Steiner Attila

STEINER ATTILA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az önök előtt álló törvénytervezet több törvény módosítására tesz javaslatot, és engedjék meg, hogy ezekről részletesebben is beszéljek.

A bányászatról szóló törvénymódosítás célja a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások által nemzetgazdasági szinten képviselt kiemelkedő érték megőrzése és a célszerűtlen és szükségtelen kútfelszámolások elkerülése. A kormánynak az a célja, hogy tájrendezés nélküli eredeti állapot szerint megőrizze a megfelelő műszaki biztonsági állapottal rendelkező bányászati célú mélyfúrásokat, mivel csak így biztosítható az, hogy ezek a kutak a jövőben akár bányászati, de akár más alternatív célra is felhasználhatók legyenek. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a jelenleg nem racionális szénhidrogén-kitermelés szükség esetén akár az ország ellátásbiztonságának érdekében bármikor újraindulhasson. Másrészt viszont azt is biztosítja, hogy a bányászati mélyfúrások a 2050-re megvalósítandó karbonsemleges gazdaság kialakítása miatti szén-dioxid-tárolás, vízkivétel, illetve geotermikus energia kinyerése céljára vagy egyéb módon hasznosításra kerülhessenek.

A módosítás további célja annak megteremtése, hogy a bányafelügyelet valamennyi használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásról nyilvántartott adatokkal rendelkezzen, és ez alapján a jövőben a bányavállalkozónak, a tulajdonosoknak vagy a vagyonkezelőnek háromévente kockázatelemzési besorolást kell készítenie a mélyfúrások műszaki biztonsági állapotáról. Azok esetében, amelyeknél a kockázatelemzés magas vagy nagyon magas kockázatot állapított meg, a bányafelügyelet kötelezést ad ki a tájrendezésre és a vonatkozó ütemterv elkészítésére. A tulajdonos emellett köteles lesz a tulajdonában lévő bányászati célú mélyfúrások fenntartását biztosítani, a későbbi azonos vagy más célú hasznosítás érdekében is.

Ez alól kivételt képeznek majd azok a fúrások, azok a mélyfúrások, amelyek esetében a bányafelügyelet súlyos műszaki biztonsági okból elrendeli a tájrendezést, és azok az esetek is, amikor a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása érdekében indokolt a tájrendezés elvégzése. Ebben az esetben a bányavállalkozó vagy a tulajdonos a bányahatóság előzetes tájékoztatása mellett elvégezheti a tájrendezést, amelynek költségeit a beruházó fogja viselni. Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel a bányászatról szóló törvény módosítása pontosítja a hatósági hozzájárulást igénylő bányászati jog átruházásának esetköreit, illetve az ingatlan tulajdonosának tűrési kötelezettségét, illetve a bányavállalkozó fogalmát és a felügyeleti díj értékét a földgáz esetén.

A távhőszolgáltatásról szóló törvény szigorítását követően a földgázkereskedő ellehetetlenülése esetén a továbbiakban 7 nap áll a távhőtermelő rendelkezésére, hogy új kereskedőt találjon, és ezalatt a felhasználók ellátását a földgázbiztonsági készletből vásárolt földgázzal lesz jogosult biztosítani. Az eddigieknél szigorúbb szabályozás majd hozzájárul a visszaélésszerű helyzetek megakadályozásához, valamint azt is garantálja, hogy folyamatos, megbízható és megfizethető maradjon a távhőellátás a lakosság számára. A törvény amúgy egyéb módosításának a célja, hogy a gyakorlati tapasztalatokat beépítve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eljárását érintő technikai változásokat is eszközölünk, részben párhuzamosságot teremtve a villamosenergia- és a földgázszabályozással.

Egy harmadik és negyedik törvény, amelyet módosítunk, a villamos energiáról, illetve a földgázellátásról szóló törvény, amely az ügyfelek részéről felmerült igények és a járványhelyzet során szerzett tapasztalatok alapján jelentősen bővíti az elektronikus ügyintézés lehetőségét, és így csökkenhet az eljárások időtartama, és rugalmasabbá válhat a fogyasztói igények kiszolgálása. A villamos energiáról és földgázellátásról szóló törvény párhuzamos módosítása pontosítja az átviteli rendszerirányító, illetve a földgázelosztó informatikai rendszerének és szolgáltatásainak meghatározását, illetve az is a célja a módosításnak, hogy a szükséges informatikai szolgáltatásokat és azok beszerzését az uniós szétválasztási szabályok tiszteletben tartása mellett költséghatékony módon tudja biztosítani. A javaslat továbbá a befolyásszerzések tekintetében a tudomásulvétel jogintézményét megszünteti azzal, hogy a tudomásulvételt csak a nyilvánosan működő részvénytársaságok tekintetében fogja fenntartani. Ennek az a célja, hogy az ellátásbiztonságra kiható változások hatósági felügyeletének fenntartása mellett elősegítse a polgári jogi ügyletek lebonyolítását, és csökkentse a hivatal adminisztratív terheit.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása továbbá érinti még a szabadvezetékek biztonsági övezetére vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy a részletszabályok meghatározása révén a hatályos szabályok végrehajthatóságát biztosítsa. Mi úgy gondoljuk, hogy a módosításnak jelentős az össztársadalmi hozzáadott értéke, hiszen ennek révén csökkenthető az üzemzavarok száma és az általuk okozott elhárítási költségek mértéke. Ugyanis a szolgáltatáskimaradás, illetve az elhárítási munkák következtében az ügyfélzavar mértékének csökkentésével így összességében érzékelhetően javulni fog a szolgáltatás biztonsága.

