Dr. Salacz László (Fidesz)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióban 2019 júliusában lépett hatályba a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről szóló irányelv.

A Ház előtt fekvő törvényjavaslat ennek az irányelvnek a magyar jogba történő átültetését valósítja meg. Az irányelv két szabályozási kört tartalmaz: a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de még nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítási eljárása, és az önálló vállalkozó, természetes személyek adósságrendezési és adósságmentesítési eljárása. A jogi személy vállalkozásokat érintő szabályozás új törvénnyel, az önálló vállalkozók adósságrendezési és adósságmentesítési szabályai a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény módosításával kerülnek átültetésre.

A javaslat ezen túlmenően az alapvető kapcsolódó törvények módosítását is tartalmazza. Az irányelv átültetésének határideje 2021. július 16., azonban az irányelv lehetővé teszi a végrehajtási időszak legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását, így e törvényjavaslat hatálybalépése 2022. július 1.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy cég fizetésképtelenné válik, a csődeljárás vagy a felszámolás a cég közelgő megszűnését jelenti az esetek többségében. Részben e végzetes fizetésképtelenségi eljárásokkal, részben pedig a megegyezésen alapuló szerkezetátalakítással szemben kínál alternatívát az új irányelv.

A törvényjavaslat a cégek fizetésképtelenségét megelőző eljárásoknak egy teljesen új formáját vezeti be. Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja az alapvetően életképes vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása.

A szerkezetátalakítás és a szerkezetátalakítási eljárás a fizetésképtelenségi eljárásokat megelőző, az adós vállalkozás pénzügyi nehézségeinek leküzdését támogató, az üzleti tevékenysége folytatását lehetővé tevő, reorganizáció típusú nemperes eljárás. Az adós jogi személy vállalkozás számára csak akkor válik lehetővé a szerkezetátalakítás elhatározása és a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása, ha még nem fizetésképtelen, de olyan helyzetben van, amelyben alappal feltételezhető, hogy a fennálló fizetési kötelezettségeit ‑ további intézkedések meghozatala nélkül ‑ az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni, azaz fennáll a fizetésképtelenné válás valószínűsége.

(20.10)

A fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben nagy különbség, hogy a szerkezetátalakítási eljárás nem feltétlenül nyilvános. A fizetési moratórium a hitelezők egy részére is korlátozódhat. A szerkezetátalakítási szakértő kiválasztásában a feleknek döntő szava lehet, a felszámolással ellentétben kizárólag az adós döntése lehet, hogy igénybe akarja‑e venni a jogszabály nyújtotta keretrendszert. Ez a fajta eljárás a magyar jogi szabályozásban eddig ismeretlen volt.

Tisztelt Ház! A szerkezetátalakítási eljárás menetének részletes ismertetését mellőzve elmondható, hogy a szerkezetátalakítás kedvezőbb lehet az adós számára, mint egy fizetésképtelenségi eljárás. Az adós számára egy lehetőség a korai restrukturálásra, és elkerülhetővé teszi a formális fizetésképtelenségi eljárások igénybevételét, ugyanakkor a hitelezői oldalon is alkalmas a veszteség jelentős csökkentésére.

Tisztelt Országgyűlés! Az új szabályozás célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, újjászerveződésük ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása, ezáltal az ország versenyképességének növelése. Úgy gondolom, a koronavírus-válság miatt fellépő pénzügyi nehézségek miatt kifejezetten időszerű lehet a törvény elfogadása, ezért a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm a figyelmet.