Steiner Attila

STEINER ATTILA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Engedjék meg, hogy tematikusan próbáljak válaszolni az itt elhangzottakra, és talán a legutolsó ponttal, az atomenergia szerepével szeretném kezdeni.

Itt szeretném megfontolásukra javasolni a német példának a tanulmányozását, ugyanis Németország egy nagyon nagy programot hirdetett, az úgynevezett Energiewendét, az energiafordulatot, illetve 2012-ben eldöntötte, hogy ki fogja vezetni az atomerőműveket az energiamixéből. És mit látunk, hogyan sikerült Németországnak ezt megvalósítania? Hát, úgy, hogy növekedett a szén-dioxid-kibocsátása, ugyanis az a helyzet állt elő, hogy a rendszerbiztonságot, az ellátásbiztonságot nem tudta máshogy pótolni, csak a szénerőművek újraindításával, emiatt emelkedett a szén-dioxid-kibocsátásuk, illetve komoly ellátásbiztonsági, problémás helyzetek is kialakultak. Ugyanis a probléma az, hogy Németország jelentős megújulóenergia-kapacitásokkal rendelkezik, de általában ezek a kapacitások nem ott helyezkednek el, ahol a nagy fogyasztási központok vannak.

Magyarul: akár több ezer kilométert is el kell szállítani ezt a megújulótechnológiák által termelt villamos energiát a megfelelő helyre. Viszont ezek a vezetékek Németországban sem kerültek kiépítésre, ugyanis nagyon sok állampolgár, amikor a saját kertjét kell felásni, akkor már ő is azt mondja, hogy annyira nem támogatja ezt a programot, úgyhogy jelenleg úgy megy északról délre Németországban a villamos energia, hogy a szomszédos országok hálózatát használva, Lengyelországon és Csehországon keresztül áramolva megy le Bajorországba a villamos energia, és mondanom sem kell, ha nincsen elég villamos energia, mert éppen éjszaka van, és nem fúj a szél, akkor a francia atomerőművekben megtermelt áram is nagyon hasznos természetesen.

Molnár képviselő úr vetette fel a hitellel kapcsolatos kitettséget. Itt két dologra szeretném rávilágítani a figyelmet. Egyrészt eleve már most is Magyarország egy olyan helyzetben van, hogy 20-30 százalékát a villamos energiának importálnunk kell. Ha most a Paksi Atomerőmű kiesne, akkor ez a 20-30 százalék 60-70 százalékra menne fel, ami igen komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelentene. Talán Luxemburgnál van a legmagasabb szám Európában, de egy teljesen más mértékű és beágyazottságú országról beszélünk.

Illetve a paksi hitel kapcsán viszont arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy jelenleg Magyarország még semmilyen kamatot nem fizetett a paksi hitelek után, ugyanis azonnal előtörlesztettük, és az előtörlesztésnek semmilyen költsége nincsen. Úgyhogy azt gondolom, ez a kitettség, amiről itt a képviselő úr beszélt, eddig még nem létezett, és várhatóan a kormányzat értelemszerűen így próbálja majd a jövőben is folytatni ezt az idézőjeles hitelfelvételt, hogy azonnal vissza is törleszti ezt a hitelt. Igazából ez egy biztonsági hálót jelent, ha esetleg olyan kamatok alakulnának ki a világpiacon, hogy nem lehet ilyen kedvezményes hitelhez jutni, akkor legyen ott biztonsági megoldásként ez a hitel, amely viszont nagyon hosszú távú futamidővel rendelkezik.

A bányászati kérdéskörben nagyon sok minden elhangzott, és szeretnék pár félreértést eloszlatni. Itt alapvetően nem nyílt bányászati tevékenységekről van szó, ahol óriási tájsebek vannak, hanem itt konkrétan szénhidrogénkutak mélyfúrásáról van szó. Ez azt jelenti, hogy kvázi egy cső lóg ki a földből, és ezeknek a tájrendezéséről van szó. Itt nem általánosan a bányászatról van szó, hanem ezekről a konkrét esetekről.

Amiatt nagyon fontos ez a javaslat, és azt gondolom, ez egy nagyon kiegyensúlyozott javaslat, mert nem azt mondjuk, hogy ész nélkül nem kell csinálni tájrendezést, hanem azt mondjuk, hogy a bányászati felügyelet háromévente felül fogja vizsgálni, hogy egy adott kút esetében fennáll‑e biztonsági kockázat: amennyiben ez a biztonsági kockázat magas, abban az esetben kötelező lesz a tájrendezés, és azokban az esetekben, ahol nem áll fenn biztonsági kockázat, ott még tovább nyitva lehet tartani ezt a kutat, és háromévente ez az eljárás megismétlődik, úgyhogy, ha valamelyik kút esetleg biztonsági kockázatot jelentene a későbbiekben, akkor majd a hivatal el fogja rendelni a tájrendezését ezeknek a kutaknak.

