Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A most általános vitára bocsátott, a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs módosításáról szóló törvényjavaslat hosszú előkészítő munka és szakmai egyeztetés eredménye. A javaslat a tőkepiaci unió és a tőke szabad mozgása előtt álló akadályok lebontását célzó európai uniós irányelv átültetéseként kerül a magyar jogrendszerbe.

A pénzügyi nehézségek kezelésének harmonizált szabályozása növeli a befektetési hajlandóságot, emellett a kormány egyik kiemelt célja a pandémiás helyzet okozta gazdasági gondok leküzdése, így a vállalkozásokat sújtó pénzügyi nehézségek esetén igénybe vehető eszközök rendszere a csődeljárás és a felszámolási eljárás mellett most a szerkezetátalakítási eljárással bővül.

A szerkezetátalakítási szabályok azt biztosítják, hogy a pénzügyi nehézség észlelése esetén a gazdasági tevékenységet végző jogi személy minél hamarabb hatékony segítséghez jusson. A szerkezetátalakítás, amint ez a szóból is következik, jelenthet minden olyan intézkedést, amely a gazdálkodó szervezet működésének újratervezését, átstrukturálását biztosítja.

A javaslat elfogadása esetén állam által nyújtandó és bárki által elérhető szolgáltatás segíti majd a jogi személy adósokat a tartozásaik kedvezőtlen felhalmozódásának, a fizetésképtelenné válásuk valószínűségének felismerésében.

Ha az adós még fizetésképtelensége előtt felismeri azt, hogy pénzügyi-gazdasági krízishelyzetbe került, vagy belátható időn belül nem lesz képes a tartozásait rendezni, megnyílik számára a lehetőség, hogy szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezzen. A megfelelő időben tett gazdasági-pénzügyi intézkedésekkel megelőzhető a munkahelyek megszűnése és az adós szükségtelen felszámolása. Figyelemmel kell lenni azonban az adós hitelezőinek érdekeire is, különösen akkor, ha segítséget nyújtanak a pénzügyi nehézség idején az adósnak.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a szerkezetátalakítási eljárást új polgári nemperes eljárásként vezeti be a magyar jogrendszerbe. A kizárólag az adós által kezdeményezhető eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik majd hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

A szerkezetátalakítási eljárás a csődeljáráshoz és a felszámolási eljáráshoz képest kevésbé formalizált eljárás. Az eljárás kezdetekor az adós jelöli meg azokat a hitelezőit, akiket az eljárásba be kíván vonni. Ezeket a hitelezőket nevezi a javaslat érintett hitelezőknek.

Az adós a szerkezetátalakítási eljárás sikeressége érdekében bírósági intézkedéseket kérhet, ugyanakkor a javaslatban meghatározott esetekben bírósági intézkedést a hitelezők is kérhetnek. Fontos azonban, hogy a bíróság intézkedésének igénybevétele főszabályként nem kötelező. Így az adós, illetve a hitelezők dönthetnek arról, hogy az eljárásban szerkezetátalakítási szakértő közreműködését kérik.

(20.00)

Továbbá az adós dönthet arról is, hogy moratóriumot kér. Sem a szerkezetátalakítási szakértő részvétele, sem a moratórium nem automatikus, illetve főszabályként nem kötelező eleme az eljárásnak. A bíróság pedig ezen eszközök alkalmazását csak akkor rendeli el, ha erre irányuló kérelmet terjesztenek elő, vagy a javaslat alapján az kötelező.

Fontos eleme a javaslatnak, hogy a szerkezetátalakítási eljárás az adós döntésétől függően lehet úgynevezett bizalmi eljárás vagy nyilvános eljárás. Nyilvános eljárás esetén a szerkezetátalakítási eljárás megindításáról és befejezéséről közlemény jelenik meg a Cégközlönyben, így arról bárki tudomást szerezhet. Ha azonban bizalmi eljárásként folyik a szerkezetátalakítás, arról az eljárásba be nem vont hitelezők az eljárásról nem értesülnek, ugyanakkor fontos, hogy követelésük sincs veszélyben, mert feléjük az adósnak változatlan feltételekkel kell teljesítenie. A bizalmi eljárás ki tudja küszöbölni a megbélyegző jelleget, ezzel is támogatva a szerkezetátalakítás sikerét.

Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárást megindítja, az adós lehetőséget kap arra, hogy a javaslatban megállapított időkeretek között a hitelezőivel megállapodjon a pénzügyi nehézségeinek leküzdését biztosító intézkedésekről. A javaslat a szerkezetátalakítási tárgyalások lefolytatására, az elfogadott szerkezetátalakítási terv bírósághoz való benyújtására egyéves időkeretet biztosít. Azonban ezen időtartam alatt is meghiúsul a szerkezetátalakítás, ha az adós az előrehaladást, a terv tárgyalásához szükséges minimális hitelezői támogatottságot nem tudja biztosítani.

Lényeges, hogy a szerkezetátalakítás eredménytelensége esetén az eredménytelenség okán a bíróság nem rendeli el az adós felszámolását, ezért a szerkezetátalakítás a csődeljáráshoz képest kevésbé kockázatos a vállalkozások számára. A szerkezetátalakítási eljárás ugyanakkor nem is akadálya az adós felszámolásának. Ha az adós ellen akár az érintett hitelező, akár egyéb hitelező felszámolás iránti kérelmet nyújt be, azt a felszámolást lefolytató bíróság érdemben bírálja el, ha fennállnak a törvényi feltételek, akkor az adóssal szemben megindul a felszámolási eljárás, tekintettel arra, hogy a szerkezetátalakítási eljárás lehetősége ugyanis nem rontja az üzleti életben a fizetési fegyelmet.