A földgázszektor szereplői közötti, az uniós jogszabályok által előírt modellben folytatott adatcsere-együttműködés kereteit is érinti a magyar földgázrendszer üzemi és kereskedelmi szabályzatának, valamint a jelenleg annak mellékletét képező adatcsere-szabályzatnak a szétválasztása, amely elsősorban a földgázrendszer optimalizált működését és a fogyasztó zavartalan kiszolgálását segíti elő.

A közművezetékekről, a közművezetékek adójáról szóló törvénymódosítás alapvetően technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosítása pedig a nemrégiben hatályba lépett szankciótörvény előírásaira tekintettel javasolja azon esetkörök kiegészítését, amikor a hivatal előzetes figyelmeztetés nélkül jogosult a bírság kiszabására.

Egy következő témakör a törvénymódosításon belül az egyházi közösségekkel, vallási közösségekkel kapcsolatos, ugyanis a Magyarországon működő vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú közösségteremtő tényezői. Éppen ezért az Alaptörvényünk VII. cikke is kimondja, hogy az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében is együttműködhetnek. A törvénytervezet célja, hogy a vallási közösségek tulajdonában álló ingatlanokban életvitel-szerűen lakó, az egyház alkalmazásában álló természetes személyek is jogosultak legyenek a vízi közmű lakossági felhasználói, illetve a villamos energia és földgáz esetén a lakossági fogyasztói besorolásra, így kedvezményes közműdíj igénybevételére lesznek jogosultak, különös tekintettel arra, hogy az egyház alkalmazásában álló természetes személyek a lakossági felhasználókhoz teljes mértékben hasonlóan veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításának így az a célja, hogy a vallási közösségek tulajdonában álló ingatlanok a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesüljenek, illetve a lakossági fogyasztói besorolás kedvezményéhez hasonló kedvezményes elbírálás érde-kében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén a hulladékról szóló törvénymódosítás fogja biztosítani, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló ingatlant életvitelszerűen használó természetes személyek esetében is a természetes személy ingatlanhasználókra vonatkozó szabályokat kelljen alkalmazni, különösen a természetes személyeket megillető rezsicsökkentett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásidíj-fizetési kötelezettség tekintetében.

(16.20)

Az előzőeken túl a víziközmű-törvény módosítása pontosítja a hivatal fogyasztóvédelmi feladataival kapcsolatos kiegészítéseket, illetve a víziközműtörvény-módosításnak még egy további indoka az az európai parlamenti és tanácsi rendelet, amelynek alkalmazásában lehetővé kell tenni azt is, hogy a szennyvíztisztítási műveletekre és a települési szennyvíz visszanyerésére irányuló műveletekre ugyanazon a fizikai helyszínen kerüljön sor, és lehetővé kell tenni, hogy a szennyvíztisztító telep és a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője ugyanaz a szereplő legyen.

A hulladékról szóló törvény az egyházakat érintő hulladékgazdálkodási közszolgáltatásidíj-fizetési szabályok megállapítása mellett hulladékgazdálkodási szempontból technikai jellegű módosításokat tesz. Itt alapvetően a normavilágosság és a jogalkalmazás elősegítése volt a cél.

Még engedjék meg, hogy végezetül két törvényre térjek ki. Az első a hírközlési törvény módosítása. A javaslat a szupergyors internet projekt megvalósítása során nyert beruházói és hatósági tapasztalatok alapján készült, azzal a céllal, hogy a meglévő fizikai infrastruktúrák, mint például a villanyoszlopok felhasználását is tovább egyszerűsítse. A meglévő infrastruktúra felhasználása a széles sávú beruházások költséghatékony, illetve gyorsabb és egyszerűbb kiépítését szolgálja, ezért fontosnak tartjuk ennek a támogatását. A javaslat szerint a beruházónak nem kell az érintett ingatlan tulajdonosától külön tulajdonosi hozzájárulást kérnie, ha a meglévő oszlopok vagy alagutak felhasználásával történik a hálózatépítés, és az ily módon elhelyezett optikai vezeték nem jár nagyobb korlátozással az adott ingatlan tekintetében, mint a már ott lévő infrastruktúra.

Végezetül az iparbiztonsági tárgyú módosítás kapcsán szeretném kiemelni, hogy a Paks II.-projekt-törvény és a kapcsolódó törvények módosítása révén kettős ellenőrzést vezetnénk be a projektben részt venni kívánó vállalkozások esetében. Egyrészt minden beszállítót az Alkotmányvédelmi Hivatal ellenőriz, és csak abban az esetben vehetnek részt a beruházásban, ha ez az átvilágítás kockázatot nem tárt fel, s ebben az esetben a vállalkozás az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett jegyzékre kerül fel. Másrészt viszont, amennyiben a beszállító a beruházás olyan szegmensében kíván részt venni, amely minősített adat ismeretét is szükségessé teszi, a vállalkozásnak a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti úgynevezett telephelybiztonsági tanúsítványt vagy egyszerűsített telephelybiztonsági tanúsítványt kell beszereznie a Nemzeti Biztonsági Felügyelettől, és a tevékenységét e hatóság rendszeresen ellenőrzi.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Mindezekre tekintettel szeretném kérni önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)