Itt az előző vitához kapcsolódva azért szeretném kiemelni, hogy nagyon sok nyugati vállalat is nagy potenciált lát abban, hogy például a geotermikus kutak esetében a vízben például lítiumot lehet kibányászni, és ugye, a lítiumnak most óriási kereslete van a napelemek és az akkumulátorok elterjedése érdekében. Azt gondolom, ez egy nagyon előremutató kezdeményezés, és ha már rendelkezünk ilyen ritkaföldfémekkel esetleg egy geotermikus kútban, és annak értéke van ‑ és úgy tűnik, hogy ez az iparág nagyon jelentős keresletet fog biztosítani az ilyen ritkaföldfémek és egyéb anyagok irányában ‑, akkor ezzel éljünk, és jó, gondos gazdaként próbáljunk ebből értéket teremteni, és ennek ez a módja.

Úgyhogy én ezt sarkításnak érzem nagyon erősen, hogy itt lobbitevékenység befolyásolja ezt a javaslatot.

(17.50)

Nem, itt arról van szó, hogy amink van, abból próbáljunk értéket teremteni, megőrizni, és lehet, hogy tíz-húsz év múlva lesznek olyan nagyon innovatív technológiák, például a szén-dioxid föld alatti tárolása, ami indokolatlanná teszi azt, hogy egy új kutat fúrjunk, ha már ott van egy meglévő kút, és azt be kellett betonoznunk azért, mert tájrendezési kötelezettség van. Úgyhogy alapvetően erről szól ez a javaslat, kérem, hogy ilyen szempontból olvassák újra, mielőtt a végső véleményüket kialakítják.

Az ingatlanjog esetleges korlátozása kapcsán, ha jól emlékszem, ezt Balczó képviselő úr hozta föl: itt azt szeretném megerősíteni, hogy semmifajta korlátozás nem áll a szándékunkban. Itt konkrétan arról van szó, ha vannak villanyoszlopok, azon egy villamosenergia-vezeték, mellé egy optikai kábelt is oda lehessen húzni. Konkrétan erről szól a javaslat. Én nem látom ebben, hogy ez miért lenne pótlólagos ingatlanjogi korlátozás.

A Paks II.-projekt-törvény kapcsán: nincsen semmilyen hátsó szándék, alapvetően szeretnénk összhangba hozni az eljárásokat. Itt kétfajta eljárásról van szó: ha valaki vállalkozó szeretne lenni a Paksban, arra van egy eljárás, illetve, ha egy vállalkozói szerződést megkötnek, annak milyen az eljárása biztonsági szempontból. Ezt a két folyamatot szeretnénk összhangba hozni egymással. Abban az esetben, ha minősített dokumentummal kell dolgozni, akkor természetesen a Mavtv.-ben definiált kritériumoknak eleget kell tenni. Abban az esetben, amikor viszont nincsenek minősített dokumentumok, akkor is legyen valamilyen típusú kontroll és ellenőrzés. Erre szolgál ez a jegyzék, és ezt szeretnénk párhuzamosan a két eljárásra összhangba hozni.

Az egyházi rezsicsökkentés kapcsán: ez csak egyházjogi személyekre vonatkozik. Alapvetően itt van egy sajátos jogszabályi környezet, amely alapján a vallási jogi személyek foglalkoztatásában álló természetes személyek nem tudtak élni azokkal a jogokkal, amivel normális természetes személyek tudnak, és ezt hoznánk összhangba a normál természetes személyek jogaival. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ebben sincsen semmilyen olyan problémás aspektus, amit ne lehetne felvállalni. (Balczó Zoltán: Alapítvány.) És ez alapvetően csak egyházi jogi személyekre vonatkozik.

