Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a határokon átnyúló szülői felelősségi ügyek átfogó újraszabályozása olyan módon, hogy a korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján fokozottan biztosítsa a gyermekek érdekeinek érvényesülését a különböző eljárásokon. Nagyon fontos témáról van szó, a gyermekeink határokon átnyúló jogbiztonságát tovább erősítő intézkedéseket is tartalmaz a törvényjavaslat. Ahogy képviselőtársam fogalmazott, ebben a vitában talán több az egyetértési pont, mint a köztünk lévő vita.

A Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta életpárti, gyermekvállalást támogató és családbarát politikát folytat. Az idei 2021-es költségvetésben Magyarország a GDP 5,2 százalékát fordítja családtámogatásra, mellyel hazánk elsővé vált Európában ebben a tekintetben. Míg 2010-ben csupán 960 milliárd forintot jelentett a családtámogatás, addig idén már 2600 milliárd forintot. A magyar kormány 2010 óta a gyermeket nevelő családok megerősítéséért dolgozik, hogy Magyarországon jobb legyen gyermeket vállalni és jobb legyen gyermeknek lenni. Ehhez a célhoz hozzájárul a családi adókedvezmény, az ingyenes tankönyvek, az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés, a babaváró támogatás, a családvédelmi akcióterv, az otthonteremtési program, a bölcsődeépítések és az Erzsébet-táborok is ‑ a teljesség igénye nélkül.

A mi fölfogásunk szerint a megszületett gyermekeknek joguk van a biztonsághoz, a szellemi, lelki, anyagi, fizikális biztonsághoz, a nyugodt, stabil, szerető családi környezethez az egészséges testi-lelki fejlődésük érdekében. Elkötelezettek vagyunk a gyermekvédelem, a gyermekek jogai iránt. Az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt, melyhez Magyarország 1990. március 19-én az elsők között csatlakozott, és amit az első szabadon választott magyar Országgyűlés 1991-ben ki is hirdetett. Ez az egyezmény fontos alappillére a magyar gyermekvédelemnek, és ez az ENSZ-dokumentum tekinthető az egyik legszélesebb körben elfogadott és támogatott nemzetközi egyezménynek azóta is. Az egyezmény a gyermekeket is a felnőttekkel azonos jogokkal rendelkező jogalanynak tekinti, akiket az alapvető jogok mellett speciális, illetve többletjogok is megilletnek. Fontos kiemelni, hogy ez az ENSZ-dokumentum a családot tartja szükséges és természetes közegnek a gyermek harmonikus kibontakozásához és jólétéhez. Ebből is látszik, hogy a család szerepe, funkciója, definíciója akkoriban, harminc évvel ezelőtt még természetes, normális dolognak számított, és nem került megkérdőjelezésre napi szinten.

(16.50)

A család kiemelt szerepét, a családot mint természetes, normális, harmonikus közösséget mi, kereszténydemokraták pontosan így gondoljuk, többek között ezért is üdvözöltük és vettünk részt aktívan a tavalyi évben és a korábbi években gyermekvédelmi tárgyú és az örökbefogadásuk elősegítését szolgáló törvénymódosítási munkában, illetve a nevelőszülői hálózat megerősítésében, hiszen egy fontos intézményről beszélünk, ami, azt gondolom, hogy Magyarországon példaértékűen működik.

Azokról a gyermekekről, akik valamilyen körülmény következtében nem élhetnek vér szerinti szüleikkel, meg vannak fosztva a családi környezettől, a magyar állam gondoskodik. Jelenleg a magyar gyermekvédelmi rendszerben 23 ezer gyermek van, és örömhír, hogy a 23 ezer gyermek közül 70 százalék él nevelőszülőknél és 30 százalék egyébként intézményben. Folyamatosan szeretnénk növelni ezt az arányt.

Már az elmúlt években is számos eredményt értünk el a tekintetben, hogy egyre több és több gyermek élhet családi környezetben, nevelőszülőknél. Ezért is volt fontos lépés a nevelőszülőség munkaviszonyként történő elismerése és az a nevelőszülői hálózatot erősítő kampány, illetve képzéssorozat, amely az elmúlt években meg tudott valósulni, így most a 23 ezer gyermek 70 százaléka már nevelőszülőknél, családi környezetben élhet.

Magyarországon évente átlagosan ezer örökbefogadás történik. Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás célul tűzte ki, hogy az örökbefogadások száma tovább tudjon növekedni, ezért a korábbi hosszú, túlzottan bürokratikus örökbefogadási szabályokat módosította, a gyermekek érdekeit és a biztonságot maximálisan előtérbe helyezve. Ugyanis véleményünk szerint, mi hiszünk abban, hogy minden egyes gyermeknek családban van a legjobb helye.

A gyermekvédelmi törvényalkotási munkában most egy újabb állomáshoz érkeztünk, amikor egy európai tanácsi rendeletet tervezünk átültetni a hazai jogrendbe, valamint egy nemzetközi egyezmény újraszabályozásának hazai alkalmazását végezzük el. A házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló EU 1111/2019-es tanácsi rendelet az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat biztosít a más tagállambéli szülői felelősségi határozatok végrehajtására.

A rendelet egyik fontos célja a gyermek meghallgatáshoz való jogának erősítése. Ennek megfelelően a javaslat átfogó jelleggel nemcsak határokon átnyúló, hanem belföldi ügyekben is valamennyi szülői felügyeletet és kapcsolattartást érintő eljárásban biztosítja az ítélőképessége birtokában lévő gyermekek véleménynyilvánításának lehetőségét, előírva ezzel kapcsolatban, hogy a bíróságnak, illetve a gyámhatóságnak közvetlenül kell értesítenie a gyermeket, hogy kérheti meghallgatását.

A törvényjavaslat szintén tartalmazza a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. év október 25. napján kelt egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályozás korszerűsítését is. Magyarország 1986-ban szintén az elsők között csatlakozott az egyezményhez, ugyanakkor a hazai eljárási szabályok az alapvető jogok biztosa és az Alkotmánybíróság szerint is felülvizsgálatra szorulnak. Ennek megfelelően a mostani javaslat célja ezért a korszerűsítés, a jogellenes gyermekelviteli és nemzetközi kapcsolattartási ügyekben kialakult jó gyakorlat kodifikálása, a különböző hatóságok feladatainak világos rögzítése és a jelenleg igazságügyi minisztériumi rendeleti szinten szabályozott bírósági nemperes eljárás törvényi szintre emelése.

A mostani javaslat tehát az eddiginél részletesebb, modernebb, átfogóbb szabályozásával hozzájárul a határokon átnyúlóan szétszakadt családokat érintő egyes jogviták hatékonyabb rendezéséhez és az érintett gyermekek legfőbb érdekeinek fokozottabb érvényre jutásához. Ilyen törvényjavaslatnál nem is lehetne más felelősségünk, mint hogy mindig a gyermekek érdekeit nézzük, ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)