középpontjában is az emberi élet- és egészségvédelem áll, azonban tekintettel kell lennünk a magyar állampolgárok lelki és mentális egészségére, igényeire is. Ezért az adott helyzet súlyosságához mérten, melyet a napi és heti fertőzési, valamint halálozási adatok mutatnak meg, csak a valóban szükséges és elkerülhetetlen korlátozó intézkedések kerülnek bevezetésre, amikor időszerűvé válnak. Ugyanígy a korlátozások feloldásának ütemét és időzítését az országos átoltottság mértékétől teszi függővé a kormány.

A kormány arról sem feledkezett meg, hogy a világjárvány előtt dinamikusan növekvő olyan ágazatok, mint a turizmus, a vendéglátás és az előadó-művészeti szektor kerültek súlyos válságba a pandémiás helyzet miatt. Hazánkban 2020 előtt sorra nyíltak az új szállodák, éttermek, valamint a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások, a hazánkba látogató külföldiek és a belföldi turizmus bővülése miatt is jelentős kapacitásbővítést hajtottak végre.

A veszélyhelyzet idején elrendelt kormányzati intézkedések így nemcsak szorosan vett népegészségügyi és járványügyi lépéseket jelentenek, hanem a családok, a munkahelyek és a vállalkozások védelmét is. A cél, hogy minden megszűnt munkahely helyett új létesülhessen. A turizmusban és a vendéglátásban dolgozókon kívül a kormány nem feledkezik meg a fellépéseiket szüneteltetni kénytelen előadóművészekről vagy a lezárások miatt bevételkiesést elszenvedő olyan kisvállalkozókról sem, mint például a fodrászok, kozmetikusok, gyógytornászok és sportági szakedzők.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény alapján a különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszüntetheti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

A veszélyhelyzet megszüntetése esetén számos átmeneti szabályozást igénylő kérdés merül fel. Az átmeneti szabályok kapcsán az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a veszélyhelyzetet előidéző világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán, a negatív hatások elhárítása, az ennek érdekében tett intézkedések ezért lehetnek tartós vagy akár végleges hatású intézkedések is. Mindezek a megállapítások a jelen veszélyhelyzetben is irányadók.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi veszélyhelyzet ideje alatt a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében számos intézkedést vezetett be rendeleteivel. Az Alaptörvény alapján ugyanakkor a kormány veszélyhelyzet ideje alatt az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörben alkotott rendeletei a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik, annak ellenére, hogy számos kormányrendeleti intézkedés a veszélyhelyzet hosszú távú negatív hatásainak elkerülését szolgálja.

Az alkotmányos gyakorlat alapján a hatályvesztés eredményeképpen beálló, a tartós jogviszonyokat érintő helyzeteket az Országgyűlésnek rendeznie kell, az esetlegesen felmerülő jogbizonytalan helyzeteket az Országgyűlésnek törvényalkotással fel kell oldani, megfelelő törvényi szintű átmeneti szabályokat megalkotva. Figyelemmel azonban arra, hogy a veszélyhelyzetre okot adó körülmények megszűnésének időpontja nem ismert, a törvényi szabályok megalkotása ‑ a veszélyhelyzet végső időpontjának ismerete nélkül ‑ teljeskörűen előre nem lehetséges.

Az Alaptörvény B) cikkéből következő jogbiztonság követelményének érvényesülése és annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet időtartamán túlmutató, a negatív hatások elhárítása, az ennek érdekében tett intézkedések alkalmazhatóak legyenek a törvény hatályvesztéséig, a javaslat egy alkalmazási szabályt ír elő. A javaslat ezzel szükség esetén biztosíthatja a megfelelő méltányosságot olyan esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek továbbalkalmazása az állampolgárok szempontjából lényeges.

Így például a javaslat szerinti alkalmazása biztosítana lehetőséget arra, hogy a veszélyhelyzet alatt lejárt okmányok érvényességi ideje ne érjen véget a veszélyhelyzet megszüntetésével automatikusan, a SZÉP-kártyák ideiglenes díjmentességével kapcsolatos szabályok fennmaradjanak, vagy a gazdaság újraindítását elősegítő intézkedések, mint például a közterület használatával kapcsolatos intézkedések, helyi adókra vonatkozó szabályok, ne szűnjenek meg.

(12.40)

A javaslat nem helyettesítheti teljes mértékben az Országgyűlés veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási feladatát, azaz a kivezető törvény megalkotását, hanem ideiglenesen biztosítja a veszélyhelyzeti rendeletek hatályvesztést követő továbbalkalmazását. Az érintett veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezésekről tájékoztató jelleggel az igazságügyért felelős miniszter a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közleményt tesz közzé. A közleménynek joghatása nincs, az tájékoztató funkcióval rendelkezik. Hangsúlyozandó, hogy a törvény preambuluma alapján továbbra is az tekinthető a legfontosabb törekvésnek, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a koronavírus-világjárvány időszakát, ennek pontos időpontja azonban jelenleg nem látható előre, ezért indokolt a javaslat szerinti szabályozás.

A továbbalkalmazás kapcsán garanciális jelentőségű kivételszabályt jelent, hogy ha az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnése előtt törvényben szabályozza egy veszélyhelyzeti intézkedésnek a veszélyhelyzet utáni időszakra vonatkozó szabályát, akkor kizárhatja a veszélyhelyzeti kormányrendeleti hatályvesztése utáni alkalmazását. A kormány ugyanakkor törekszik a jelenleg hatályos azon veszélyhelyzeti kormányrendeletek törvényi átvezetésére, amelyek a veszélyhelyzeten túl is joghatást eredményeznek, itt utalok szintén a héten az Országgyűlésben tárgyalt, a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló T/15974. számú törvényjavaslatra, amely veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályozást vált fel.

Tisztelt Ház! A javaslat a koronavírus-világjárvány elleni védekezés érdekében módosítja a törvény hatályvesztésének időpontját oly módon, hogy a törvény a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napon veszti hatályát, amelynek naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Ehelyütt újból köszönet illet meg minden jogkövető magyar állampolgárt, akik az intézkedések betartásával járultak hozzá a járvány terjedésének lelassításához. Külön köszönet jár az egészségügyben, a rendfenntartásban, a kereskedelemben, valamit a köz- és felsőoktatásban dolgozóknak, az ő áldozatos munkájuk nélkül ez nem sikerülhetett volna.

Most, 2021 tavaszán az ország védelme érdekében ismét cselekednünk kell, és felelős döntéseket meghozni. Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzeti összefogás, a közös cselekvés, az intézkedések betartása és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy a kormány az eredményes védekezéshez szükséges valamennyi intézkedést időben meg tudja tenni, szükség van a tárgyalt törvényjavaslat mihamarabbi elfogadására. Ezért is fordulok önökhöz, tisztelt baloldali képviselők. Itt a lehetőség, hogy újra megmutassuk: a nemzeti összefogás, a közös cselekvés lehetséges. Továbbra is úgy gondolom, kell hogy legyenek olyan közös ügyek, amelyek a politikai érdekek és viták felett állnak, amelyekben egységes a nemzet és az őket képviselők. A járvány elleni védekezés, így a magyar emberek életének és munkahelyének védelme ilyen ügy. Ezért tisztelettel kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot önök is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)