A víziközművezeték-adó és a vízi közművek kapcsán nagyon sok minden elhangzott. Ez a passzus alapvetően egy egyértelműsítést és egy kodifikációs pontosítást tartalmaz, és alapvetően a jogalkotói szándékot szeretnénk egyértelműbbé tenni, viszont nem szeretnénk a vitát újranyitni, ami tavaly lefolytatódott. Én azt gondolom, hogy a tavalyi vita, illetve a tavalyi eredmény is sok esetben nagyon komoly segítséget nyújtott sok közművállalatnak. Illetve pontosan, amit képviselő úr említett, például az Alföldvíz esetében egy-két példát felsorolt, az Alföldvíz területéről is voltak példák, ott konkrétan 600 millió forintos könnyítést jelentett ez a tavaly év végi rendezés. Illetve pontosan a vidékieknek segítettünk ebben a javaslatban, nem a nagyoknak; úgyhogy pont fordítva, mint ahogy képviselő úr mondta.

Varga-Damm képviselő asszony példájával kapcsolatban én úgy éreztem, hogy nem tudom, miért nekem célozta ezt a pontot a képviselő asszony, ugyanis ő alapvetően a Fővárosi Vízművekkel vitatkozik. Úgyhogy Karácsony Gergelyhez kellene fordulnia annak érdekében, hogy megoldást találjunk. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) Amennyiben onnan nem kapna megnyugtató megoldást, akkor pedig javaslom, hogy a magyar energiahivatalhoz forduljon, és ott ki fogják vizsgálni ezt az ügyet.

Illetve még egy dolgot nem értettem képviselő asszony felszólalásában. Egyfajta ellentmondást fedeztem föl abban, hogy egyrészt a vízi közművek oligarchák kezében vannak, másrészt viszont tönkretesszük a vízi közműveket. Úgyhogy itt elég nagy ellentmondás van a képviselő asszony által elmondottakban, de ezt, megmondom őszintén, nem tudtam teljesen követni.

Végezetül, még a távhő kapcsán merültek fel kérdések. Nincsen semmilyen egyéb hátsó szándékunk. Voltak visszaélések, és nem szeretnénk, hogy a távhőkassza kiürüljön, és igen nagy, a visszaélések kapcsán pluszterheket rójon a távhőkasszára. A földgáz esetében vannak hasonló jogszabályi rendelkezések. Úgyhogy alapvetően ezt a helyzetet próbáljuk rendbe hozni, mert tényleg voltak nagyon extrém visszaélések ebben a kérdéskörben. És alapvetően ez nem fog extra terhet jelenteni a távhőszolgáltatók számára, ami számukra nem megfelelő.

A rezsicsökkentésről beszélnék még nagyon röviden végezetül. Én azt gondolom, hogy nagyon érdekes, ha valaki elvitatja a rezsicsökkentés eredményeit, ugyanis konkrétan 2000 milliárd forintot sikerült a családok zsebében hagyni. Ez családonként 170 ezer forintot jelent. És jelenleg is Magyarországon van Európában a legolcsóbb gáz, illetve villamos energia területén a második legolcsóbb villamosenergia-ár.

Azt gondolom, az elég félrevezető, ha egy gáztőzsdének egynapi árát kiragadjuk, és azt próbáljuk a rezsicsökkentéssel összehasonlítani, ugyanis tudnék számtalan olyan napot keresni, amikor viszont sokszorosa volt az adott napi jegyzésár a rezsicsökkentett gázáraknak. És értelemszerűen ott egy egynapos, akkori pontot mutat a tőzsdei ár, itt viszont egy hosszú távú programról beszélünk. Úgyhogy én abban kérném a képviselő hölgyek és urak segítségét, hogy a Brüsszellel folytatott vitáinkban próbáljanak nekünk abban segíteni, hogy meg tudjuk védeni ezt a nagyon fontos programot, amely már eddig is 2000 milliárd forintot hagyott a magyar lakosság zsebében.

Végezetül még Keresztes képviselő úrnak a Karolina-bányával kapcsolatos felvetése. Ott képviselő úr is pontosan azt mondta, hogy 2008-2009-ben nem csináltak semmit a hatóságok. Ugye, 2010-re kellett volna megtörténnie a rekultivációnak, és ezek nem történtek meg. De azt gondolom, hogy ennek a kormányzatnak ehhez vajmi kevés köze van. Jelenleg egy olyan megoldás van folyamatban, illetve történik maga a rekultiváció, és szerintem egy nagyon kedvező megállapodást sikerült a francia céggel elérni, ugyanis négy éven keresztül a francia cég végzi a rekultivációt, és így addig sem az állami pénzt költjük erre a rekultivációra.

Úgyhogy azt gondolom, hogy pontosan a kormányzatnak sikerült egy olyan megoldást találnia, ami ezt a helyzetet fogja tudni hosszú távon is kezelni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)