Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én magam is csatlakozom az előttem szólóhoz, én azt gondolom, hogy Gyüre Csaba képviselő úrnál autentikusabban senki nem tárhatta fel az ott, közvetlenül a térségben meglévő közlekedési problémákat. Az ő elmondásából is világosan látszik, hogy itt egy nagyon-nagyon súlyos adósság törlesztésének lehet ez egy fontos lépése, tehát nagyon fontos ott a helyi közlekedési viszonyok szempontjából is egy ilyen útszakasznak a megépítése, és általában a gazdaság, a térség gazdaságfejlesztési szempontjainak az oldaláról is rendkívül fontos, hogy ez megvalósulhasson. És általában véve elmondhatjuk azt, hogy nagyon-nagyon fontos, hogy az elmaradott, illetve gazdaságilag nehéz helyzetben lévő, infrastrukturális szempontból is elmaradottabb helyzetű régiókban fel lehessen gyorsítani az alapvető fontossági infrastruktúra megépítését, és ennek egy fontos eleme egyébként, hogy az egyes autópálya-szakaszoknak, gyorsforgalmiút-szakaszoknak a határig történő meghosszabbítása megtörténhessen. Ez sok, viszonylag sok térséget érint Magyarországon, és ebben a tekintetben azért nagyon komoly elmaradása van a kormánynak.

Ezt egy másik példával is alá lehetne támasztani. Ugye, Baranya megyében is az M6-os autópálya nagyon-nagyon hosszú ideje nem éri el a horvát határt, és itt konkrét kormányzati ígéretek voltak rá, 2018-ig már be is kellett volna fejezni a határig az M6-os autópályának a meghosszabbítását ‑ még egy kapavágás sem történt ez ügyben. Még súlyosabb a helyzet az M60-as autópálya ügyében, ott azt ígérte a kormány, hogy 2018-ig két irányból, tehát Barcs felől és Pécs irányából is megkezdődik az építése. Hát, ez ügyben sokkal rosszabb a helyzet, ugyanis most már a kormány rövid távú terveiből is kiesett, tehát most már középtávon ez valamiféle, egy kicsit ködösebb tervnek tűnik, holott rendkívül nagy jelentősége lenne az M60-as autópályának, egy nagyon-nagyon nehéz helyzetű térségnek egy fontos eleme lenne, az infrastruktúra eleme lenne, hogy a gyorsforgalmi úthálózathoz ilyen módon kapcsolódni tudjon. Tehát sorolhatnám még hosszan a példákat ‑ most nyilván nem fogom megtenni ‑, hogy az országnak mely térségében lenne még óriási szükség erre.

De hogyha itt a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről beszélünk, akkor nem mehetünk el amellett, hogy óriási lemaradás van az alsóbbrendű utak állapota, az alsóbbrendű utak fejlesztése tekintetében, és itt azt tudjuk mondani, hogy valóban ‑ ugye, erről sokszor szó esett az elmúlt években ‑ rendkívül nehéz volt a 2010-es örökség, ugyanakkor azt tudjuk mondani, hogy a kormány nemhogy nekiállt volna ledolgozni ezt az örökséget az alsóbbrendű úthálózat minősége, állapota és fejlesztése tekintetében, de megnövelte a feladatokat, megnövelte a problémákat, hiszen hogyha azt nézzük, hogy milyen arányt képviselnek a rossz és a nem megfelelő állapotú útszakaszok, főleg a nehéz helyzetű vidéki térségekben, akkor látható, hogy a kormány nem adja meg azokat a forrásokat, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy a megfelelő ütemű karbantartást és pótlást el lehessen végezni. És ami egyébként egy nagyon riasztó adat, hogy egyre több útszakasz kerül olyan állapotba, hogy a felújítása már nem is lesz elegendő, hanem gyakorlatilag újjá kell építeni ezeket az utakat. Tehát azt látjuk, hogy a kormány nemhogy tolja maga előtt a problémát, hanem a hiányos intézkedésekkel és az elégtelen intézkedésekkel növeli a problémáknak a súlyát.

Alapvetően tehát a kormány retorikájában egy visszatérő elem, hogy fontosnak tartja a vidék fejlesztését, a másik oldalról viszont, hogyha utánanézünk a dolgoknak, megnézzük a konkrét számokat, és hogyha átnézzük az egyes térségekben meglévő valós problémákat, akkor láthatjuk, hogy a kormány elégtelenre vizsgázott az elmúlt bő tizenegy évben, főleg a legnehezebb helyzetű térségek fejlesztése, infrastrukturális fejlesztése tekintetében. És nyilván arra most nincs lehetőség egy ilyen vita keretében, hogy az egyéb más problémákat is felsoroljuk, akár mondjuk, a közösségi közlekedés helyzetét érintően, erre majd lesz lehetőség még egy későbbi napirendi pontnál.

Itt egy dologra szeretnék még visszatérni. Gyüre Csaba ennek a konkrét fejlesztésnek a nemzetpolitikai jelentőségét is megemlítette, amivel maximálisan egyetértünk. Nyilván mindent, a magunk részéről mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az infrastrukturális korlátokat legyőzzük, ugyanakkor én úgy gondolom, hogy az is feladata kell hogy legyen a kormánynak, hogy adott esetben nyilván Románia kormányával, Horvátország kormányával a más említett ügyekben is folyamatos egyeztetések árán elősegítse azt, hogy egy-egy útfejlesztésnek a határ utáni folytatása is megépülhessen, hogy egy ilyen út valóban ne csak egy elkerülő funkciót tölthessen be, hanem valóban a regionális szintű, határon átnyúló gazdasági együttműködésnek a hiányzó infrastrukturális feltételeit biztosítani tudja. Ez ugyanolyan, megint csak hosszan sorolhatnám a példákat, hogy az ország hány és hány határ menti térségében jelent problémát, és ugye, azt meg el tudjuk mondani, hogy általában egy periferikus helyzetű, rossz gazdasági adottságú határ menti térség határon túli oldala hasonló térségekkel találkozik, tehát nyilván a határ mind a két oldalán hátrányos helyzetű, gazdaságilag hátrányos helyzetű, az infrastruktúra szempontjából is periferikus, ellátatlan térségek vannak, amelyeknek a fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú lenne, hogyha ezeket a kapcsolódásokat ilyen módon erősíteni lehetne. Tehát ez is feladata a kormánynak, és azt mondjuk, hogy ebben sem vizsgázott jól a kormány, hogy ezeket a kapcsolatokat erősíteni lehessen.

Összességében viszont ‑ konkrétan visszatérve ehhez a javaslathoz ‑ mi azt mondjuk, hogy ez egy nagyon komoly, nagyon régóta fennálló hiányosság felszámolásának egy lépése, ezért természetesen az LMP frakciója ezt a konkrét javaslatot örömmel fogja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)