A javaslat ugyanakkor előírja a felszámolás iránti kérelem elbírálásának felfüggesztését, ha az adós moratórium hatálya alatt áll vagy azt már kérelmezte. A felfüggesztés meghosszabbodik, ha a moratórium időtartama alatt az adós a hitelezők által elfogadott szerkezetátalakítási tervet terjeszt a bíróság elé.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat szerint az adós és akár a hitelezők is szerkezetátalakítási szakértő kijelölését kérhetik, akinek fő feladata a szerkezetátalakítási terv elkészítésében való közreműködés, a hitelezőkkel való tárgyalás során való segítségnyújtás. Fontos szerep jut a szakértőnek az érdekegyensúlyok megteremtésében, valamint garanciális szerepet is betölt, ha az adós gazdálkodásának felügyeletére is kiterjed a feladatköre. Szerkezetátalakítási szakértő a felszámolószakma képviselői közül választható.

Az adós moratóriumot is kérelmezhet a bíróságtól. A moratórium időtartama 4 hónap, amelynek meghosszabbítását vagy új moratórium elrendelését kérheti az adós. A 4 hónapos moratórium után azonban a meghosszabbításnak vagy az új moratórium elrendelésének a feltétele, hogy annak indokoltságát az adós alátámassza. A hitelezők emellett kérhetik a moratórium megszüntetését. A moratórium időtartama alatt az adóssal szemben igényérvényesítés nem kezdeményezhető. A moratórium előtt nem teljesített kötelezettségeire pedig az adóst fizetési haladék is megilleti. Ez a moratóriumi időszak hivatott biztosítani azt, hogy az adós a kapacitásait a hitelezőivel való tárgyalásra tudja fordítani, a szerkezetátalakítási terv hitelezők általi elfogadását sikeresen le tudja bonyolítani. Szükség eseten a szerkezetátalakítási terv tárgyalásához és a szerkezetátalakítás megvalósításához újabb forrást vonhat be.

Tisztelt Ház! A szerkezetátalakítási eljárás közvetlen célja a szerkezetátalakítási terv elfogadása és annak bíróság általi jóváhagyása. A szerkezetátalakításba bevont hitelezőket a javaslat szerinti osztályokba kell sorolni. A szerkezetátalakítási terv hitelezők általi támogatottságának nem kell 100 százalékosnak lennie, azonban a nemmel szavazó hitelezők a bírósági jóváhagyási szakaszban elleniratot nyújthatnak be, amelyben vitathatják, hogy a szerkezetátalakítási tervvel sem járnak rosszabbul, mint ha felszámolási eljárásban vagy más módon érvényesítenék követelésüket. Hivatkozhatnak arra is, hogy a szerkezetátalakítási terv nem alkalmas az adós fizetésképtelenségének elkerülésére.

Az átültetendő irányelvi előírásra tekintettel a javaslat szabályozza a kényszeregyezséget is. A javaslat biztosítja azon hitelezők kiemelt védelmét, akik a szerkezetátalakítási tárgyalások alatt, azok lefolytatását vagy a szerkezetátalakítási terv végrehajtását az adós számára új források biztosításával támogatják.

Az irányelv nagy hangsúlyt fektet továbbá a munkavállalói érdekek védelmére. Kiemelhető, hogy a munkavállalói követeléseket nem lehet bevonni a szerkezetátalakításba, arra moratórium sem kérhető.

A javaslat több kérdésben a kis- és középvállalkozásnak minősülő adósok tekintetében eltérő, könnyítő rendelkezéseket mond ki. E szabályok célja, hogy ezen adósok is sikeresen tudják a szerkezetátalakításukat lefolytatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat nem csupán a jogi személy vállalkozások, hanem az egyéni vállalkozók pénzügyi nehézségeinek adósságrendezési eljárás keretében történő megoldását is biztosítja. Az irányelvnek az adósság alóli mentesítésre vonatkozó része az egyéni vállalkozókat érinti. A javaslat az irányelvi rendelkezéseket a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény módosításával ülteti át a jogrendszerünkbe. Ennek kiemelt eleme, hogy hároméves adósságtörlesztési időszak után a vállalkozó részleges adósság alóli mentesítésben részesülhet, amelynek eredményeként a jelzáloghitelekre a hároméves törlesztési időszak alatt az adós haladékban részesül. Ennek azért van jelentősége, mert az esetek legnagyobb részében az adós lakóingatlanához kapcsolódnak. A mentesítés a többi, hároméves időszak alatt az adósságrendezési terv alapján teljesített tartozásra fog vonatkozni.

Tisztelt Ház! A javaslat megteremti a lehetőséget annak, hogy a gazdálkodók törvényes szabályozási keretek között folytassák le a szerkezetátalakítási eljárásukat. A javaslat elfogadásával ez az eljárás a most hatályos szabályozásban létező fizetésképtelenségi eljárások mellett egy új lehetőségként, a fizetésképtelenséget megelőző jogi eszközként lesz elérhető a vállalkozások számára pénzügyi nehézségeik leküzdése érdekében.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)